8. A here és a mellékhere betegségei

Hogyan működnek a herék?

19. ábra. A here és környezete

A herék a herezacskóban helyezkednek el, lapított tojás alakúak, átlagosan 3,5--5cm hosszúak. Feladatuk kettős, egyrészt a hereszövet túlnyomó része a spermiumok képzésében vesz részt, másrészt bizonyos sejtcsoportok a férfihormon, a tesztoszteron termelését végzik. A tesztoszterontermelés nagyobb része a herékben történik, de kisebb mennyiségben a mellékvesékben is termelődik. Hátulról csatlakoznak a herékhez a körülbelül 5 mm vastagságú, hosszúkás mel-lékherék. Feladatuk a herékben termelt spermiumok érésének és tárolásának biztosítása. Ezekből erednek az ondóvezetékek, amelyek a spermiumokat a tárolási helyre, a prosztata mögötti ondóhólyagokba juttatják. A heréket és mellékheréket a hereburkok és a herezacskó bőre veszi körül (19. ábra).

A here fejlődési rendellenességei

A herék a hasüregben fejlődnek ki, de mire a csecsemő megszületik, normális esetben levándorolnak a hasüregből és a megszületés után már a herezacskóban tapinthatók.

Baj az, ha a here nem a herezacskóban van?

Gyakori, ártalmatlan jelenség, ha a csecsemő heréje -- tapintás, vagy hidegebb víz hatására -- a herevezeték izmainak reflexes összehúzódása révén felhúzódik, „ingázik“. Ezt nevezzük ingaherének. Laza állapotban vagy meleg vízben való fürdéskor azonban a herék visszatérnek herezacskóba. Az állapot kezelést nem igényel.
Ennél kellemetlenebb, ha a herék nem vándorolnak le teljesen a hasüregből, vagy vándorlásuk során elakadnak valahol. Ilyenkor vagy az egyik, vagy mindkét here leszállása elmarad, ezért nincsenek a herezacskóban, ezt nevezzük rejtettheréjűségnek. Az „elrejtőzött” here a hasüregen belül, de nemritkán a hasfalban, vagy a hasfal előtt a lágyékhajlatban is elhelyezkedhet, ez utóbbi helyen tapintani is lehet. Az állapot két okból is veszélyekkel jár.
Egyrészt a here nem véletlenül a herezacskóban érzi magát a legjobban, mivel itt néhány fokkal „hűvösebb” van, mint a hasüregben. A herének éppen erre a hőfokra van szüksége a jó működéshez. A melegebb helyen megrekedt here idővel rendszerint sorvadni kezd, működése romlik. Másrészt ismert megfigyelés, hogy a herezacskón kívül rekedt, főleg a hasüregben maradt here rosszindulatú daganatos elfajulása gyakoribb. A daganat felismerése ilyenkor ráadásul sokkal nehezebb, mint a herezacskóban jól tapintható here esetén. Ezért, ha a csecsemő heréje egy- vagy kétéves korára nem száll le a herezacskóba, akkor kezelésre van szükség, hogy megelőzzük a heresorvadást és a daganatos átalakulás veszélyét. Ha a here csak „lusta” volt leszállni és nem valamilyen heg vagy szűkület miatt akadt el, akkor általában a gyógyszeres kezelés is hatékony.

Gyakoribb, hogy a herevezeték hegesedik és nem engedi leszállni a herét. Ilyenkor sebészi kezelés szükséges. Ha a here nem tapintható, akkor ultrahangvizsgálattal, speciális röntgenvizsgálattal, vagy a hasüregbe történő műszeres betekintéssel (laparoszkópia) kell kideríteni az eltűnt here pontos helyét. A hasüregben lévő here általában nem húzható le, gyakran sorvadt, ezért -- ha a másik here ép -- daganatmegelőző célból indokolt az eltávolítása. A hasfalban, vagy a hasfal előtt található here, a rövid herevezeték nyújtásával, a herének a herezacskóhoz való kivarrásával legtöbbször „lehozható” a helyére. Mindezen eltérések korai felismerése és mielőbbi sikeres kezelése miatt fontos a fiúcsecsemők heréjének vizsgálata.

A here és a mellékhere gyulladásai

Amint a korábbi fejezetben már részletesen volt róla szó, a kórokozók a külvilágból általában nemi közösülés közben jutnak a férfi húgyutaiba. Ha a kialakult húgycsőgyulladást nem kezelik időben és megfelelően, akkor előbb prosztatagyulladás alakul ki, majd -- ha ezt is elhanyagolják -- a kórokozók az ondózsinóron át levándorolhatnak a mellékherébe. Ekkor kialakul a mellékhere-gyulladás.

Melyek a mellékheregyulladás tünetei?

A heveny gyulladás fő tünetei a mellékhere duzzanata és erős fájdalma. A herezacskóban a here akár ökölnyire is megduzzadhat, felette a bőr elsimul, piros, gyakori a magas láz. Kezelés nélkül az egész mellékhere és here gennyesen beolvadhat, eltályogosodhat. Enyhébb esetben idült mellékhere-gyulladás alakul ki. A mellékhere ujjnyi vastaggá, tömötté, fájdalmassá válik, gyakran a férfi meddőségét okozza. Fontos elkülöníteni a here daganataitól, amely az urológus számára általában nem nehéz, kétes esetekben azonban a here ultrahangvizsgálata szükséges.
A mellékhere-gyulladás megelőzhető a húgycsőbe került kórokozók okozta fertőzés mielőbbi kezelésével.

Hogyan kezelhető a mellékheregyulladás?

Lehetőleg mielőbb el kell kezdeni a kórokozó érzékenységének megfelelő, erős antibiotikumos kezelést. Ezt gyulladáscsökkentők adásával, valamint a here borogatásával és jegelésével szokás kiegészíteni. A megfelelő kezelés hatására néhány nap alatt megszűnik a fájdalom és a láz, csökken a duzzanat. Elhanyagolt esetekben a mellékhere elgennyed, tályog alakul ki. Ilyenkor sajnos ritkán kerülhető el a here és a mellékhere eltávolítása.
Idült mellékhere-gyulladás esetén szintén bakteriológiai vizsgálat alapján végzett, hosszan tartó kezelést kell végezni antibiotikummal és gyulladáscsökkentőkkel. Nem javuló, visszatérő gyulladás, jelentős hegesedés esetén a mellékhere sebészi eltávolítása is szóba jön. Ekkor általában meg lehet tartani a herét.

Ritkább herebetegségek

Míg a mellékherék gyulladása nem tartozik a ritka betegségek közé, addig magának a herének a gyulladása sokkal ritkábban fordul elő. Elsősorban a vírusos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) kapcsán gyulladhat be a here, ha a vírus a vérárammal oda is eljut. Ez meddőséget okozhat a későbbiekben.
A here és a mellékhere heveny gyulladásait el kell különíteni az általában fiatal fiúkon, külső erőbehatásra kialakuló herecsavarodástól (heretorzió). Ekkor a here a herezacskóban hossztengelye körül elfordul, az ondózsinór megtekeredik, ami jelentős fájdalmat és hereduzzanatot okoz. Az ondózsinór megcsavarodása akadályozza a here vérellátását, és a here elhalását okozhatja, ezért sürgős műtéti kezelést igényel!
A gyulladásra utaló laboratóriumi és egyéb fizikális jelek (például láz) hiánya, valamint az ultrahangvizsgálat segít a két, különböző kezelést igénylő betegség elkülönítésében.

20. ábra. A leggyakoribb herebetegségek

A heredaganatok, bár az összes daganatoknak csak 1--2%-át képezik, mégis a fiatal férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganatai közé tartoznak. Noha előfordul közöttük nagyritkán jóindulatú daganat is, túlnyomó többségük mégis rosszindulatú elváltozás. Mint már említettük, leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkeznek, előfordulási arányuk az elmúlt 20 évben megduplázódott.

Miért alakul ki a heredaganat?

Kialakulásukban már szóltunk korábban a rejtett herék jelentőségéről. A herezacskón kívül (hasfal, hasüreg stb.) elhelyezkedő herékben akár tízszer gyakrabban fejlődik ki heredaganat. Ezért az olyan herét, amelyiket nem lehet műtéttel lehozni a herezacskóba, el kell távolítani. A sérülések (rúgás stb.) daganatkeltő szerepe nem bizonyított, inkább az a gyakori, hogy ütést követően a here tapintása hívja fel a figyelmet egy már meglévő daganatra.
Az elváltozások 40%-a úgynevezett seminoma, amelyekre jellemző, hogy a műtéti eltávolítás után végzett sugárkezeléssel igen eredményesen gyógyíthatók. A több, változatos szövettani szerkezetű heredaganat jellemzője, hogy nem sugárérzékenyek, ezért eltávolításukat követően további műtéti és gyógyszeres (kemoterápiás) kezelésre van szükség.

Hogyan ismerhető fel a heredaganat?

A heredaganatok fő tünete a here fájdalommentes megnagyobbodása, ami időnként húzó érzéssel járhat. Rosszabb a helyzet, ha a kicsi, de igen rosszindulatú heredaganatot még nem ismerik fel, de a köhögés, fogyás miatt végzett vizsgálatoknál illetve tüdőszűrés kapcsán kiderül, hogy már áttéteket adott a tüdőbe. Az áttétek leggyakoribb helye a hasüreg hátsó felében, a nagy erek mellett elhelyezkedő nyirokcsomók. Nem ritka, hogy a heredaganat nagy mennyiségben termel atípusos (nem jellegzetes) nemi hormonokat, amelyek mellnagyobbodás okoznak, ezért jelentkezik a beteg.
A fizikális vizsgálatok során a here tapintása még napjainkban is igen fontos. Néha a herén belül elkülöníthető a kemény daganatos rész, máskor az egész here igen tömötté válik. Rosszindulatú heredaganat gyanújakor tilos a here erős tapogatása, nyomkodása, mivel ezzel a daganatsejteknek a szétszóródását, távoli áttétek képződését is előidézhetjük. Ultrahangvizsgálattal még pontosabb képet kaphatunk a daganat méreteiről, elhelyezkedéséről; a has ultrahangvizsgálatával pedig az esetleges áttétek is láthatóvá válnak. Laboratóriumi vizsgálattal kimutatható, ha a heretumor atípusos hormonszerű anyagot termel.
Amennyiben a fejlett vizsgálóeljárások ellenére sem sikerül egyértelműen kizárni a heredaganat gyanúját, akkor a here műtéti feltárása, a tapintott vagy látott elváltozás szövettani vizsgálata válik szükségessé.

A heredaganat kezelése

Amennyiben a vizsgálatkor heretumort találnak, a here és a hozzátartozó herezsinór minél nagyobb részének mielőbbi eltávolítása szükséges. Nem elegendő azonban a daganatos here eltávolítása, mivel a hasüregi nyirokcsomókban már áttétek is lehetnek, amelyeket a végleges gyógyulás érdekében szintén el kell távolítani.
A kezelés leghatékonyabb formája a daganat szövettani szerkezetének ismeretében állapítható meg. A daganatsejtek elpusztítása a korábban már említett seminomáknál sugárkezeléssel; más heredaganatok estében a nyirokcsomók sebészi eltávolításával, hasi műtét révén; ismét más esetekben gyógyszeres kezeléssel (kemoterápia) lehetséges. A kezelést követően évekig tartó, rendszeres ellenőrző vizsgálatok szükségesek, hogy az esetleges áttétek időben felismerésre kerüljenek.
Az esetek közel 5%-ában a másik herében is daganat alakul ki. Mivel ezt a herét is el kell távolítani -- azoknál, akik még szeretnének gyermeket --, műtét előtt az ondó spermabankba való elhelyezése (speciális mélyhűtése) jön szóba.
A megelőzést illetően már szóltunk a le nem szállt here kezeléséről. Ugyancsak fontos a here rendszeres önvizsgálata. Erre főleg fürdés során van lehetőség, mivel ilyenkor a meleg hatására a herezacskó ellazul, és a here jól tapintható. Gyakori, hogy az önvizsgálat során a here mögött tapintható mellékherét vélik daganatnak. Mindenképpen javasoljuk, hogy bármilyen eltérés, rendellenesség észlelésekor vagy ennek gyanújakor forduljanak urológushoz, aki el tudja végezni a megfelelő vizsgálatokat. A szakember általában már a here megtapintásával is el tudja oszlatni a daganat gyanúját, de gyakori, hogy ilyenkor más herebetegségre (például hidrokele, varicokele, mellékhere-gyulladás) derül fény.

A here visszértágulata

A herék a méhen belüli magzati fejlődés során -- a hasüregből történő leszállás közben -- megnyújtják az őket tápláló ereket. Ezek az erek az ondózsinórral együtt alkotják a heréket a hasüreggel összekötő vezetéket. Míg a jobb oldali herevéna a hasüreg kis nyomású fő vénájába, addig a bal oldali herevéna a viszonylag nagyobb nyomású bal oldali vesevénába ömlik. Ezért a baloldali herevezeték vénái kitágulhatnak, ezt nevezik orvosi nyelven varicokelének. Ez az állapot igen ritkán fordul elő a jobb oldalon, ilyenkor a beteget részletesen ki kell vizsgálni.
A betegség fő tünete, hogy hosszabb állás után vagy emelést, erőlködést követően a bal oldali here felett a herezacskó bőre alatt tapinthatók, sőt nemegyszer láthatók a köteges, tágult vénák. Gyakori, hogy huzamosabb állást követően tompa, enyhe fájdalom is jelentkezik a bal herében (20. ábra).

Miért fontos és hogyan lehetséges a visszértágulat felismerése?

A herevezeték visszértágulatának a jelentőségét az adja, hogy a rejtett- heréjűséghez hasonlóan a tágult vénák miatt romlik a here vérkeringése, megnő a herét körülvevő szövetek hőmérséklete. Ez a spermiumtermelés romlásához, végső soron a here károsodásához vezethet. A férfi megtermékenyítő képesség enyhe romlásának egyik leggyakoribb okai között szerepel. A varicokelés betegek kb. 50%-ánál észlelhető csökkent megtermékenyítő képesség.
A varicokele a here és a herevezeték megtapintása során csaknem egyértelműen megállapítható. Kiegészítésként a here hőmérsékleti viszonyait ábrázoló termográfiás vizsgálat, valamint ultrahangvizsgálat végezhető. A hereműködés romlása spermiumvizsgálattal mutatható ki.

Kell-e kezelni a here visszértágulatát?

A visszértágulat kezelésében a műtéti megoldások váltak be a legjobban: tágult vénákat vagy a here felett, vagy még magasabban, a vesevénába való becsatlakozás mellett lekötik. A műtétet követően a korábban csökkent megtermékenyítő képesség rendszerint javul.
Műtétre vagy -a herekárosodás megelőzése céljából -16--20 éves korban, vagy kifejezett panaszokat okozó elváltozás esetén kerül sor. Csökkent megtermékenyítő képesség esetén a kisfokú varicokele megoldása is szükséges lehet. Máskor enyhe visszértágulatnál, idős betegek esetén a here lógását csökkentő heretartó (szuszpenzor), vagy szorosabb alsónadrág viselése javasolt.

A here vízsérve

Ha a herét körülvevő burkok között folyadék szaporodik fel, herevízsérv, orvosi nevén hidrokele jön létre. Mindkét oldalon előfordulhat. Kialakulásában szerepet játszhat a mellékhere gyulladása vagy sérülése, de általában nem lehet kideríteni az okát. Fokozatosan növekszik, kezdetben tojásnyi, de lassan akár emberfejnyire is megnőhet. A here egyik fele rugalmas, sima tapintatú, olyan, mint egy feszes labda. A folyadékkal telt tömlő erős lámpával átvilágítható.

Hogyan ismerhető fel a vízsérv?

Fő tünetei a duzzanat, a többnyire enyhe, húzó jellegű, tompa fájdalom, de nagyra növekedve akár a mozgást is akadályozhatja. Ultrahangvizsgálattal jól elkülöníthető a többi hereduzzanattal járó betegségtől, így a gyulladásoktól, a daganatoktól és a heresérvtől. Ez utóbbi esetében a hasüreg tartalma türemkedik a herezacskóba, és nem folyadék veszi körül a herét (20. ábra).

A vízsérv kezelése

A vízsérv kezelésében próbálkoznak a folyadék tűvel való leszívásával, de ilyenkor mindig javasolt a hereburkokat összeragasztó, speciális gyógyszer beadása is, különben a folyadék hamarosan újratermelődik és a hidrokele kiújul. A gyógyszer beadása esetén is gyakran kiújul a hidrokele, ezért a műtéti kezelés ritkán válik elkerülhetővé. Ennek során a folyadékot leeresztik, a tágult hereburkokat eltávolítják. A műtéti eredmények jók, a panaszok rövid időn belül megszűnnek.

Alapvető tudnivalók a férfi meddőségről

Meddőségről akkor beszélhetünk, ha egy pár legalább egy éven át, rendszeresen nemi életet él -- anélkül, hogy bármilyen fogamzásgátlást alkalmazna -- és ennek ellenére nem jön létre terhesség. A felmérések szerint ennek 40%-ban a férfi, 40%-ban a nő és 20%-ban mindkettőjük részéről meglévő rendellenesség az okozója. Ezért meddőség gyanújakor a házaspár egyidejű nőgyógyászati és andrológiai vizsgálata javasolt. Az andrológia az urológia speciális területe, amely elsősorban a férfiak megtermékenyítő képességének zavaraival foglalkozik.

Hogyan válhat egy férfi meddővé?

Minden olyan eltérés meddőséghez vezethet, ami gátolja a spermiumok termelődését és érését a herében, illetve akadályozza a spermiumok útját és a magömlés során a spermiumok kijutását. Az ondónak csak kisebb részét képezi a herékből származó spermiumok tömege, nagyobbik részét az ondóhólyagok és a prosztata által termelt váladék alkotja. A férfimeddőség okai között leggyakoribb a hereműködés zavara, fő okait az alábbi felsorolás tartalmazza.

• A hereműködést rontó leggyakoribb tényezők:

• hormonális zavarok,
• heresorvadás (sérülés, műtét),
• here visszsérv,
• rejtettheréjűség,
• here- és/vagy mellékheregyulladás,
• a külső károsító hatások (hőhatás, sugárzás),
• gyógyszermellékhatás (pl. a sejtosztódást gátló daganatellenes szerek),
• mérgezés (alkohol, növényvédőszerek),
• dohányzás.

A herék rendellenes működése mellett a spermiumoknak a heréből való kijutását akadályozó ondóúti elzáródás, valamint a spermiumok mozgását rontó ondóúti gyulladás szintén gyakori. Az elzáródás vagy a gyulladás helye egyaránt lehet a mellékhere, az ondóvezeték, az ondóhólyagok vagy a prosztata területén. A meddőség ritkább okai között hormonális és genetikai eltérések, illetve immunológiai zavarok is szerepelhetnek.

Milyen vizsgálatokkal lehet a meddőséget kimutatni?

A férfimeddőség gyanúja esetén az első lépés a korábbi betegségek és más adatok megismerése, a nemi szervek, valamint az ondó vizsgálatának elvégzése. A legtöbb adatot az ondóvizsgálat során kapjuk, amelynek feltétele, hogy öt nap közösülési szünet előzze meg. Az ondó nyerése történhet a rendelő külön helyiségében önkielégítéssel, vagy nemi úton bekövetkező magömlést követően is behozható az ondóminta. A minta csak akkor értékelhető, ha egy órán belül, melegen tartva, tiszta üvegben (gyógyszeres fiolában) hozzák be a vizsgálatra. Óvszer nem alkalmazható a vizsgálni kívánt ondó felfogására, mivel ez gyakran tartalmaz spermaölő anyagokat.
A vizsgálat során az ondó mennyiségének, vegyhatásának és állagának értékelése mellett a legfontosabb a spermiumok mikroszkópos megfigyelése. Ennek kapcsán megmérik a spermiumok számát milliliterenként, valamint értékelik a mozgásukat, az alakjukat és megfigyelik más sejtek (gennysejtek, vér stb.) jelenlétét. A spermiumok száma -- ami különösen hereműködési zavarokban csökken -- normálisan 20 millió/milliliter feletti. Ondóúti elzáródás esetén előfordul, hogy az ondóban egyáltalán nincsenek spermiumok, csak prosztataváladék.
Amennyiben a leírt vizsgálattal eltérést mutatnak ki, további vizsgálatokra is szükség lehet. Ondóúti gyulladás gyanúja esetén mikrobiológiai vizsgálatok, elzáródásnál ultrahang- és röntgenvizsgálatok javasoltak. A hereműködés zavaraiban gyakran elkerülhetetlen a heréből -- kis metszéssel -- kivett szövetminta vizsgálata.

Megelőzhető-e a férfimeddőség?

A férfimeddőség megelőzése terén több lehetőség is kínálkozik. A külső károsító tényezők közül a sugárártalom, a növényvédőszerek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás elkerülésével megelőzhető a herekárosodás. Az urológiai gyulladások fejezetben már részletesen leírtuk, hogy a fertőzések mielőbbi kezelésével megelőzhetők a további szövődmények, így a meddőség is. A diétás előírások közül egyedül a spermiumtermelést serkentő E-vitaminban gazdag halételek fogyasztása, illetve a szervezetből gyakran hiányzó nyomelemeket tartalmazó, változatos táplálkozás javasolható.

A megtermékenyítőképesség javítása

A leírtak alapján látható, hogy a meddőséget számos különböző betegség okozhatja, így érthetővé válik, hogy sikeres kezelés csak az okok ismeretében lehetséges. Ondóúti gyulladás során annak gyógyszeres kezelése, hormonális eltéréseknél a hormonkezelés hozhat eredményt. A hereműködést rontó varicokele műtéti megoldását követően gyakran növekszik a spermiumok száma. Ugyancsak műtéti beavatkozás válhat szükségessé ondóúti elzáródás megoldására. Napjainkban az orvostudomány fejlődésének köszönhetően súlyos meddőség eseteiben a mellékheréből vagy a heréből nyert egyetlen spermiummal is megtermékenyíthető a petesejt, amely aztán az anya méhébe helyezve sikeresen fejlődhet.
Ezen a téren az utóbbi időben az andrológus-urológusok és a nőgyógyászok együttműködése újabb nagy lehetőségeket nyitott.

A férfi fogamzásgátlás lehetőségeiről

A mondás szerint egy nő két dologért képes bármire, ha gyermeket akar, vagy ha nem akar gyermeket. Mint minden népi bölcsesség ez is tartalmaz túlzásokat, de kétségtelenül igazságot is. Tény, hogy a meddőség kezelése mellett a fogamzásgátlás gyakorlata is évezredes múltra tekint vissza.
Ennek ellenére a nem kívánt terhesség megelőzése -- a megszakított közösülést kivéve -- évezredeken át főleg a nők feladata volt, és csak az óvszer bevezetésével jelent meg hatékony módszer a férfi fogamzásgátlásra. Míg napjainkban a magyar lakosság lélekszáma a csökkenő születésszám miatt egyre fogy, addig a Föld más országaiban a növekvő népesség ellátása jelent gondot. Ezért kutatják folyamatosan a férfi fogamzásgátlás módszereit is. Ezek némelyike még ma is kevésbé ismert, mint a nők részéről meglévő lehetőségek, ezért nem árt, ha röviden ismertetjük őket.

Megszakított közösülés - a legősibb módszer

A megszakított közösülés alkalmazása a nem kívánt terhesség megelőzésére több évezredes múltra tekint vissza. Lényege, hogy a férfi a közösülés során érezve, hogy hamarosan bekövetkezik a magömlés, a hímvesszőt kihúzza a hüvelyből. Ezután a pénisz stimulációját ő vagy a partner a hüvelyen kívül folytatja, így a magömlés nem a hüvelyben következik be. Ezzel azonos elven alapszik az a -- főleg egyes keleti kultúrákban elterjedt -- szeretkezési mód, amikor a férfi arra törekszik, hogy egyáltalán ne következzen be magömlés. Ez a közösülésnek a magömlés közeledtével való leállításával és az izgalom elmúlása utáni folytatásával érhető el, sok-sok gyakorlás után. Igazából nem fogamzásgátló céllal, hanem filozófiai meggondolásokból végzik.
De térjünk vissza a klasszikus megszakított közösülésre, amit már a Bibliában is leírnak. A módszer előnye, hogy nem igényel semmilyen gyógyszert vagy segédeszközt, mindig alkalmazható. Összeszokott pár esetén a férfi megvárhatja a nő orgazmusát, és ezt követően jut el a külvilágban bekövetkező magömlésig, így a partner élvezete nem szenved csorbát. Ráadásul javítja a férfi magömlést szabályozó képességét.
Kétségtelen előnyei mellett sajnos igen sok hátránya is van a megszakított közösülésnek. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy kevéssé megbízható módszer a terhesség megelőzésére. Egyrészt azért, mert a közösülés során már a magömlés előtt is ürülhet bizonyos mennyiségű ondó, ami elegendő lehet a teherbeeséshez. Másrészt sokan nem képesek teljes mértékben megérezni, szabályozni a magömlésüket és így egy kicsit késve húzzák ki a hímvesszőt, ami szintén az ondó hüvelybe jutását okozza.
Ezért a módszert rendszeresen alkalmazók közel felénél a nem kívánt terhesség előbb vagy utóbb bekövetkezik. Szintén hátránya a módszernek, hogy rontja a szexuális együttlét örömét, mivel a férfi számára az orgazmus élményét csökkenti, a nőt pedig a hüvelyben történő magömlés érzésétől fosztja meg. Mindezek miatt elsősorban összeszokott pár esetén, a magömlését jól szabályozni képes férfi alkalmazhatja, nem a terhesség előfordulásának megelőzésére, hanem a teherbeesés esélyének csökkentésére.

Óvszer - a legbiztonságosabb megoldás

Szintén viszonylag régi, a férfiak által alkalmazható lehetőség az óvszer használata. Kezdetben állati bélből, majd gumiból készült, a technika fejlődésével egyre vékonyabb kivitelben, nemegyszer különböző, a spermiumokat ölő, mozgásukat gátló szerekkel bevonva. Fő előnye és jelentősége, hogy a nem kívánt terhességet elég jó hatásfokkal lehet vele megelőzni, és emellett még a legtöbb nemi úton terjedő betegségtől is megvéd. Ezért alkalmi kapcsolatokban való használata ma már szinte kötelező.
Ahhoz, hogy előnyeit kiaknázhassuk, be kell tartani bizonyos szabályokat. A legfontosabb, hogy már a merevedés elérésekor, a nemi szervek érintkezése előtt fel kell helyezni. Ha ezt elmulasztjuk, és később helyezzük fel, megnő a fertőzés és a terhesség kockázata. A másik fontos szabály, hogy a magömlés után a péniszt az óvszerrel együtt mielőbb ki kell húzni a hüvelyből, mielőtt ellazulna, és az óvszer lecsúszna róla. A felhelyezéskor nem szabad hegyes körmökkel hozzányúlni, mert beszakadhat.
Hátránya, hogy bár hatékony a terhesség és a fertőzés megelőzése terén, mégsem tökéletes, amiért elsősorban szakadása, helytelen alkalmazása a felelős. Másrészt felhelyezéskor könnyen lecsökkenhet a nemi izgalom, ezáltal megszűnhet a merevedés. A legvékonyabb, legkorszerűbb változata is ronthatja a nemi élvezetet, mivel csökkenti a makk érzékenységét. Vannak olyanok, akik allergiásak a gumira, vagy a spermaölő anyagra, ezért használatuk után kellemetlen gyulladás, viszketés jelentkezik a nemi szerveken.
Kétségtelen hátrányai ellenére elsősorban olcsósága és a nemi fertőzéseket megelőző tulajdonsága miatt alkalmazása mindenképpen javasolt. Használata feltétlenül szükséges alkalmi kapcsolatokban, ha a nemi úton terjedő betegség nem zárható ki; vagy kezdődő kapcsolatokban, mielőtt más fogamzásgátlást kezdenének.

Műtéti megoldás - az ondózsinór lekötése

A fogamzásgátlás másik nagy csoportja a sterilizáció. Ennek során műtéti módszerrel szüntetik meg a megtermékenyítő képességet. Míg Európában a sterilizáció viszonylag kevésbé elterjedt, Ázsiában és az Egyesült Államokban egyre népszerűbb. Az Egyesült Államokban az elmúlt 25 évben kétszeresére nőtt a sterilizáció aránya, egy 1990-ben végzett felmérés szerint világszerte 191 millió házaspár választotta a fogamzásgátlás e módját. A párok többsége a női sterilizációt választotta, míg a férfi meddővé tételét a becslések szerint 42 millió házaspár végeztette el.
Míg a nők sterilizációja során a petevezetéket kötik le, a férfiaknál ez a köztudattal ellentétben nem a here eltávolítását, hanem a spermiumokat a heréből elszállító ondózsinór lekötését (vasectomia) jelenti (21. ábra). Ez a beavatkozás kórházban fekvés nélkül, sőt legújabban vágás nélkül is elvégezhető. Az ondózsinór lekötése után 12 hét elteltével ellenőrző spermavizsgálat szükséges, annak igazolására, hogy az ondóban már nem található spermium.
Előnye, hogy ezt követően már nincs szükség semmilyen fogamzásgátlásra és a férfi többé nem lesz kiszolgáltatva annak, hogy alkalmi kapcsolatból, vagy akarata nélkül teherbe ejtsen valakit. Biztonságos és egyszerű módszer. A műtéteket követően kevesebb, mint 1%-ban lép fel valamilyen enyhébb szövődmény.
Az ondózsinór lekötését követően a magömlés és a nemi élvezet érzése változatlan, a férfiasság nem csökken, mivel a herék hormontermelése nem változik. A magömlés során az ondó mennyisége sem csökken jelentősen, mivel túlnyomó részét amúgy is az ondóhólyagok és a prosztata váladéka adja.
A vasectomia hátránya, hogy amennyiben a műtét után valaki mégis gyermeket szeretne, akkor nem garantálható a lekötött ondózsinór műtéti egyesítésének sikere. A különböző felmérések szerint ma már ez 30--70%-os sikerességgel végezhető el.

21. ábra. Vasectomia

Napjainkban azonban sikertelen műtét után is lehetséges a mellékheréből vagy a heréből vett spermiumokkal való mesterséges megtermékenyítés. Azok a korábbi feltételezések, hogy a vasectomia növeli a hererák és a prosztatarák kockázatát -- a legutóbbi vizsgálatok alapján -- nem igazolódtak.
Hazánkban a családtervezési céllal végzett ondózsinór lekötés feltételeit a törvény szigorúan szabályozza. Ennek lényege, hogy a művi meddővé tételre írásbeli kérelem benyújtása után három hónappal, magyar állampolgár esetében kerülhet sor, aki elmúlt 35 éves, vagy három vér szerinti gyermeke van. Nálunk elsősorban azok a házaspá-rok végeztetik el, akiknél a védekezés más módjai -- elsősorban nőgyógyászati okok miatt -- nem javasoltak.
A férfiak gyógyszeres fogamzásgátlása területén már régóta történnek próbálkozások, kísérletek. Már sikerült több olyan kémiai anyagot kifejleszteni, ami gátolja, leállítja a spermiumtermelést a herében. Alkalmazásuknak azonban több akadálya van. Egyrészt az ondóhólyagokban még hetekig-hónapokig lehetnek spermiumok, amelyek megtermékenyítő képességüket megőrzik. Másrészt a legtöbb szer a hereműködést hosszú távon is rontja, kellemetlen mellékhatásai vannak, vagy nem megbízható a hatásuk. Az, hogy napjainkban a gyógyszeres fogamzásgátlást a nőknek kell végezniük, nem a férfiak kényelemszeretete miatt van, hanem azért, mert nem rendelkezünk megbízható és biztonságos gyógyszerrel a férfiak fogamzásgátlására.

Van-e klimax a férfiaknál?

Ha egy korosodó hölgynél rossz hangulatot, ingerlékenységet tapasz- talunk, akkor máris kész a magyarázat -- biztosan klimaxos. Kevesebben tudják, hogy férfiaknál is létezik hasonló probléma. A férfi klimaxot is, csakúgy mint női megfelelőjét, hormonális változások hozzák létre. A férfiasságért felelős hormon -- a tesztoszteron -- termelődése fiatal kortól kezdve fokozatosan csökken a herékben, és az 50. életév környékén már sokaknál olyan alacsony értéket érhet el, hogy speciális panaszok jelentkezhetnek.
Nem minden őszülő halántékú úrnál jelentkezik ez a probléma, csak azoknál, akiknél a szervezet érzékenyebben reagál ezekre a változásokra. A fokozott érzékenység oka lehet családi, munkahelyi konfliktus vagy alkati sajátosság.
A férfiaknál azonban a nemi hormon szintjének csökkenése nem olyan gyors és drámai mértékű, mint amilyen nők esetében a változás korában zajlik le. Ebből adódik, hogy a férfi klimax tünetei sem jelentkeznek olyan feltűnő módon.

Milyen tünetei vannak a klimaxnak férfiaknál?

Nézzük most meg, milyen problémákat okoz a férfihormon szintjének csökkenése. Mivel a tesztoszetron határozza meg a nemi aktivitást, a hormonszint csökkenéséből adódó klimax egyik fő tünete a nemi vágy és a szexuális teljesítőképesség csökkenése. Ez egyeseknél elsősorban a szexuális érdeklődés csökkenésében, másoknál a merevedés gyengülésében, vagy a magömlés nehezítettségében nyilvánulhat meg. Sokan panaszkodnak arra, hogy a sikeres szeretkezéshez szükséges merevedés csak hosszasabb ingerlésre következik be.
A tesztoszteron a nemi aktivitáson kívül a férfiakra jellemző határozottságért, döntőképességért, magabiztosságért is felelős. Hiányában fokozott ingerlékenység, a külső változásokhoz való alkalmazkodás romlása jelentkezhet. Ez sokaknál alvászavarral is társul, amely legtöbbször álmatlansággal, gyakori éjszakai felébredésekkel jár. A szellemi teljesítőképesség, az összpontosítás csökkenése részben a csökkent tesztoszteronszint közvetlen idegrendszeri hatásával magyarázható, részben pedig a szexuális kudarcok és egyéb lelki zavarok hatásaként jelentkezik. Mindezek a gondok a mindennapi életben kudarcokhoz vezetnek, és tovább rontják a korosodó férfi hangulatát, gyakran okoznak depressziót, önértékelési zavart. Ördögi kör alakulhat ki, mivel a sorozatos kudarcok rontják a hangulatot és a magabiztosságot, amely azután további sikertelenségekhez vezet.
A férfi klimax legjellemzőbb testi tünetei a hőhullámok és az izzadékony- ság. Emellett a csökkent hormonszint szerepet játszik az izomzat csökkenésében és a csontritkulásban is. Ezek a folyamatok elhízáshoz és az izomzat gyengüléséhez vezetnek. Mindazonáltal a férfiaknál nem olyan drámai ez a folyamat, így náluk körülbelül fele olyan gyakori az öregkori csonttörés, mint a nőknél.
Az elmondott panaszokat a férfi klimaxon, vagyis a férfihormon szintjének csökkenésén kívül más betegségek is okozhatják, ezért fontos, hogy a panaszok jelentkezésekor kikérjük az orvos véleményét. A klimaxos pana- szokat gyakran még fokozza az egyidejűleg jelentkező magasvérnyomás vagy más általános betegség.

Hogyan kezelhetők a klimaxos panaszok?

Az orvos feladata annak az eldöntése, hogy milyen probléma áll fenn, szükségesek-e vizsgálatok, indokolt-e a beteg panaszainak gyógyszeres kezelése. Az egyik legfontosabb dolog annak a felismerése és tudatosítása, hogy változtatásra van szükség az eddigi életvitelben. Fokozott gondot kell fordítani a rendszeres, de nem túlságosan megerőltető testedzésre. Ez lehet például úszás, kocogás vagy teniszezés. A hangsúly minden esetben a rendszerességen és nem a terhelés mértékén van. Ez javítja a fizikai erőnlétet, s ezáltal a hangulatot és a magabiztosságot is. Táplálkozásunkat úgy kell megváltoztatni, hogy megelőzzük az elhízást, a cukorbetegség és az érelmeszesedés kialakulását. Könnyen emészthető, ásványi sókban, vitaminokban és fehérjékben gazdag, állati zsírokban szegény étrend javasolt.
A kismértékű alkoholfogyasztás orvosi szempontból nem káros, de az elfogyasztott alkoholmennyiség nem haladhatja meg a napi 2--3 deciliter bornak megfelelő mennyiséget. Ennél több szeszesital rendszeres fogyasztása káros következményekkel járhat. Mivel a férfi klimaxos panaszokat a férfihormon, a tesztoszteron szintjének csökkenése okozza, logikus, hogy a panaszok igazi kezelése a normális, vagy ahhoz közelítő hormonszint helyreállítása. Ma már rendelkezésére állnak erre a célra a megfelelő készítmények. A kívülről bevitt hormonnal a panaszokat okozó alacsonyabb férfihormonszint normalizálható. Némelyekben bizonyára rossz érzést kelt a hormonszedés gondolata, mivel a doppingként hormonokat szedő sportolók problémái jutnak eszébe. A férfi klimax esetén azonban egészen másról van szó. Mivel ebben az esetben nem túlzott bevitel, hanem a normális hormonszint helyreállítása történik, ezért a kezelés -- megfelelő orvosi ellenőrzés mellett -- teljesen veszélytelen. Olyasmit pótolunk, ami hiányzik a szervezetből, ezért ennek csak előnyös hatása lehet. Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, orvosi vizsgálat és rendszeres ellenőrzés szükséges. A nőknél a hormonpótló kezelésnek már évtizedes hagyományai vannak, a kezelés előnyös és veszélytelen voltát számos vizsgálat igazolta.
Mindenesetre fontos szerepet játszik az időskori életminőség javulásában, a szellemi és szexuális aktivitás megtartásában, amely a fejlett kultúrájú országokban egyre jellemzőbbé válik napjainkban.
Bár az elmúlt években világszerte, így hazánkban is sokat javult a helyzet ezen a téren, sokan még ma is szégyellnek -- főleg szexuális probléma esetén -- orvoshoz fordulni panaszaikkal. Többen attól tartanak, hogy kezelőorvosuk szemében ezek a gondok szokatlannak, bosszantónak vagy netán nevetségesnek tűnnek. A valóság azonban az, hogy az orvos szemszögéből nézve a szexuális problémák éppen olyan megítélés alá esnek, mint bármilyen más panasz.
A férfiak klimaxos panaszainak kezelése csak jelenleg kezd elterjedni, talán azért, mert az erősebb nem nehezebben ismeri be, ha meggyengül.

	előző fejezet	következő fejezet
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat