HERBATÁR: Általános tudnivalók a gyógynövények gyógyászati alkalmazásáróll

A feldolgozás a Springer Hungarica Kft. 1991-ben kiadott Herbatár-sorozata alapján készült. A sorozat szerzője Mannfried Pahlow német gyógyszerész, aki több jelentős gyógynövény-szakkönyv szerzője.

Hogyan hatnak a gyógynövények?

Korábban meglehetősen keveset gondolkoztak azon, hogy vajon min alapszik a gyógynövények hatása. Generációk sokasága által szerzett és továbbadott tapasztalatok alapján tudták, hogy bizonyos növények számos betegséget enyhítenek, és elősegítik a gyógyulást. Erre a tapasztalatra hagyatkoztak, mert csak erre lehetett hagyatkozni, hiszen nem volt arra mód, hogy a növények hatóanyagait tudományosan tanulmányozzák.
Ma már nem elégedhetünk meg csupán elődeink tapasztalataival. A modern tudományos módszerek segítségével a növények hatóanyagai előállíthatók, elemezhetők és hatásuk is megvizsgálható. Nagyon sok hatásos, és (látszólag) hatástalan anyagot találtunk már meg gyógynövényeink sejtjeiben és sejtfolyadékában; némelyeket nagyobb mennyiségben, másokat csak nyomokban. Egyre többször sikerült a tudománynak megállapítania, melyik gyógynövény a hatásos, és melyik nem alkalmas a gyógyításra.
Egy gyógynövény jelentőségét azonban nemcsak a talált hatóanyag minősége és mennyisége alapján kell megítélnünk. A kis mennyiségű, "jelentéktelen" kísérőanyagok döntően befolyásolhatják a hatást.
A gyógynövény nemcsak a hatóanyag hordozója, hanem maga a természetes gyógyító erő. Egy gyógynövény jellemző hatása a benne található anyagok összességén alapszik, és az összhatás több, mint az egy növényen belül található különböző anyagok egyszerű összege.
Egy gyógynövény többféle betegség és állapot kezelésére szolgálhat - ez a különös benne. A kamilla például hatásos a gyomor és a bél panaszainak enyhítésére, amellett elősegíti a sebgyógyulást és hatásos a húgyhólyag és a vese bizonyos kóros állapotainak kezelésére is.
Szinte minden gyógynövény aktivizálja a szervezet teljes anyagcseréjét. Akut esetekben, tehát hirtelen kialakuló közérzeti zavarokban is kifejthetik a hatásukat.
A már régebben fennálló panaszokat a legtöbb gyógytea csak kúraszerű alkalmazás után enyhíti, tehát ha előírásszerűen négy-hat héten át alkalmazzuk őket. A teakúrával nemcsak a tüneteket enyhítjük, hanem a test saját gyógyító erőit olyan hatásossá alakíthatjuk, hogy a betegség meggyógyul.
A gyógynövények hatásosak, és - mint már említettük - ami hatásos, annak nemkívánatos vagy káros mellékhatásai is lehetnek. Ezért kifejezetten óvom Önöket attól, hogy bármely gyógyteát önhatalmúlag "háziteának" nevezzenek ki és tartósan fogyasszák.

Az öngyógyítás korlátai

A gyógynövények helyes tárolása

Kiváló minőségű gyógynövényt szerezhetünk be a gyógyszertárakból, mert ott kötelező a gyógynövények tisztasági és minőségi vizsgálata. A gyógynövények minőségi kritériumait a mindenkor érvényes gyógyszerkönyvek tartalmazzák. Ezek a kritériumok meglehetősen szigorúak. Magyarországon a gyógyszertárakban, a fitotékákban és a szakboltokban a Gyógynövénykutató Intézet által minősített drogok szerezhetők be.
A gyógyszerészek a megadott receptek alapján készséggel összeállítják a szükséges teakeverékeket.
A gyógynövényeket otthon mindig sötét üvegedényben vagy bádogdobozban tárolják. Így védve vannak a fénytől és a nedvességtől, és megtartják eredeti minőségüket.
Fontos a dobozok megjelölése is, ugyanis a szárított vagy vágott gyógynövényeket, a teadrogokat igen nehezen lehet egymástól elkülöníteni. Emellett minden dobozba kerüljön egy cédula, amire a vásárlás vagy gyűjtés dátuma mellett azt is írják rá, kit kezeltek már a családban ezzel a teával, és hogy milyen panaszokra milyen hatást gyakorolt.

Gyűjtsünk-e magunk gyógynövényeket?

Ha arra szánja magát, hogy saját gyűjtésű gyógynövényeket használ, átfogó botanikai ismeretekkel kell rendelkeznie. Viszonylag könnyen meggyőződhet saját maga is arról, hogy kielégítőek-e az ismeretei.

• Tegye fel magának alkalomadtán a következő kérdéseket!
  • Minden kétséget kizáróan felismerem-e a természetben a keresett gyógynövényt?
  • Tudom-e, hogy néhány gyógynövénynek van mérgező "hasonmása"?
  • Tudom-e, hogy melyek a mérgező hatású gyógynövények, amelyek életveszélyességük miatt öngyógyításra alkalmatlanok?
  • Tudom-e, hogy melyek a védett gyógynövények, és hogy ezeket minden esetben tilos begyűjteni?
  • Tudom-e, hogy az a mező, szántó, erdőszél, ahol szedni akarom a növényeket, mentes-e a környezetszennyezéstől?
  • Tudom-e, hogy a kívánt gyógynövényeket milyen év- és napszakban kell begyűjteni ahhoz, hogy az optimális hatásukat fejtsék ki?
  • Tudom-e, hogy a növénynek melyek azok a részei, amelyeket drogként használunk fel a teákhoz (virág, termés, mag, gyökér, kéreg, vagy egész növény)?
  • Fontos! Ha a gyógynövény gyökerét használjuk, tilos a saját gyűjtés, mert ez veszélyezteti a gyógynövényállományt!
  • Tudom-e, hogyan kell a gyűjtött növényeket szakszerűen feldolgozni? Ha igen, megvannak-e erre a lehetőségeim?

Ha az előbbi kérdések alapján úgy ítéli meg, hogy kevés a gyógynövényekről szerzett tudása, de ez a könyvecske felkeltette az érdeklődését a téma iránt, akkor bevált gyógynövénykönyvek segítségével tudását kiszélesítheti.
A könyvben tárgyalt gyógynövények közül néhányat jól felnevelhet a kertjében vagy a balkonon is. Ezek között vannak a hólyag- és a vesebetegségek teakúráihoz használhatók, valamint az úgynevezett vértisztító kúrákhoz megfelelőek is.

A teák elkészítése és felhasználása

A gyógyteák orvosságok, és mint a többi orvosság, csak akkor hatnak optimálisan, ha célzottan alkalmazzuk és helyesen adagoljuk őket. Nagy jelentősége van a tea előírás szerinti elkészítésének. A felhasznált mennyiség, a víz hőfoka, az áztatás időtartama, az ivás módja sem mellékes (kortyonként, melegen, forrón vagy hidegen). Kérjük, minden esetben tartsa magát a megadott utasításokhoz, hogy a tea a teljes hatását kifejthesse.
Ha az egyes teaajánlatoknál nincs más előírás, akkor a következők érvényesek.

A teák elkészítése:
2 púpozott teáskanál teljes drogot (teakeveréket vagy egyfajta növényt tartalmazó anyagot) 1 liter forrásban lévő vízzel leöntünk, lefedjük, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

A teák alkalmazása:
Az étkezések között mérsékelten melegen, kortyonként 2-3 csésze teát fogyasztunk.
Ha nem szenvedünk cukorbetegségben, akkor a teát mézzel édesíthetjük.
Az ettől eltérő előírásokat gondosan tanulmányozzák és lelkiismeretesen tartsák be. Teafőzeteket használhatunk külsőleg is pakolások és borogatások, teljes- vagy részleges fürdők, gőzölések és gőzfürdők formájában, valamint toroköblítésre, szájöblítésre és lemosásra is. Igen ajánlott a felmelegedő lábfürdő is.

Toroköblögető-szerek készítése és alkalmazása

Ha a torok és a hörgők gyulladtak be, az öblögetés az egyik leghatásosabb gyógymód. Az öblögetés a vérellátást javítva segíti elő a gyógyulást. A gyógynövények fertőtlenítő, csíraölő hatása is érvényesül. Az öblögetőszerek nyákanyagai csökkentik a köhögési ingert.
Fontos, hogy megfelelő ideig öblögessünk. Az öblögetési időnek a szükséges szüneteket leszámítva is legalább egy percnek kell lennie.

Az öblögetőfolyadék elkészítése:
A könyvben mindenkor leírtak szerint. Ha nincs eltérés, akkor úgy, mintha gyógyteát készítene.

A toroköblögető alkalmazása:
A meleg öblögetőfolyadékból vegyen egy jó kortynyit a szájába, vegyen az orrán át lélegzetet, aztán hátrahajtott fejjel állva öblögessen addig, amíg tud. A szájában összegyűjtött folyadékot köpje ki és egy új adaggal folytassa az öblögetést. Ezt az öblögetés időtartamától függően 5-15 alkalommal ismételje meg.
Naponta kétszer öblögessen, de még jobb, ha háromszor.

Inhalálószerek készítése és alkalmazása

Sok gyógynövény tartalmaz fertőtlenítő hatású illóolajakat, amelyek a gőzölgő vízben elillannak, és amiket inhalálásnál az orron vagy a szájon át lélegzünk be. Az olajak már itt elkezdik kifejteni fertőtlenítő, csíraölő hatásukat, amit a felső légutakban és a hörgőkben folytatnak. A duzzadt, sérült nyálkahártyát gyógyítják, a köhögési ingert csökkentik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az inhalálás különösen a homlok- és arcüreg betegségeinél, valamint az akut bronchitisznél eredményes.

Az inhalálófolyadék elkészítése:
Inhalálószerként gyógynövényfőzetet, teakeveréket, bizonyos esetekben növényi illóolaj cseppeket használunk, amelyeket egy közepes nagyságú tálba forró vízbe öntünk, föléhajolunk, majd fejünket és az edényt egy kendővel letakarjuk.
Inhalálószerek alkalmazása:
Tegyünk először 3-4 evőkanálnyi gyógynövényt vagy 5-8 csepp illóolajat a tálba. Öntsük le forrásban lévő vízzel. Fedjük be a fejünket és a tálat egy kendővel, lélegezzünk behunyt szemmel váltakozva az orrunkon majd a szánkon át. Ezt addig folytassuk, míg a folyadék gőzölög.
A gyógyszertárak műanyagból készült inhalációs készülékeket is árulnak, amelyek egy edényből és egy felső részből állanak. A felső rész olyan maszk, ami csak a szájat és orrot fedi, így a fej többi része szabadon marad, kíméli a szemet. A forró gőzök egyenesen az orr- és szájüregbe jutnak. Megéri a házi gyógyszertárunkban is tartani egy ilyen készüléket, már csak azért is, mert nem különösebben drága.

Növekvő hőmérsékletű lábfürdő

A megfázásos megbetegedéseket a hideg vagy nyirkosan hideg láb gyakran okozhatja azáltal, hogy csökkenti a szervezet saját védekezőképességét, ami által a betegséget kiváltó kórokozók gyorsan szaporodásnak indulhatnak.
A növekvő hőmérsékletű lábfürdő az egész test átmelegítését szolgálja, vérbőséget vált ki az orr és a garat nyálkahártyáiban, megakadályozva a kezdődő fertőzés kifejlődését.

Előkészítés és alkalmazás:
Szükségünk van egy mosdótálra, hideg, meleg ill. forró vízre. A lábunkat először egy kb. 37 C-os vízben fürdetjük. Amikor már nem érezzük a vizet melegnek, öntünk hozzá egy kis forró vizet. Ezt mindaddig ismételjük, amíg a víz forróságát a lábunk el tudja viselni. Kb. 10-15 perc elteltével fejezzük be a lábfürdőt. Töröljük meg gondosan a lábunkat, húzzunk vastag gyapjúzoknit.
Figyelem!
Akik visszértől vagy szív- és keringési zavarokban szenvednek, semmiképp sem alkalmazhatják a forró lábfürdőt, hacsak kezelőorvosuk nyomatékosan nem engedélyezte.