Tavaszi tisztítókúra
Télen hajlamosabbak vagyunk nehéz ételeket fogyasztani, egyrészt mivel azok fűtőértéke magas, másrészt mert friss gyümölcsöt, zöldséget nem nagyon lehet kapni. Tavasszal ezért javasolt egy általános tisztítókúrát tartani, hogy szervezetünk megszabaduljon a felhalmozódott mérgektől. De hogyan kezdjünk hozzá?
Egyre
többet hallunk az ún. civilizációs betegségekről, melyek száma folyamatosan
nő. De miért is nevezzük őket "civilizációs"-nak? Az utóbbi évtizedekben
ugrásszerű fejlődés következett be a társadalmi és a gazdasági életben. Az ipar
fellendülése következtében az élelmiszereket egyre kisebb mértékben fogyasztjuk
a maguk természetes formájában. Megnőttek az igények, keresettek lettek a tartós,
tetszetős élelmiszerek. Ezek létrehozásához azonban az iparnak különböző adalékokat
kell felhasználnia, mely eljárások során az élelmi anyagok belső szerkezete
többé-kevésbé átalakul, veszít értékes anyagaiból, ugyanakkor kap némi "pluszt",
hogy állaga, eltarthatósága, külseje számunkra tetsző legyen. Ezek a hozzáadott
anyagok persze nem mérgezőek - hiszen csak engedélyezett mennyiségben használhatók
fel -, de egyesek szervezetében allergiás reakciót válthatnak ki, és szervezetünknek
sincs szüksége ennyi mesterséges adalékra.
Ha azonban a zöldség- és gyümölcsféléket a maguk természetes valójában vesszük
is meg, akkor viszont azon törjük a fejünket, vajon milyen mennyiségű vegyszer
és növényvédő szer került rájuk vagy halmozódott fel bennük? Amint ezt végiggondoljuk,
legyintünk az egészséges táplálkozásról hallottakra, ugyanis ha ennyi károsító
tényező amúgy is jelen van, már lényegtelen a többire odafigyelni. Sokan így
gondolkodnak, pedig ez helytelen, hiszen éppen ezért kell odafigyelni az étkezésünkre.
A növények permetezése és az élelmiszerek túlzott feldolgozása azonban csak
az egyik összetevője annak a komplex hatásegyüttesnek, amelyet a fejlett civilizáció
zúdít ránk.
Az autókból kipufogó gázok, a vegyi gyárak kéményeiből kiáramló füst, a természetes
vizeinkbe ömlő mérgek mind-mind hatással - mégpedig nem kedvező hatással - vannak
szervezetünkre.
Tavaszi fáradtság
Amikor a természet éppen felébred téli álmából, s a fák új erőre kapva ontani
kezdik a rügyeket, mi sokszor úgy érezzük magunkat, mint akiken átment az úthenger.
Ekkorra testünk ellenálló képessége legyengül, hiszen a téli hónapokban szervezetünk
kevesebb ásványi anyaghoz, létfontosságú vitaminhoz és nyomelemhez jut, ritkábban
vagyunk a friss levegőn és csak elvétve mozgunk. Télen az anyagcserénk is takarékra
kapcsol, így a táplálkozásunk során szervezetünkbe kerülő mérgeket és a lebontó
folyamatok során képződött káros anyagokat sem tudja kellőképpen megsemmisíteni.
Ezek az anyagok megváltoztatják szervezetünk belső környezetét és sejtszinten
akadályozzák az oxigén- és tápanyagellátási feladatokat. Miután sejtjeink nem
jutnak hozzá kellő mértékben a működésükhöz szükséges tápanyagokhoz, amelyek
egyben az energiatermeléshez is elengedhetetlenek, nem csoda, ha ez kihat teljesítőképességünkre
és örökösen fáradtnak érezzük magunkat.
A tisztulás útja
A magukra valamit is adók legalább annyit megtesznek az egészségükért, hogy
évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - egy 2-3 hetes méregtelenítő kúrát
végeznek. Van ugyan néhány szervünk, amelyek arra hivatottak, hogy szervezetünket
nap mint nap méregtelenítsék, de a felgyűlő terhek miatt célszerű, ha támogatjuk
munkájukat, s egy-egy kúra kapcsán segítjük kiüríteni magunkból az összegyűlt
káros anyagokat. Méregtelenítés során nemcsak a külső környezetből származó
káros anyagoktól, hanem a szervezetünkben zajló átalakítások során keletkező
köztes - sokszor toxikus - anyagcseretermékektől is meg kell szabadulnunk. Az
utóbbiak felszaporodásának legfőbb oka a (különösen télen) mértéket nem ismerő
táplálkozás, valamint a túlzott fehérje- és zsírfogyasztás.
A méregtelenítés motorjai
Máj
A máj működése leginkább a teknősökről olvasottakat juttatja eszünkbe. Ők azok,
akik hosszú-hosszú ideig képesek birkózni valamely betegséggel, anélkül hogy
ebből bármit is mutatnának környezetük felé. Sokáig szenvednek csendben, míg
aztán maratoni szenvedés után - látszólag váratlanul - elpusztulnak. A máj hozzájuk
hasonlóan igen sokáig képes elviselni a túlterhelést, anélkül hogy komolyabb
tüneteket okozna. Pontosan ez az oka annak, hogy sokan nem veszik elég komolyan,
ha gyorsabban elfáradnak, gyengébbek, levertek, pedig ezek már a májfunkció
gyengülését jelezhetik. Minthogy a májsejtek termelik az epét, amely a zsírok
emésztésében játszik szerepet, a májműködés elégtelenségére kell gondolni, amennyiben
émelygünk a zsíros ételek elfogyasztása után vagy gyakran szenvedünk felfúvódástól
és erős hasi fájdalmaktól.
Vese
A vese a szervezet szűrőjeként működik, de nemcsak a fel nem használt anyagok,
illetve mérgek eltávolítása a feladata, hanem ő szabályozza a szervezet só-
és vízháztartását is. A vizeletbe ugyanis kiválasztódnak olyan ásványi anyagok,
amelyekre testünknek szüksége van, így a vese a kellő mennyiséget visszajuttatja
a vérbe, hogy szervezetünk belső egyensúlya fenntartható legyen.
Légúttisztítók:
nyákoldó hatású gyógyteák: kakukkfű lándzsás útifű kankalingyökér ökörfarkkóró nyákoldó illóolajok: eukaliptusz kakukkfű borsmenta ellenállóképességet fokozó növények: citrusfélék csipkebogyó sárgarépa feketeribizli |
Tüdő
Míg belégzéskor tüdőnk megtelik levegővel és így sejtjeink hozzáférhetnek a
számukra nélkülözhetetlen oxigénhez, addig kilégzéskor a szén-dioxidtól és a
felesleges anyagcseretermékektől szabadulunk meg. Ha a légzésünk valamilyen
oknál fogva nehezítetté válik, s nem jutnak elég oxigénhez a sejtjeink, a káros
anyagok egyre jobban felszaporodnak szöveteinkben. Minél több oxigénnel telítődik
a véráram, annál egészségesebbek leszünk. A keleti mozgásművészetnek szerves
részét képezik a légzésgyakorlatok, hiszen jelképes értelemben a légzés maga
a méregtelenítés lényege, vagyis belégzéskor magunkba szívjuk az újat, kilégzéskor
pedig megszabadulunk a régitől.
Bőr
A bőr a legkiterjedtebb szervünk, melynek egyik feladata a test hőmérsékletének
szabályozása. Ezt a munkát parányi verejtékmirigyek milliói segítik, amelyek
folyamatosan azon dolgoznak, hogy bőrünket nedvesen tartsák, s a párolgással
hűtsék szervezetünket. Ezeken a mirigyeken keresztül választódnak ki azok a
salakanyagok is, amelyek más módon nem ürülhetnének ki. A verejték jellegzetes
illatát éppen a méreganyagok sokfélesége okozza. Ha szervezetünk túltelítődik
salakanyagokkal, s azok lerakódnak a bőr alsóbb rétegeiben, eltömítve a pórusokat,
zavart szenved a bőr öntisztuló képessége. A mitesszeres, pattanásos bőr pontosan
erre utal.
Belek
Beleink feladata a táplálék emésztése, lebontása, innen szívódnak fel a fontos
tápanyagok, a felesleges salak pedig rajtuk keresztül jut el a kijáratig. Ha
jól működik a béltraktus, gyorsan kiürülnek a salakanyagok, nem halmozódnak
fel és nem mérgezik szinte folyamatosan szervezetünket. Magyarországon nagyon
gyakoriak a vastagbélproblémák, s a székrekedéssel küszködőknek is népes a tábora.
Ennek legfőbb oka a rostszegény táplálkozásban keresendő. Ahhoz ugyanis, hogy
a széklet hamar kiválasztódjék, a beleknek szüksége van rostokra és bőséges
folyadékra. Ha a tavaszi tisztogatással beleinket megszabadítjuk a lerakódott
salakanyagoktól, faluk rugalmasabb lesz, könnyebben továbbítják a táplálékot,
de a hasznos tápanyagok felszívódása is tökéletesebb lesz.
A víz külsőleg, belsőleg egyaránt kiváló gyógyhatású, ezért a méregtelenítő kúrák szerves részét képezi.
A megnőtt
méregszint jelei: - felfúvódás - székrekedés - hasi fájdalmak - kellemetlen testszag - mitesszerek, pattanások a bőrön - nehézlégzés - fáradékonyság - levertség - gyakori betegeskedés - narancsbőr |
A méregtelenítés útjai
Az emésztőrendszer működésének serkentése. A rostszegény táplálkozást manapság
rizikófaktorként tartják számon jó néhány betegség kialakulásában. Bebizonyosodott
ugyanis, hogy ilyenkor a salakanyagok túl lassan haladnak át a beleken, bőven
van idejük arra, hogy károsítsák a vastagbél nyálkahártyáját, s így sokszor
rosszindulatú folyamatokat indítsanak el. Bőséges rostfogyasztással mindez kiküszöbölhető.
A rostok ugyanis vizet szívnak magukba, megduzzadnak, kitöltik a bél üregét,
s az így ingerelt belek mozgásba lendülnek és gyorsan kiürítik a "felesleget".
A rostok két nagy csoportra oszthatók: vízoldékony és vízben nem oldódó csoportra.
Utóbbiba tartozik a cellulóz, amely a növényi sejtfalak alkotásában vesz részt,
és elsősorban a bélműködés fokozását befolyásolja, a vízoldékony pektin pedig
nagy erővel köti meg a toxikus anyagokat.
Legjobb rostforrások a gabonamagvak, a gyümölcsök és a zöldségfélék. A gabonamagvaknak
elsősorban a külső héjuk tartalmaz nagy mennyiségű rostot és vitamint, de ezeket
a hántolás, finomítás során eltávolítják. Célszerű ezért lecserélni a fehér
rizst, finomlisztet, fehér kenyeret az ízesebb barna rizsre, a teljes kiőrlésű
lisztre és az ebből készülő pékárukra. Zöldség- és gyümölcsfélékből pedig minél
többet fogyasszunk, ezek legnagyobb részét is nyersen.
Az aszalt gyümölcsök ugyan nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak, ezért hizlalnak,
rost- és ásványianyag-tartalmuk azonban kiváló: desszertnek tökéletesek.
Az emésztőrendszer működését a rostokon kívül a különböző fűszer- és gyógynövények,
illetve az ezekből készíthető teák is serkentik:
majoránna: régóta ismert fűszer, a régi orvoslás is alkalmazta szélhajtó és
méregtelenítő hatása miatt;
cickafark: antibiotikus és méregtelenítő
hatású.
A máj méregtelenítő funkciójának fokozása
Ehhez akkor járulunk hozzá leghatékonyabban, ha eleve kíméljük a májunkat, vagyis
például nem fogyasztunk rendszeresen és nagyobb mennyiségben alkoholt, valamint
a zsírban, finomított szénhidrátokban gazdag és erősen fűszerezett élelmiszerek
bevitelét is minimalizáljuk. A koffein, a nikotin, a tartósított élelmiszerek,
valamint a gyógyszerek is megterhelik a májat. A májerősítő gyógynövények közül
jó néhány az epetermelésre is serkentőleg hat, így az emésztést is képes pozitívan
befolyásolni. A gyógynövények mellett a frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek
is kiválóan segítik a máj méregtelenítő funkcióját.
Májerősítők:
teakeverék: 2 rész máriatövis gyümölcs (felaprítva), 2 rész gyökeres gyermekláncfű
(fészekvirágzatú!), 1 rész csalánlevél, 1 rész nyírfalevél és 1 rész aranyvessző
(fészekvirágzatú!)
Kúraszerű fogyasztása javasolt évente kétszer, 3-4 hétig napi két csésze mennyiségben.
A tea elkészítéséhez a mixből 1-2 kávéskanálnyit két és fél deci vízzel leforrázunk
és kb. negyed órát állni hagyjuk, majd leszűrve, cukor nélkül fogyasztjuk.
articsóka: tudományosan bizonyították a májműködésre gyakorolt pozitív hatásait:
- erősíti a májat a toxikus anyagok elleni küzdelmében,
- serkenti a máj enzimrendszerének a működését, melynek a méregtelenítési folyamatokban
van nagy szerepe.
Az articsóka nálunk elsősorban konzerv formájában szerezhető be, illetve a nagy
hipermarketekben kapható.
indiai ginzeng: különböző vizsgálatokból kiderült, hogy rendszeres fogyasztásának
hatására a máj mérgező anyagok elleni aktivitása jelentősen megnőtt. Ginzenget
hazánkban elsősorban tabletta formájában forgalmaznak.
cikória
édeskömény
angyalgyökér
borsmenta
pitypang
rozmaring
Izzasztók: árvácska kamilla bodzavirág pemetefű varjútövis gyömbér hárs kakukkfű cickafark aranyvessző |
A kiválasztó működések felgyorsítása
A bőrön át az izzadással távozó folyadék - amint már említettük - nagy mennyiségű
salakanyagot is magával visz, így méregtelenítve szervezetünket. Izzadást több
módon érhetünk el: például sportolással, izzasztó teakeverék fogyasztásával,
forró borogatással, szaunázással vagy gőzfürdővel. Az utóbbiak az izzasztáson
kívül kellemes, nyugtató hatással is rendelkeznek, és ne feledkezzünk el arról
sem, hogy egy ilyen kúra alkalmával nemcsak a testünket frissítjük fel, hanem
lelkünket is. Szervezetünket edzhetjük váltófürdővel is, vagyis amikor hideg
és meleg vízzel felváltva zuhanyozunk.
A meleg víz ugyanis kitágítja a bőr alatti hajszálereket, a hideg víz pedig
összehúzza. Ezzel nemcsak a keringést serkenthetjük, hanem az anyagcsere-folyamatokat
is, valamint ennek köszönhetően ellenállóbbakká válunk a környezeti hatásokkal
szemben is.
A tüdőn keresztüli kiválasztás fokozására szintén a sportolás a legmegfelelőbb
módszer, amelynek fontos eleme a megfelelő légzéstechnika elsajátítása. Szervezetünk
oxigénellátását akkor javíthatjuk, ha megtanulunk mélyen, egész tüdőt kitöltően,
lassan lélegezni. Ennek gyakorlására legjobb, ha hosszú sétákat iktatunk be
a napirendünkbe.
A jógának köszönhetően Indiában a légzés tudománnyá vált, egy jógaközmondás
szerint pedig: "Az élet a légzésben rejlik. Ezért aki félig lélegzik, félig
is él.". Sportolás közben pulzusszámunk megemelkedik, keringésünk megélénkül,
így a szívet és a tüdőt erősítve azok kapacitása megnő. A vér oxigéndúsabbá
válik, javítva ezzel a sejtlégzést. Mind a gyors mozgást igénylő sportok (pl.
aerobik), mind pedig a lassabbak (jóga, taj csi) alkalmasak a szervezet méregtelenítő
mechanizmusainak előmozdítására.
Számos gyógynövény áll rendelkezésünkre, amelyek segítik a vese munkáját, így fokozottabban szűrődnek ki a véráramból a keletkezett bomlástermékek és felesleges ásványi anyagok, de még a víz is. Ahhoz, hogy vesénk alaposan átmosódjon, kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztanunk. Ezen elsősorban vizet, ásványvizet kell érteni, de jó hatásúak a gyógyteák, a zöldség- és gyümölcslevek is. Mindig igyunk reggel éhgyomorra vizet és lassan kortyoljuk el. A víz külsőleg, belsőleg egyaránt kiváló gyógyhatású, ezért a méregtelenítő kúrák szerves részét képezi.
Veseműködés-serkentők:
zeller: illóolajai révén fokozza a vizeletképzést és -kiürítést, sőt
ennek következtében a húgysav is nagyobb mennyiségben távozik, csökkentve ezáltal
a köszvényes panaszokat;
csalán: a zellerhez hasonló hatású;
spárga: vizelet- és enyhe hashajtó, azt azonban nem árt tudni, hogy magas
purintartalma miatt köszvényes betegeknek nem ajánlott a fogyasztása;
articsóka: a levélrészben található cinarin és cinaropikrin hatására
fokozódik a vizeletkiválasztás, de emellett az egyébként vizelethajtáskor oly
gyakori káliumürítés csekély marad;
koffein: kávé és tea fogyasztása után gyakran tapasztalható a vizeletürítés
gyakorisága;
gyógyteakeverékek:
- csalán-nyírfalevél-gyermekláncfű (fészekvirágzatú!) 1:1 arányú keverékéből
1 púpozott teáskanálnyit két és fél deci vízzel leforrázunk, majd tíz perc állás
után leszűrve fogyasztjuk;
- bodzavirág-borsmenta-zsurló szintén 1:1 arányú keverékéből az előbbihez hasonlóan
készíthetünk teát;
A teákat 3-4 héten keresztül napi 2-3 csészényi mennyiségben igyuk.
A kúra folyamata
A kúrák időtartamát, mikéntjét illetően számos nézet létezik, nincs egységes
vélemény. Vannak, akik a nagyon drasztikus megoldásokat tartják helyesnek, mások
engedékenyebbek. Méregtelenítéshez elsősorban a természet kincseiből válogassuk
össze a hozzávalókat, hiszen ezeknek behozhatatlan előnyük van a gyógyszeripar
által előállított mesterséges anyagokhoz képest. Emellett a gyógynövények hatása
sokkal tartósabbnak is bizonyult. A vértisztító hatással rendelkező gyógynövények
listája meglehetősen hosszú, mindenesetre azt tudni kell róluk, hogy nem szabad
őket egész évben fogyasztani, csak kúraszerűen, az évi belső "nagytakarítások"
idején.
Az étrendből száműzni kell az alkoholokat, a koffeint, a szénsavas italokat,
a cukrokat, az édességeket, a zsíros húsokat és tejtermékeket, a feldolgozott,
tartósított, valamint a gyorséttermi ételeket. Az ételek elfogyasztására szánjunk
elég időt, minden falatot alaposan rágjunk meg!
Ne hajszoljuk magunkat, hagyjunk időt pihenésre, relaxálódásra!
Mozogjunk sokat, ha lehet, a friss levegőn!
Étrend
1. nap: csak gyümölcs-, ill. zöldséglevet fogyasszunk sokszor a nap folyamán,
de egyszerre csak 1-2 deci mennyiségben;
2. nap: nyers gyümölcsöket, zöldségeket beiktathatunk a folyadék mellé;
3. nap: zsiradék nélkül párolt zöldségfélék, gyümölcsök, de már rizs (lehetőleg
barna), barna kenyér fogyasztását is bevezethetjük;
4-14. nap: az előbbiekhez társulhat még minimális mennyiségben sovány szárnyashús,
valamint sovány tej és tejtermék is;
Minden reggel fogyasszunk el egy csésze teát, amely a következő összetevőkből
áll: gyermekláncfűgyökér (fészekvirágzatú!), kamilla, nyírfalevél, édesköménymag,
csipkebogyó, hibiszkusz, borsmenta, citromfű, aranyvesszőfű 1:1 arányú keveréke.
A mixből 2 púpos teáskanálnyit két és fél deci vízzel leforrázunk, majd tíz
perc állás után leszűrjük és fogyasztjuk. A keveréket további két hétig igyuk,
tehát összesen négy hétig.
A 15. naptól visszatérhetünk a szokásos egészséges táplálkozáshoz.
Variációk testünk felfrissítésére reggelenként
- reggel dörzsöljük végig testünket egy száraz frottírtörülközővel, majd vegyünk
egy forró, rozmaringolajos fürdőt (a rozmaring hatóanyagai frissítő, élénkítő
hatásúak)
- kezdjük a napot váltófürdővel a zuhany alatt, de hideg vízzel fejezzük be
(keringésünk megélénkül általa)
- tapossunk a kádban vádliig érő hideg vízben úgy, hogy minden lépésnél kiemelkedjen
a lábfejünk a vízből, majd töröljük szárazra a lábunkat, és húzzunk meleg zoknit.
Napközben
- menjünk el uszodába;
- tegyünk egy kiadós sétát;
- mossuk meg arcunkat hideg vízzel, miközben kissé megmasszírozzuk halántékunkat;
- szaunázzunk;
- tornázzunk a szabadban vagy nyitott ablak előtt;
- délutánonként pihenjünk, aludjunk egy keveset;
- igyunk minél többet (minimum 2 litert).
Esténként
- relaxáljunk macskagyökér- vagy mézfűkivonatot tartalmazó forró fürdőben;
- lefekvés előtt alkalmazzunk meleg vizes lábfürdőt, majd öntsük le lábunkat
- térdtől lefelé - hideg vízzel;
- vegyünk hideg vizes térdfürdőt;
Méregtelenítés
után
Amennyire lehet, év közben se legyünk testünk ellenségei, próbáljuk meg betartani
az egészséges életmód előírásait. Igyekezzünk a betegségek kialakulását helyes
életvitellel megakadályozni, ne csak akkor essünk gondolkodóba, ha már baj van.
- táplálkozzunk változatosan, hisz minél többféle ételt fogyasztunk, annál többféle
tápanyaghoz juthatunk hozzá;
- együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, amennyit csak lehet, nyersen;
- a só mennyiségét korlátozzuk, próbáljuk meg egyéb fűszerekkel ízletessé varázsolni
az ételt;
- zsiradékból keveset használjunk, abból is nagyrészt növényi eredetűt;
- a nassolást, az édességevést minimalizáljuk, használjuk ki a gyümölcsszezon
előnyeit;
- tejből igyunk meg napi fél litert vagy együnk meg ennek megfelelő mennyiségű
tejterméket, ezek között is az alacsonyabb zsírtartalmúakat válasszuk;
- a naponta fogyasztott pékáruk lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készüljenek;
- egy nap legalább másfél-két liter folyadékot igyunk, lehetőleg szénsavmentes
ásványvizet;
- inkább többször (4-5 alkalommal) étkezzünk egy nap, kisebb mennyiségben;
- a helyes táplálkozást egészítse ki rendszeres testmozgás (séta, futás, úszás
stb.)
- mellőzzük a dohányzást és a tömény alkoholok fogyasztását.
Ha a fent felsorolt elvek szerint élünk, már elmondhatjuk magunkról, hogy sokat teszünk egészségünk megóvásáért. Ennek ellenére egy tavasszal beiktatott méregtelenítési kúra hasznos lehet, hiszen manapság a legkörültekintőbben eljárók is szembesülnek a már korábban említett környezeti hatásokkal, melyek gyakorlatilag kivédhetetlenek. Egy kúra során a szervezet felfrissül, megerősödik és megnő az ellenálló képessége a kórokozókkal szemben. Ha pedig a kúrát ősszel is megismételjük, bátran nézhetünk a téli "kórságos" időszak elé!
Szöveg:
Janovits Gabi dietetikus
Fotó:NODE /Hazsy, Europress/CameraPress