|
|
|
|
|
| A,Á |
B |
C,CS |
D |
E,É |
F |
G,GY |
H |
I,Í |
J |
K |
L,LY |
M |
N,NY |
O,Ó |
Ö,Ő |
P |
Q |
R |
S,SZ |
T,TY |
U,Ú |
Ü,Ű |
V,W |
X |
Y |
Z,ZS |
|
| Indiai
vesetealevél |
Európában
csak nemrég ismerték meg: az indiai vesetealevél |
|
|
A trópusi Ázsiában
honos gyógynövény hatóanyaga Európában csak 1927 óta
ismert mint hólyag- és veseszer, azóta viszont olyan
közkedvelt, hogy a vadon termő mennyiség már nem fedezi
az igényeket. Indonéziában termesztik. A drog hivatalos
neve: ortoszifonlevél, ismertebben indiai vesetealevél.
Az indiai vesetealevél ideális kiegészítője a medveszőlőlevélnek
a hólyag és a vese hurutjainak kezelésében,
mert fertőtlenítő hatása mellett enyhe
diuretikus (vizelethajtó) hatása is van,
ami a medveszőlőnél hiányzik. Az indiai vesetealevélből
is hidegen kell a teát készíteni.
Az indiai vesetealevelet tudományosan még csak igen
kevéssé vizsgálták. Az eddigi ismereteink szerint tartalmaz
illóolajat (mintegy 0,5 %-ot), flavonokat és ásványi
sókat (leginkább káliumsókat, körülbelül 3 %-ot). A
tudományos álláspont is elismeri az indiai vesetealevelet
gyógynövényként, és a vizeletképzés serkentésére
ajánlja például a vese és a hólyag hurutos állapotaiban.
Az indiai vesetealevelet szolgáltató növény botanikai
neve Orthosiphon spicatus. Ez az ajakosak (Labiatae)
családjába tartozó növény 1 m magasságig nő. Szára négyszögletű,
rajta a levelek keresztben átellenesen állnak, 5-6 cm
hosszúak, 1-2 cm szélesek, rövid száruk van, lándzsa
alakúak és hosszú csúcsban végződnek. Levelei kissé
hasonlítanak a borsmentához. A hajtások végén hatosával
kékesfehér ajakos virágok találhatók, mintha hosszú,
rövid nyelű kalászok lennének. A levelek és a virágok
aromás illatúak. |
| Izlandi
zuzmó |
Egy
újra felfedezett gyógynövény: az izlandi zuzmó |
|
|
A XVII. sz. óta
az izlandi zuzmó a népi gyógyászat egyik legkedveltebb
orvossága tüdő- és torokpanaszok esetén. A népies "köhögés
elleni", "láz elleni moszat" elnevezés is innen ered.
Századunkban teljesen feledésbe merült. Csak a zselésített
ún. "Isla-Moos" pasztillák, mint köhögés, torokfájás
elleni szerek maradtak egyes országokban forgalomban.
Ma az izlandi zuzmó mint teák alapanyaga is igen keresett.
Különösen a száraz köhögés és a kezdődő
influenzás fertőzés gyógyítására alkalmas, de
gyomorrontás, étvágytalanság vagy betegség
utáni gyenge állapot esetén is bevált szer.
Hatóanyaga a sok növényi nyálka miatt a keserű zuzmósav,
amelynek antibiotikus hatást is tulajdonítanak.
A hivatalos gyógyászat a felső légúti megbetegedéseknél
a köhögési inger csillapítására ajánlja.
Az izlandi zuzmó latin neve Cetraria islandica L. Arch.
Hegyoldalak humuszos és homokos talaján, cserjeszerűen
nő. 4-12 cm magas. A zuzmó lemezes-bokros talajlakó,
villásan vagy agancsszerűen szétágazó. Az egyes hajtások
5-20 mm szélesek, levélszerűek, de többnyire görbék
vagy barázdáltan elhajlók. A fény felőli oldaluk olíva-
vagy barnászöld, az alsó oldaluk fehéreszöld vagy világosbarna,
fehérfoltos. |
|
|
|