Tavaszi tisztítókúra

Télen hajlamosabbak vagyunk nehéz ételeket fogyasztani, egyrészt mivel azok fűtőértéke magas, másrészt mert friss gyümölcsöt, zöldséget nem nagyon lehet kapni. Tavasszal ezért javasolt egy általános tisztítókúrát tartani, hogy szervezetünk megszabaduljon a felhalmozódott mérgektől. De hogyan kezdjünk hozzá?

Egyre többet hallunk az ún. civilizációs betegségekről, melyek száma folyamatosan nő. De miért is nevezzük őket "civilizációs"-nak? Az utóbbi évtizedekben ugrásszerű fejlődés következett be a társadalmi és a gazdasági életben. Az ipar fellendülése következtében az élelmiszereket egyre kisebb mértékben fogyasztjuk a maguk természetes formájában. Megnőttek az igények, keresettek lettek a tartós, tetszetős élelmiszerek. Ezek létrehozásához azonban az iparnak különböző adalékokat kell felhasználnia, mely eljárások során az élelmi anyagok belső szerkezete többé-kevésbé átalakul, veszít értékes anyagaiból, ugyanakkor kap némi "pluszt", hogy állaga, eltarthatósága, külseje számunkra tetsző legyen. Ezek a hozzáadott anyagok persze nem mérgezőek - hiszen csak engedélyezett mennyiségben használhatók fel -, de egyesek szervezetében allergiás reakciót válthatnak ki, és szervezetünknek sincs szüksége ennyi mesterséges adalékra.
Ha azonban a zöldség- és gyümölcsféléket a maguk természetes valójában vesszük is meg, akkor viszont azon törjük a fejünket, vajon milyen mennyiségű vegyszer és növényvédő szer került rájuk vagy halmozódott fel bennük? Amint ezt végiggondoljuk, legyintünk az egészséges táplálkozásról hallottakra, ugyanis ha ennyi károsító tényező amúgy is jelen van, már lényegtelen a többire odafigyelni. Sokan így gondolkodnak, pedig ez helytelen, hiszen éppen ezért kell odafigyelni az étkezésünkre.
A növények permetezése és az élelmiszerek túlzott feldolgozása azonban csak az egyik összetevője annak a komplex hatásegyüttesnek, amelyet a fejlett civilizáció zúdít ránk.
Az autókból kipufogó gázok, a vegyi gyárak kéményeiből kiáramló füst, a természetes vizeinkbe ömlő mérgek mind-mind hatással - mégpedig nem kedvező hatással - vannak szervezetünkre.

Tavaszi fáradtság
Amikor a természet éppen felébred téli álmából, s a fák új erőre kapva ontani kezdik a rügyeket, mi sokszor úgy érezzük magunkat, mint akiken átment az úthenger. Ekkorra testünk ellenálló képessége legyengül, hiszen a téli hónapokban szervezetünk kevesebb ásványi anyaghoz, létfontosságú vitaminhoz és nyomelemhez jut, ritkábban vagyunk a friss levegőn és csak elvétve mozgunk. Télen az anyagcserénk is takarékra kapcsol, így a táplálkozásunk során szervezetünkbe kerülő mérgeket és a lebontó folyamatok során képződött káros anyagokat sem tudja kellőképpen megsemmisíteni. Ezek az anyagok megváltoztatják szervezetünk belső környezetét és sejtszinten akadályozzák az oxigén- és tápanyagellátási feladatokat. Miután sejtjeink nem jutnak hozzá kellő mértékben a működésükhöz szükséges tápanyagokhoz, amelyek egyben az energiatermeléshez is elengedhetetlenek, nem csoda, ha ez kihat teljesítőképességünkre és örökösen fáradtnak érezzük magunkat.

A tisztulás útja
A magukra valamit is adók legalább annyit megtesznek az egészségükért, hogy évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - egy 2-3 hetes méregtelenítő kúrát végeznek. Van ugyan néhány szervünk, amelyek arra hivatottak, hogy szervezetünket nap mint nap méregtelenítsék, de a felgyűlő terhek miatt célszerű, ha támogatjuk munkájukat, s egy-egy kúra kapcsán segítjük kiüríteni magunkból az összegyűlt káros anyagokat. Méregtelenítés során nemcsak a külső környezetből származó káros anyagoktól, hanem a szervezetünkben zajló átalakítások során keletkező köztes - sokszor toxikus - anyagcseretermékektől is meg kell szabadulnunk. Az utóbbiak felszaporodásának legfőbb oka a (különösen télen) mértéket nem ismerő táplálkozás, valamint a túlzott fehérje- és zsírfogyasztás.

A méregtelenítés motorjai

Máj
A máj működése leginkább a teknősökről olvasottakat juttatja eszünkbe. Ők azok, akik hosszú-hosszú ideig képesek birkózni valamely betegséggel, anélkül hogy ebből bármit is mutatnának környezetük felé. Sokáig szenvednek csendben, míg aztán maratoni szenvedés után - látszólag váratlanul - elpusztulnak. A máj hozzájuk hasonlóan igen sokáig képes elviselni a túlterhelést, anélkül hogy komolyabb tüneteket okozna. Pontosan ez az oka annak, hogy sokan nem veszik elég komolyan, ha gyorsabban elfáradnak, gyengébbek, levertek, pedig ezek már a májfunkció gyengülését jelezhetik. Minthogy a májsejtek termelik az epét, amely a zsírok emésztésében játszik szerepet, a májműködés elégtelenségére kell gondolni, amennyiben émelygünk a zsíros ételek elfogyasztása után vagy gyakran szenvedünk felfúvódástól és erős hasi fájdalmaktól.

Vese
A vese a szervezet szűrőjeként működik, de nemcsak a fel nem használt anyagok, illetve mérgek eltávolítása a feladata, hanem ő szabályozza a szervezet só- és vízháztartását is. A vizeletbe ugyanis kiválasztódnak olyan ásványi anyagok, amelyekre testünknek szüksége van, így a vese a kellő mennyiséget visszajuttatja a vérbe, hogy szervezetünk belső egyensúlya fenntartható legyen.

Légúttisztítók:

nyákoldó hatású gyógyteák:
kakukkfű
lándzsás útifű
kankalingyökér
ökörfarkkóró

nyákoldó illóolajok:
eukaliptusz
kakukkfű
borsmenta

ellenállóképességet fokozó növények:
citrusfélék
csipkebogyó
sárgarépa
feketeribizli

Tüdő
Míg belégzéskor tüdőnk megtelik levegővel és így sejtjeink hozzáférhetnek a számukra nélkülözhetetlen oxigénhez, addig kilégzéskor a szén-dioxidtól és a felesleges anyagcseretermékektől szabadulunk meg. Ha a légzésünk valamilyen oknál fogva nehezítetté válik, s nem jutnak elég oxigénhez a sejtjeink, a káros anyagok egyre jobban felszaporodnak szöveteinkben. Minél több oxigénnel telítődik a véráram, annál egészségesebbek leszünk. A keleti mozgásművészetnek szerves részét képezik a légzésgyakorlatok, hiszen jelképes értelemben a légzés maga a méregtelenítés lényege, vagyis belégzéskor magunkba szívjuk az újat, kilégzéskor pedig megszabadulunk a régitől.

Bőr
A bőr a legkiterjedtebb szervünk, melynek egyik feladata a test hőmérsékletének szabályozása. Ezt a munkát parányi verejtékmirigyek milliói segítik, amelyek folyamatosan azon dolgoznak, hogy bőrünket nedvesen tartsák, s a párolgással hűtsék szervezetünket. Ezeken a mirigyeken keresztül választódnak ki azok a salakanyagok is, amelyek más módon nem ürülhetnének ki. A verejték jellegzetes illatát éppen a méreganyagok sokfélesége okozza. Ha szervezetünk túltelítődik salakanyagokkal, s azok lerakódnak a bőr alsóbb rétegeiben, eltömítve a pórusokat, zavart szenved a bőr öntisztuló képessége. A mitesszeres, pattanásos bőr pontosan erre utal.

Belek
Beleink feladata a táplálék emésztése, lebontása, innen szívódnak fel a fontos tápanyagok, a felesleges salak pedig rajtuk keresztül jut el a kijáratig. Ha jól működik a béltraktus, gyorsan kiürülnek a salakanyagok, nem halmozódnak fel és nem mérgezik szinte folyamatosan szervezetünket. Magyarországon nagyon gyakoriak a vastagbélproblémák, s a székrekedéssel küszködőknek is népes a tábora. Ennek legfőbb oka a rostszegény táplálkozásban keresendő. Ahhoz ugyanis, hogy a széklet hamar kiválasztódjék, a beleknek szüksége van rostokra és bőséges folyadékra. Ha a tavaszi tisztogatással beleinket megszabadítjuk a lerakódott salakanyagoktól, faluk rugalmasabb lesz, könnyebben továbbítják a táplálékot, de a hasznos tápanyagok felszívódása is tökéletesebb lesz.

A víz külsőleg, belsőleg egyaránt kiváló gyógyhatású, ezért a méregtelenítő kúrák szerves részét képezi.

A megnőtt méregszint jelei:
- felfúvódás
- székrekedés
- hasi fájdalmak
- kellemetlen testszag
- mitesszerek, pattanások a bőrön
- nehézlégzés
- fáradékonyság
- levertség
- gyakori betegeskedés
- narancsbőr

A méregtelenítés útjai
Az emésztőrendszer működésének serkentése. A rostszegény táplálkozást manapság rizikófaktorként tartják számon jó néhány betegség kialakulásában. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ilyenkor a salakanyagok túl lassan haladnak át a beleken, bőven van idejük arra, hogy károsítsák a vastagbél nyálkahártyáját, s így sokszor rosszindulatú folyamatokat indítsanak el. Bőséges rostfogyasztással mindez kiküszöbölhető. A rostok ugyanis vizet szívnak magukba, megduzzadnak, kitöltik a bél üregét, s az így ingerelt belek mozgásba lendülnek és gyorsan kiürítik a "felesleget". A rostok két nagy csoportra oszthatók: vízoldékony és vízben nem oldódó csoportra. Utóbbiba tartozik a cellulóz, amely a növényi sejtfalak alkotásában vesz részt, és elsősorban a bélműködés fokozását befolyásolja, a vízoldékony pektin pedig nagy erővel köti meg a toxikus anyagokat.
Legjobb rostforrások a gabonamagvak, a gyümölcsök és a zöldségfélék. A gabonamagvaknak elsősorban a külső héjuk tartalmaz nagy mennyiségű rostot és vitamint, de ezeket a hántolás, finomítás során eltávolítják. Célszerű ezért lecserélni a fehér rizst, finomlisztet, fehér kenyeret az ízesebb barna rizsre, a teljes kiőrlésű lisztre és az ebből készülő pékárukra. Zöldség- és gyümölcsfélékből pedig minél többet fogyasszunk, ezek legnagyobb részét is nyersen.
Az aszalt gyümölcsök ugyan nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak, ezért hizlalnak, rost- és ásványianyag-tartalmuk azonban kiváló: desszertnek tökéletesek.
Az emésztőrendszer működését a rostokon kívül a különböző fűszer- és gyógynövények, illetve az ezekből készíthető teák is serkentik:
majoránna: régóta ismert fűszer, a régi orvoslás is alkalmazta szélhajtó és méregtelenítő hatása miatt;
cickafark: antibiotikus és méregtelenítő
hatású.


A máj méregtelenítő funkciójának fokozása

Ehhez akkor járulunk hozzá leghatékonyabban, ha eleve kíméljük a májunkat, vagyis például nem fogyasztunk rendszeresen és nagyobb mennyiségben alkoholt, valamint a zsírban, finomított szénhidrátokban gazdag és erősen fűszerezett élelmiszerek bevitelét is minimalizáljuk. A koffein, a nikotin, a tartósított élelmiszerek, valamint a gyógyszerek is megterhelik a májat. A májerősítő gyógynövények közül jó néhány az epetermelésre is serkentőleg hat, így az emésztést is képes pozitívan befolyásolni. A gyógynövények mellett a frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek is kiválóan segítik a máj méregtelenítő funkcióját.

Májerősítők:
teakeverék: 2 rész máriatövis gyümölcs (felaprítva), 2 rész gyökeres gyermekláncfű (fészekvirágzatú!), 1 rész csalánlevél, 1 rész nyírfalevél és 1 rész aranyvessző (fészekvirágzatú!)
Kúraszerű fogyasztása javasolt évente kétszer, 3-4 hétig napi két csésze mennyiségben. A tea elkészítéséhez a mixből 1-2 kávéskanálnyit két és fél deci vízzel leforrázunk és kb. negyed órát állni hagyjuk, majd leszűrve, cukor nélkül fogyasztjuk.
articsóka: tudományosan bizonyították a májműködésre gyakorolt pozitív hatásait:
- erősíti a májat a toxikus anyagok elleni küzdelmében,
- serkenti a máj enzimrendszerének a működését, melynek a méregtelenítési folyamatokban van nagy szerepe.
Az articsóka nálunk elsősorban konzerv formájában szerezhető be, illetve a nagy hipermarketekben kapható.
indiai ginzeng: különböző vizsgálatokból kiderült, hogy rendszeres fogyasztásának hatására a máj mérgező anyagok elleni aktivitása jelentősen megnőtt. Ginzenget hazánkban elsősorban tabletta formájában forgalmaznak.
cikória
édeskömény
angyalgyökér
borsmenta
pitypang
rozmaring

Izzasztók:
árvácska
kamilla
bodzavirág
pemetefű
varjútövis
gyömbér
hárs
kakukkfű
cickafark
aranyvessző

A kiválasztó működések felgyorsítása
A bőrön át az izzadással távozó folyadék - amint már említettük - nagy mennyiségű salakanyagot is magával visz, így méregtelenítve szervezetünket. Izzadást több módon érhetünk el: például sportolással, izzasztó teakeverék fogyasztásával, forró borogatással, szaunázással vagy gőzfürdővel. Az utóbbiak az izzasztáson kívül kellemes, nyugtató hatással is rendelkeznek, és ne feledkezzünk el arról sem, hogy egy ilyen kúra alkalmával nemcsak a testünket frissítjük fel, hanem lelkünket is. Szervezetünket edzhetjük váltófürdővel is, vagyis amikor hideg és meleg vízzel felváltva zuhanyozunk.
A meleg víz ugyanis kitágítja a bőr alatti hajszálereket, a hideg víz pedig összehúzza. Ezzel nemcsak a keringést serkenthetjük, hanem az anyagcsere-folyamatokat is, valamint ennek köszönhetően ellenállóbbakká válunk a környezeti hatásokkal szemben is.
A tüdőn keresztüli kiválasztás fokozására szintén a sportolás a legmegfelelőbb módszer, amelynek fontos eleme a megfelelő légzéstechnika elsajátítása. Szervezetünk oxigénellátását akkor javíthatjuk, ha megtanulunk mélyen, egész tüdőt kitöltően, lassan lélegezni. Ennek gyakorlására legjobb, ha hosszú sétákat iktatunk be a napirendünkbe.
A jógának köszönhetően Indiában a légzés tudománnyá vált, egy jógaközmondás szerint pedig: "Az élet a légzésben rejlik. Ezért aki félig lélegzik, félig is él.". Sportolás közben pulzusszámunk megemelkedik, keringésünk megélénkül, így a szívet és a tüdőt erősítve azok kapacitása megnő. A vér oxigéndúsabbá válik, javítva ezzel a sejtlégzést. Mind a gyors mozgást igénylő sportok (pl. aerobik), mind pedig a lassabbak (jóga, taj csi) alkalmasak a szervezet méregtelenítő mechanizmusainak előmozdítására.

Számos gyógynövény áll rendelkezésünkre, amelyek segítik a vese munkáját, így fokozottabban szűrődnek ki a véráramból a keletkezett bomlástermékek és felesleges ásványi anyagok, de még a víz is. Ahhoz, hogy vesénk alaposan átmosódjon, kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztanunk. Ezen elsősorban vizet, ásványvizet kell érteni, de jó hatásúak a gyógyteák, a zöldség- és gyümölcslevek is. Mindig igyunk reggel éhgyomorra vizet és lassan kortyoljuk el. A víz külsőleg, belsőleg egyaránt kiváló gyógyhatású, ezért a méregtelenítő kúrák szerves részét képezi.

Veseműködés-serkentők:
zeller: illóolajai révén fokozza a vizeletképzést és -kiürítést, sőt ennek következtében a húgysav is nagyobb mennyiségben távozik, csökkentve ezáltal a köszvényes panaszokat;
csalán: a zellerhez hasonló hatású;
spárga: vizelet- és enyhe hashajtó, azt azonban nem árt tudni, hogy magas purintartalma miatt köszvényes betegeknek nem ajánlott a fogyasztása;
articsóka: a levélrészben található cinarin és cinaropikrin hatására fokozódik a vizeletkiválasztás, de emellett az egyébként vizelethajtáskor oly gyakori káliumürítés csekély marad;
koffein: kávé és tea fogyasztása után gyakran tapasztalható a vizeletürítés gyakorisága;

gyógyteakeverékek:
- csalán-nyírfalevél-gyermekláncfű (fészekvirágzatú!) 1:1 arányú keverékéből 1 púpozott teáskanálnyit két és fél deci vízzel leforrázunk, majd tíz perc állás után leszűrve fogyasztjuk;
- bodzavirág-borsmenta-zsurló szintén 1:1 arányú keverékéből az előbbihez hasonlóan készíthetünk teát;

A teákat 3-4 héten keresztül napi 2-3 csészényi mennyiségben igyuk.

A kúra folyamata
A kúrák időtartamát, mikéntjét illetően számos nézet létezik, nincs egységes vélemény. Vannak, akik a nagyon drasztikus megoldásokat tartják helyesnek, mások engedékenyebbek. Méregtelenítéshez elsősorban a természet kincseiből válogassuk össze a hozzávalókat, hiszen ezeknek behozhatatlan előnyük van a gyógyszeripar által előállított mesterséges anyagokhoz képest. Emellett a gyógynövények hatása sokkal tartósabbnak is bizonyult. A vértisztító hatással rendelkező gyógynövények listája meglehetősen hosszú, mindenesetre azt tudni kell róluk, hogy nem szabad őket egész évben fogyasztani, csak kúraszerűen, az évi belső "nagytakarítások" idején.
Az étrendből száműzni kell az alkoholokat, a koffeint, a szénsavas italokat, a cukrokat, az édességeket, a zsíros húsokat és tejtermékeket, a feldolgozott, tartósított, valamint a gyorséttermi ételeket. Az ételek elfogyasztására szánjunk elég időt, minden falatot alaposan rágjunk meg!
Ne hajszoljuk magunkat, hagyjunk időt pihenésre, relaxálódásra!
Mozogjunk sokat, ha lehet, a friss levegőn!

Étrend
1. nap: csak gyümölcs-, ill. zöldséglevet fogyasszunk sokszor a nap folyamán, de egyszerre csak 1-2 deci mennyiségben;
2. nap: nyers gyümölcsöket, zöldségeket beiktathatunk a folyadék mellé;
3. nap: zsiradék nélkül párolt zöldségfélék, gyümölcsök, de már rizs (lehetőleg barna), barna kenyér fogyasztását is bevezethetjük;
4-14. nap: az előbbiekhez társulhat még minimális mennyiségben sovány szárnyashús, valamint sovány tej és tejtermék is;
Minden reggel fogyasszunk el egy csésze teát, amely a következő összetevőkből áll: gyermekláncfűgyökér (fészekvirágzatú!), kamilla, nyírfalevél, édesköménymag, csipkebogyó, hibiszkusz, borsmenta, citromfű, aranyvesszőfű 1:1 arányú keveréke. A mixből 2 púpos teáskanálnyit két és fél deci vízzel leforrázunk, majd tíz perc állás után leszűrjük és fogyasztjuk. A keveréket további két hétig igyuk, tehát összesen négy hétig.
A 15. naptól visszatérhetünk a szokásos egészséges táplálkozáshoz.

Variációk testünk felfrissítésére reggelenként
- reggel dörzsöljük végig testünket egy száraz frottírtörülközővel, majd vegyünk egy forró, rozmaringolajos fürdőt (a rozmaring hatóanyagai frissítő, élénkítő hatásúak)
- kezdjük a napot váltófürdővel a zuhany alatt, de hideg vízzel fejezzük be (keringésünk megélénkül általa)
- tapossunk a kádban vádliig érő hideg vízben úgy, hogy minden lépésnél kiemelkedjen a lábfejünk a vízből, majd töröljük szárazra a lábunkat, és húzzunk meleg zoknit.

Napközben
- menjünk el uszodába;
- tegyünk egy kiadós sétát;
- mossuk meg arcunkat hideg vízzel, miközben kissé megmasszírozzuk halántékunkat;
- szaunázzunk;
- tornázzunk a szabadban vagy nyitott ablak előtt;
- délutánonként pihenjünk, aludjunk egy keveset;
- igyunk minél többet (minimum 2 litert).

Esténként
- relaxáljunk macskagyökér- vagy mézfűkivonatot tartalmazó forró fürdőben;
- lefekvés előtt alkalmazzunk meleg vizes lábfürdőt, majd öntsük le lábunkat - térdtől lefelé - hideg vízzel;
- vegyünk hideg vizes térdfürdőt;

Méregtelenítés után
Amennyire lehet, év közben se legyünk testünk ellenségei, próbáljuk meg betartani az egészséges életmód előírásait. Igyekezzünk a betegségek kialakulását helyes életvitellel megakadályozni, ne csak akkor essünk gondolkodóba, ha már baj van.
- táplálkozzunk változatosan, hisz minél többféle ételt fogyasztunk, annál többféle tápanyaghoz juthatunk hozzá;
- együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, amennyit csak lehet, nyersen;
- a só mennyiségét korlátozzuk, próbáljuk meg egyéb fűszerekkel ízletessé varázsolni az ételt;
- zsiradékból keveset használjunk, abból is nagyrészt növényi eredetűt;
- a nassolást, az édességevést minimalizáljuk, használjuk ki a gyümölcsszezon előnyeit;
- tejből igyunk meg napi fél litert vagy együnk meg ennek megfelelő mennyiségű tejterméket, ezek között is az alacsonyabb zsírtartalmúakat válasszuk;
- a naponta fogyasztott pékáruk lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készüljenek;
- egy nap legalább másfél-két liter folyadékot igyunk, lehetőleg szénsavmentes ásványvizet;
- inkább többször (4-5 alkalommal) étkezzünk egy nap, kisebb mennyiségben;
- a helyes táplálkozást egészítse ki rendszeres testmozgás (séta, futás, úszás stb.)
- mellőzzük a dohányzást és a tömény alkoholok fogyasztását.

Ha a fent felsorolt elvek szerint élünk, már elmondhatjuk magunkról, hogy sokat teszünk egészségünk megóvásáért. Ennek ellenére egy tavasszal beiktatott méregtelenítési kúra hasznos lehet, hiszen manapság a legkörültekintőbben eljárók is szembesülnek a már korábban említett környezeti hatásokkal, melyek gyakorlatilag kivédhetetlenek. Egy kúra során a szervezet felfrissül, megerősödik és megnő az ellenálló képessége a kórokozókkal szemben. Ha pedig a kúrát ősszel is megismételjük, bátran nézhetünk a téli "kórságos" időszak elé!

Szöveg: Janovits Gabi dietetikus
Fotó:NODE /Hazsy, Europress/CameraPress

tartalom