Vizsgakérdések a vizsgadrukkról

Ember nincs a Földön, akinek nem remegett a lába egy-egy számonkérés előtt. Az életünket végigkísérő vizsgák okozta stresszkezelését tanulhatja meg Kovácsné dr. Jánosfi Zsuzsanna klinikai szakpszichológustól.

Az érettségiről
Pleskó Ilona középiskolai tanár, az utóbbi években érettségi elnök.
A tanárnő praxisa alatt az egyik vidéki nagyváros gimnáziumában találkozott a legdrukkosabb diákkal. A szóbeli érettségin a lány kihúzta az első tételét, majd a helyére ment, hogy összeszedje és papírra vesse gondoltait. Első ránézésre nem volt sápadtabb, mint bárki más. Amikor azonban leült a vizsgabizottsággal szembe, mielőtt szóhoz jutott volna, elájult. Az érés előtt álló lányt a szomszédos üres helyiségbe vitték, ahol szerencsére magához tért, még mielőtt megérkeztek volna a mentők. Kis idő elteltével folytathatta a vizsgát, és sikeresen leérettségizett. Kiderült, a lány négy napja nem evett idegességében, és ha éppen nem a vizsgabizottság előtt ül, valószínűleg akkor is elájult volna.
Az ehhez hasonló extrém esetek azért veszélyesek, mert ha a diák az érettségi vizsga alatt elhagyja az iskola területét - még ha a mentő is viszi el -, akkor legközelebb októberben, a pótérettségi alkalmával vizsgázhat a szóbeli tantárgyakból.
Pleskó Ilona szerint a vizsgadrukk hátrányosan ritkábban befolyásolja a diákok teljesítményét. A legtöbb gyerek ugyanazt a teljesítményt nyújtja a középiskolát záró vizsgán, amelyet a négy év alatt nyújtott. A maximumra törekvő szorgalmas diákokat azonban még jobb teljesítményre sarkall egy kis izgalom.
A tanárnő szerint a vizsgadrukk kezelésének legjobb "szere" az érettségin a férfi. Megfigyelte ugyanis, hogy a gyerekek jobban kedvelik a kevésbé merev, olykor viccelődéssel a feszültséget oldó férfiakat, mint a szigorúbb és hivatalosabb procedúrát megkövetelő nőket. E tapasztalatai alapján, amikor elnöki székben ül, megpróbál "férfiként" viselkedni, hiszen hitvallása szerint az elnök feladata az, hogy egy tanulót se engedjen "elvérezni" az érettségin, ha már eljutott odáig. Az elnök sosem a gyerek szakmai tudását figyeli, inkább a - helyzethez képest - jó hangulatért felel.

Mi a vizsgadrukk, illetve melyek a megnyilvánulási formái?
A vizsgadrukk - akárcsak a lámpaláz vagy a startláz - egyfajta stressz, amelynek két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik a distressz, ez a negatív megnyilvánulási forma. Az emberek ezzel azonosítják általában a stresszt.
A másik a "boldogító stressz", szakszóval eustressz, amely például utazás előtt jelentkezhet.
A vizsgadrukk három emberi jelenséghez kapcsoltható: a teljesítményhelyzethez, a szerepléses helyzethez és a kommunikációs helyzethez. Mindháromban rejlenek önkifejező lehetőségek, ugyanakkor a jelenségeknek buktatói vannak.

Milyen befolyásoló tényezők lehetnek, mennyire alkati sajátosság, illetve milyen szerep jut a szocializációnak?
A stressz leképeződése egyéni, és ugyanannyira felelős ezért a velünk született genetikai állomány, mint a szocializációs folyamat, azaz hogy milyen családban nőttünk föl, és milyen hatások értek az iskolában. Ha valakiben elfojtják az olthatatlan gyermeki kíváncsiságot, vagy folyamatosan negatívan értékelik a teljesítményét az iskolában és otthon is, akkor nagyobb valószínűséggel lesz lámpalázas feleléskor, a későbbiekben pedig vizsgadrukkos az egyetemen.

Mi az eredményes vizsgázás kulcsa?
- Olyan reális célokat kell választani, amelynek mindenképp meg tudunk felelni. Tehát tudni kell, hogy érdemes-e az érettségi után továbbtanulni, ha igen, akkor el kell dönteni, hogy hol a helyünk: főiskolán vagy egyetemen.
- Az előzetes, alapos tanulás, bevésés, illetve a tananyag felidézésének elsajátítása.
- A vizsgahelyzetre vonatkozó negatív fantáziák, félelmek (például legendák kegyetlen tanárokról) leküzdése.
- Helyes önértékeléssel kell elmenni a vizsgára, azaz önbecsüléssel és nem önkritikával.

Mit nem tanácsos tenni a vizsga előtt?
Nem szabad az utolsó pillanatig olvasgatni a könyvet, jegyzetet, ugyanis ez nemcsak nem hatásos, hanem kifejezetten blokkoló hatású. Megakadályozza azt - amikor a diák leül kidolgozni a tételét -, hogy a stresszhormonok "lecsendesüljenek". Ez a legtöbb esetben bekövetkezik - feltéve, hogy a diák tanul.
A stresszhormonok lecsillapodhatnak a tanár előtt is, azoknál, akiknek van szerepléses rutinja, illetve akik keveset szerepeltek még, de sikeresen.

Hogyan "fejlesszük" magunkat sikeres vizsgázóvá?
- Az összpontosítás képességét aktív tanulással.
- A szerepléses helyzetben való megfelelést hangos tanulással.
- A verbális kifejezőképességet napi egyórás olvasással, és legyünk hozzánk hasonló érdeklődésű emberek vonzáskörzetében.
- Nem árt az sem, ha nem csupán a vizsgaidőszakban, hanem egész évben tanulunk.

Hogyan viselkedjen a diák a vizsgaszituációban?
A vizsgahelyzetben többnyire metakommunikációs hibák fordulnak elő. A vizsgának meg kell adni a módját, a tanár-diák kapcsolatban pedig kölcsönösen a tiszteletet.
- Az ember olyan belül, mint kívül, tehát rendesen fel kell öltözni.
- A diáknak el kell foglalni a szék egész felültét, olyan - sem nem merev, sem pedig túl laza - testhelyzetben, hogy magabiztosságot keltsen.
- Fel kell venni a szemkontaktust, amellyel mintegy kivívjuk a tanár figyelmét.

Tiltott szerek
Az egyetemista vagy főiskolás diákok némelyike amfetaminszármazékokkal - például speeddel - tanul. A pszichiáter szerint a koffeinnél tízszer erősebb élénkítőszer csak a diák időbeli teljesítményét növeli. Arra, hogy a szer a relatív teljesítményt is növelné, még nincs bizonyíték. A vizsgaidőszak alatt "bekapkodott" porok, tabletták tehát csupán arra valók, hogy egy-két órás alvással is beérje a szervezet. Egyrészt így a diák alvás helyett is tanulhat, másrészt - ha a vizsga előtt is beszedi -, nem tör rá az alvásmegvonásból adódó fáradtság.
A szerek alkalmazása azonban egyáltalán nem javallott, hiszen tartós használatuk nyugtalanságot, paranoiát, agresszivitást idéz elő. Elvonási tünetei közül pedig a legsúlyosabb a depreszszió - az emésztőszervi zavarok és az ólmos fáradság mellett.

Hogyan kezelhetők a kudarcok?
A negatív élményekről való gondolkodás is fejleszthető. A kudarc az élet - főként a diákélet - természetes velejárója. Kevesebb ér azonban bennünket, ha agyunkat sikeresen programozzuk, legtöbbször arra gondolunk, hogy biztos sikerül, nem pedig az ellenkezőjére. A szavak szimbolikus tartománya is befolyásol, ezért kerülni kell a bizonytalanságot kifejező szavakat, toldalékokat. Nem mondhatjuk tehát: talán sikerülhetne is. Ehelyett: sikerülni fog. Ha általában - nem csak a vizsgaidőszakban - kerüljük ezeket a kifejezéseket, szófordulatokat, idővel segít abban, hogy kialakuljon az önbizalom.

Fejleszthető-e a lelki állóképesség?
Igen, ehhez elsőként meg kell ismerni az optimális stressz-szintünket. Az optimálison felül van, ha valaki például gyomorgörcsöt kap, vagy hevesen ver a szíve. Kezelésére ki kell dolgozni azt a technikát, amelytől higgadtak maradunk. Ez egyénenként változó. Enyhébb esetekben elegendő, ha légzőgyakorlattal segít magán a vizsgázó. Vegyen - hasi légzéssel - nagy levegőt, majd négyszer annyi idő alatt, mint ahogy beszívta, fújja ki! Krónikus vizsgadrukk esetén - ha az egyetemistának komoly ambíciói vannak - érdemes fölkeresnie viselkedésterápiás szakembert. A rövid terápia alakalmával a szakember fokozatosan csökkenti a vizsgahelyzetekkel kapcsolatos negatív élmények beépítését. Lazább lelki tartásban (nem pszichoanalízisben), képzeletben felidézik a bénító erejű képeket, például szidalmazást, a tanár szigorú tekintetét stb.
Mindenkinek (enyhébben és erősebben drukkos egyéneknek is) tanácsos a testmozgással egybekötött önértékelést fejlesztő program, azaz lazább futás vagy kocogás közben idézzük föl a kellemes, sikeres élményeket.

Igaz-e az "esélytelenek nyugalmával indulok" közhely?
Igen is, meg nem is. Aki ezt állítja magáról, bizonyára nem tanult a vizsgára, de tisztában van azzal, hogy életrevaló. Tehát bőséges szókincsével, laza magatartásával sokszor az ilyen egyén sikeres lehet.

Szöveg: Sebestyén Eszter
Illusztráció: Bognár Tamás

tartalom