Szájápolás alapfokon

A ragadozóknak és a rágcsálóknak nagyon fontos a rágás, mert a foguk elromlása az életükbe kerülhet. Foguk öntisztulását füvek rágcsálásával, ágak harapdálásával, csontok ropogtatásával érik el. Mi nem vigyázunk ennyire fogainkra. Magyarországon évente átlagosan egy fogkefe - a javasolt négy helyett-, és két tubus fogkrém fogy el fejenként.

Nem elég fogainak egészségére vigyáznia, az ínyét is védenie kell!
Az íny gyulladása ugyanis továbbterjedhet a csontra - amely a fogágyat képezi -, és ez lebontódással védekezik a kórokozók ellen. A folyamat során az íny vörössé, duzzadttá, vérzékennyé és gyakran fájdalmassá válik, visszahúzódik, illetve eltávolodik a fognyaktól. További baktériumok és ételmaradékok bepréselődésével egyre mélyebbre terjed a gyulladás, majd a fogak meglazulnak, és előbb-utóbb kihullanak. Ezért tanácsos az ínyt annál inkább mosni, minél inkább vérzik. Sokan éppen a vérzés miatt hagyják abba mosást, és kímélik ínyüket - helytelenül -, hiszen ezt a gyulladás jeleként kell értékelni. Ezzel és a rendszeres fogmosással pénzt spórolhatunk meg. A fogorvos díját.

Amit a fogról tudni kell
A fog koronából és gyökérből áll. A kettő határán behúzódás található, ez a fognyak, itt tapad az egészséges íny. Ezt rózsaszínű nyálkahártya borítja, amely enyhe nyomásra elfehéredik. A gyökerek rögzítik a fogakat a felső és alsó állcsontba (állkapocs). A korona (klinikai korona) a fog szájüregbe nyúló része. A fogat a koronai részen - szervezetünk legkeményebb anyaga -, a zománc védi (anatómiai korona), a gyökéri felszínen cement borítja. Rögzülésüket a fogágyban kötőszövetes rostok biztosítják. A zománc és a cement alatt a legnagyobb részt kitöltő dentint találjuk, ebben pedig a fogak vér- és idegellátását biztosító artériát, vénát és ideget. Sokan gondolják, hogy a fog nem élő szerv, mert ideális esetben csak szélsőséges ingerekre reagál. A vaskos védelem ellenére a borzasztó fogfájások oka, hogy ezek az éltető elemek merev, zárt térben futnak, így gyulladáskor, illetve később, a fog elhalásakor a felgyülemlő folyadékok és gázok nem tudnak szabadulni, és ezek nyomást gyakorolnak az idegre. Ilyenkor hőingerekre vagy ráharapásra is erős fájdalmat érezhetünk.

A fog születése
A tejfogak körülbelül hat hónapos korban szakítják át az ínyt. Kivéve, amikor foggal születünk, ez a táltosfog. Az áttörés gyakran fájdalmas, ezért ilyenkor hideget, rágcsálnivalót vagy érzéstelenítő oldatot adnak a csecsemőknek. Léteznek ma már kimondottan erre a célra gyártott műanyag- vagy gumikarikák és játékok, amelyek elterelik a figyelmet a fájdalomról, és az íny maszírozásával elősegítik a fogak előtörését. Legelőször a metszőfogaink, majd az első tejrágófogunk, aztán a szemfogaink és legutoljára a második rágófogunk bújik elő. Az alsó fogak előtörése megelőzi a felsőkét, néha hónapokkal is. Egyéni eltérések persze mindig lehetnek. Előfordulhat, hogy fertőzés, helyhiány, csírahiány vagy egyéb fejlődési rendellenesség miatt nem tör elő egy vagy több fog. Addig nincs gond, amíg kb. fél éves és 2 és fél éves kor között kibújik mind a húsz tejfog. Szórás itt is lehetséges, plusz-mínusz fél év. A lányok fogai kicsivel előbb törnek elő, mint a fiúké. Ezzel is magyarázzák, hogy a nők foga hamarabb romlik.
Hatévesen lehet számítani az első maradó fogra (vasfog), amelyet a szülők gyakran nem vesznek észre, mert ezzel egy időben nem esik ki tejfog. Nem sokkal ez után kezdi elveszíteni a tejfogait a gyermek. Többnyire a második rágófog (moláris) előtöréséig ez a folyamat tizenhárom éves korig lezajlik. A harmadik moláris fogak - bölcsességfogak - az élet bármely szakaszában előtörhetnek, akár nyolcvanéves korban is, például a kivehető fogsor nyomásának hatására. Előfordulhat, hogy a tejfog még nem esett ki, amikor már megjelent a maradó fog. Ha a tejfog még nem mozog, és a maradó fog ezáltal a fogíven kívülre kerül, szükség lehet a bent maradó - (perzisztáló) - tejfog eltávolítására. Gyakori gyermekkorban a rendezetlen, össze-vissza álló fogsor. Ez többnyire az összes fog előtörése után rendeződik. Ha erre nem kerül sor, fogszabályozás szükséges. Hogy melyik életkorban, ezt fogszabályozó szakorvos állapítja meg attól függően, hogy milyen fokú a rendellenesség.
Minden fog előtörésével harminckét fogunk van. Kivételes esetekben lehet ennél több is (számfeletti fog), kevesebb is (csírahiány). Bölcsességfogaknál leggyakrabban az fordul elő, hogy nehezen, vagy nem törnek elő, többnyire helyhiány vagy helyzeti rendellenesség miatt. Ilyenkor nehéz fogzásról vagy beékelődésről beszélünk. Ezt gyakran fájdalom és a fog körüli ínygyulladás kíséri.
Fogainkra egész életünk során szükség van, és jó esetben végig a sajátunkat használjuk.
Ehhez azonban már az első fog megjelenésekor gondozni, ápolni, tisztítani kell őket. A tejfogak megjelenése után - két és fél éves kor körül - nem árt a kisgyermeket életében először fogorvoshoz vinni, de legkésőbb ezután hat hónappal. Ha mást nem, legalább szokja a légkört, és legyen természetes és megszokott neki ez a procedúra, ne féljen a fogorvostól és a fehér köpenytől. Sérülések, fertőzések, fejlődési rendellenességek esetén természetesen azonnal fogorvoshoz kell fordulni kortól függetlenül.

Mit is csinál a fogorvos?
Mindenekelőtt megtisztítja az ember fogát, eltávolítja a kemény, lerakódott fogkövet. Ezt sarló vagy papagájcsőr alakú, esetleg egyéb speciális célszerszámmal teszi. Utána lesimítja, kipolírozza a fogfelszíneket. Ezek a tisztítások többnyire fájdalommentesek. Előfordulhat azonban, hogy az íny alatti fogkövet kisebb ínyműtét keretében kell eltávolítani. Ez érzéstelenítésben történik.
Kórisme (diagnózis) felállításához, bizonyos kezelésekhez szükség lehet röntgenfelvételre. Ekkor egy vagy néhány fogról és az állcsontokról készíthet "fényképet". Előbbi esetben kis fényérzékeny lapra fotózhat. Utóbbi esetben fültől fülig (OP- orthopanthomogramm) készíti a felvételt egy nagyobb fóliára. Vannak speciális képek is a vizsgálandó területtől, illetve technikától függően (arcüreg, ízületi, nyálkővizsgálat stb.) Ma már modern eljárások lehetővé teszik a képek képernyőn történő megjelenítését is. Röntgensugárzás közben a test többi részét ólomköténnyel védik.
A szuvas fogakat kitakarítja és töméssel, betéttel vagy különböző koronákkal láthatja el. A gyulladt vagy elhalt fogakat gyökérkezeli. A menthetetlen fogakat, gyökérmaradványokat eltávolítja. Szükség esetén a hiányzó fogat vagy fogakat híddal, esetleg kivehető fogpótlással pótolja. Ezek a beavatkozások hétköznaposak, de vannak, akiknek a kezelése nagy elővigyázatosságot igényel különböző betegségüknél fogva. Ilyenek például a fertőzésre különösen hajlamos betegek, az endocarditises (szívbelhártya-gyulladásos), legyengült immunrendszerű, vagy egyéb immunbetegségben szenvedők, a szervátültetettek és a műbillentyűsök is. Náluk bizonyos fogorvosi beavatkozások (pl. foghúzás) antibiotikumok adását teszi szükségessé.

A fluoridokról röviden
Nagy viták folynak ekörül, mint oly sok más kiegészítő "táplálék" körül is. Fogászati kezeléseknél használatos - elsősorban érzékeny fogak kezelésére és fogfehérítés után -, fogkrémekben is megtalálható mérgező anyag. Egyesek szerint a fogakat erősebbé teszi. Nagy dózisban fluorózist idézhetünk vele elő. Még nagyobb dózisban pedig akár halálos is lehet. Elektronmikroszkópos felvételek tanúsága szerint mind a csontot, mind a zománcot ridegebbé, törékenyebbé, üvegszerűvé teszi. Hazánkban még mindig előszeretettel propagálják fontosságát, jóllehet Svájcban és más nyugati országban már betiltották a víz, a tej és az élelmiszer fluorozását. Országosan a víz fluoridtartalma területenként változó. Erről az ÁNTSZ, illetve a Vízművek szakemberei adnak felvilágosítást. A fluoridadagot testsúlykilogrammra és életkorra határozzák meg, nálunk többnyire szisztémásan, tabletták formájában pótolják a gyermekek szervezetéből, illetve lokálisan a fogkrémek és egyéb szájápolási termékek biztosítják. Nagy általánosságban talán elfogadható, ha azt mondjuk, hogy ha a gyermek egészségesen és sokoldalúan táplálkozik, nincs szüksége külsőleges fluorid bevitelre, mert a fogakba elsősorban még az anyaméhben (intra uterin) épülnek be a legfontosabb anyagok. Később már jelentős változás nem érhető el.

Hogyan, mivel?
Van, aki az elektromosat szereti, van, aki a színváltóst. De ezek csak a fogkefék. Pedig sok fogorvos szerint a fogselyemmel alaposabban el lehet távolítani a lepedéket a fogközökből. Mindenesetre, ha fogkefét választ, keresse a lekerekített végű, műanyag sörtéjű, kis fejű keféket, melyekkel nem sérti meg az ínyt, és a nehezen elérhető helyekhez is jól hozzáfér! Háromhavonta, de legkésőbb, amikor szálai kezdenek elhajlani, cserélje! Fertőző betegségek lezajlása után feltétlenül cserélje ki fogkeféjét! Az elektromos kefék talán alaposabbak, mert pótolják a hiányos fogmosási technikát, és nem csak síkban, hanem már térben is mozognak, mélyebben behatolva a fogközökbe. Bármelyiket választja is, akkor mossa jól a fogát, ha nem rányomva, sikálva, hanem apró körkörös mozgással, kevés fogkrémmel - vagy akár fogkrém nélkül - tisztítja azokat. A fogkefén és a technikán van a lényeg, nem a fogkrémen.
Időnként használhat színező tablettát, amivel ellenőrizheti milyen hatékonyan távolította el a lepedéket fogairól. (De ha körmével megkaparja a fogfelszínt, és azon lepedéket talál, nem végezte tökéletesen a fogmosást.) Ezek a rágótabletták megszínezik a fogakon maradt lepedéket és néha a nyálkahártyát is. Patikákban beszerezhetők.

Csavarja az ujja köré!
És most nézzük a fogselymet! 45-50 cm fogselymet szakítsunk le, majd két középső ujjunkra tekerjük addig, míg a két kezünk közti távolság kb. 5-7 cm-nyire csökken. (Elhasználva ezt a szakaszt arrébb tekerjük a selymet, és tiszta résszel folytatjuk.) Kapható készen is két villa közé gyárilag befogott fogselyem is, de használata azért nem tanácsos, mert a fogselymezés lényege, hogy a fognyakra ráfektessük a fonalat, és úgy húzzuk a fogfelszín felé. Ezzel a kifeszített húrral pedig csak fűrészelő mozgást tudunk végezni, ami sérti az ínyt, ráadásul a fog domborulatát (érintőszerűen) egy ponton érinti, vagyis hatékonysága kétséges. Nagyobb fogközök tisztítására alkalmasak az üvegmosó kefét utánzó mini fogköztisztító kefék. Ezek hidak tisztításánál is hatékonyak, egyéb, cipőfűzőhöz hasonló fogselymekkel kiegészítve. A fogzuhanyról fontos tudni, hogy csak akkor használjuk helyesen, ha a vízsugár irányát a fog tengelyére merőlegesen tartjuk, különben a baktériumokat csak beljebb préseljük az íny és a fog közé, és több kárt teszünk vele, mint hasznot!

Az étkezés is számít
Fogyasszon sok sajtot, natúr joghurtot, mogyorót, tejet, ezek kalciumtartalma az étkezések között is fenntartja a megfelelő környezetet a fogak számára (pH). Ebben a cukormentes rágógumik is segítenek. Főleg a xylittartalmúak kedvezőek, mert ezt a cukrot a baktériumok nem képesek elbontani, így savat sem tudnak termelni, ami a fogszuvasodás előidézője.
Rágjon sokat friss zöldséget, gyümölcsöt, húst, kenyérhéjat, ki-ki kedve szerint. Ezek mind elősegítik a fogak öntisztulását - felérnek egy fél fogmosással -, és edzésben tartják a rágóizmokat, és masszírozzák az ínyt is. Az öntisztulásban a rágás során a nyál magas enzimtartalmú (emésztés, antibakteriális hatás, puffer) öblítő folyadékként vesz részt, a nyelv és az arc izmai pedig dörzsölő hatásukkal segítenek. Lefekvés előtt ezért már nem tanácsos enni, és vízen kívül mást inni sem, mert éjszaka a szájmozgások lassulásával, illetve elmaradásával a rágómozgások sem biztosítják az öntisztulást, és a nyál pangása miatt is enyhül annak mosó hatása.

Köszönjük dr. Pozsgai Gabriella és dr. Lillik József fogszakorvosok szakmai közreműködését.

Illusztráció: Körmendi Imre

tartalom