Szakszerű szellőztetés

Mozognak a lakásban a függönyök? Hajladozik a szobafenyő?
Akkor bizony a légvonat robog keresztül a lakáson. S hogy mi is az a légvonat? Bizony a huzat!

A régi építésű lakások nagy részében az elhasználódott nyílászárók miatt állandó a huzat. Ez a nem kívánt látogató sok otthonban mellékhatásai mellett hasznot is hajt, kiszellőzi a rákkeltő radont, s az egyéb felgyülemlő mérgeket.
Az épületgépészeti technika fejlődése lehetővé tette a munkahelyek és lakások mesterséges szellőztetését, légkondicionálását. Ez főleg azért nagy eredmény, mert az ablakszigetelések tökéletesedésével, a huzat megszűnésével az egészségkárosító anyagok szellőzés hiányában összegyűlnek a lakásban.
A klimatizálás megoldást kínál a légszennyező anyagok eltávolítására, az utcáról bejutó levegő szűrésére, a hőmérséklet kiegyensúlyozására. Ugyanekkor a klímaberendezés növeli a technikai civilizációs ártalmakat, az elektroszmogot és a zajt, ráadásul a nem megfelelően karbantartott és tisztított berendezések egészségkárosító gombákat, vírusokat, baktériumokat áramoltatnak a levegőben.

A rosszul záródó ablak hátrányai
A véletlenszerűen alakuló levegőforgalom miatt állandó szennyezőanyag terhelést, port, a változó időjárás mellékhatásait kell elviselniük a bentlakóknak. Télen, nagy huzatban, felfűteni is nehéz lakásunkat, ráadásul, ha csak egyes helyiségekben rosszak a nyílászárók, a hőmérséklet-különbség hőérzeti panaszokat okoz. A reumás megbetegedések nagy részét szintén súlyosbítja a huzat, sőt, szempanaszokért is felelőssé tehető. Úgy tűnik, a huzattól feltétlenül meg kell szabadulni.

Nedves, dohos lakások
Rosszul szigetelt házakban, elhanyagolt épületekben gyakori vendég a penész.
A vizesedés általában csőrepedéstől, felkúszó talajvíztől, a ház falát áztató esőtől vagy a beton födémelem, szemöldök-gerenda hőhídjától származik. A nedves levegőjű, penészes falú lakásokban a huzat, a levegő áramlása, szárító hatása miatt fékezi a gombák elszaporodását. A fürdőszoba általában a legmelegebb és a legnedvesebb levegőjű helyiség, falai mennyezettel találkozó részén legáltalánosabb a gombásodás. (Leválasztott lakásokban vannak ablaktalan fürdőszobák, melyben a levegő természetes áramlása lehetetlen.)
A nedvesedés felszámolásához nélkülözhetetlen a pontos "diagnózis", tisztában kell lennünk azzal, honnan ered a probléma.
A csőrepedésből származó vizesedés hamar felismerhető és megszüntethető, de a rosszul épített, hőszigetelés nélküli épületekben keletkező penészt már sokkal nehezebb és költségesebb véglegesen elpusztítani.
A hideg fal, a páradús meleg levegő, a szellőztetés vagy a huzat hiánya biztosan penészesedést fog okozni. Hiába cseréljük le a vakolatot "lélegzőre", vagy hiába szigeteljük le a betongerendákat, a gombák mindaddig visszatérhetnek, amíg a lakást túlfűtjük, párásítjuk, nyílászáróit passzítjuk, szigeteljük. A természetes, állandó légáramlás megszüntetésével lehet, hogy energetikai szempontból sokat nyerünk, de egészségi szempontból sokat veszíthetünk. Napjainkban - a már teljesen átalakult életvitel miatt - sokan 24 órát töltenek egy épületen belül, tehát egyáltalán nem mindegy, ez az élettér egészséges, vagy a különböző betegségek melegágya.

Száraz levegőjű lakások
Az építészek az új lakások tervezésénél már figyelmet fordítanak a belső terek légállapotára, páratartalmára, a rendszeres légcserére, a korszerű, környezetbarát építőanyagok felhasználására. Az új, egészségközpontú szempontok szerint kialakított otthonokat azonban még kevesen élvezhetik, a többség korszerűtlen, elavult technológiával épített lakásokban él. A korszerűtlenség sokszor az egészségkárosító építőanyagok, a mérgező festékek, a különböző vegyszerek felhasználtságában mutatkozik. A háború után sok épületet radioaktív kohósalakbeton-falakkal építették újjá, vagy osztottak fel több kisebbre, a parketta alá hangszigetelő feltöltésnek salakot tettek. Ezek az anyagok megkötik a nedvességet, szárítják a levegőt, ráadásul mérgező radon gázt is kibocsátanak magukból. (Minden égetett anyag sugároz, radioaktív, így a téglalakásokban lakók is sugárterhelésnek vannak kitéve.) A fűtési technikák fejlődésével (konvektorok, radiátorok) a lakások levegője télen már szinte elviselhetetlenül száraz lett, ráadásul az ablakok szigetelése itt is megakadályozta a természetes légcserét (huzatot). Egy egészséges otthon levegője 40-60 százalék közötti relatív páratartalmú, míg a huzatmentes, konvektorral 24 fokra fűtött szoba levegőjének páratartalma harminc-negyven százalék alatt marad. Sem a szemnek, sem a nyálkahártyának, sem a tüdőnek nem tesz jót az ilyen alacsony nedvességtartalmú környezet. Mind a nedves, mind a száraz, de még az optimális klímájú lakásokban is szükséges a rendszeres levegőcsere, főleg, ha a természetes kiszellőztető huzatot kizártuk lakásunkból.

Tökéletes nyíláselzárás, egészségtelenebb környezet
Az ablakok, ajtók légáteresztő képességének csökkenésével a szobában tartózkodó ember időarányosan egyre kevesebb oxigénhez jut. Szervezete egyrészt oxigént von el a levegőből, másrészt óránként 10-75 liter széndioxidot és 40-175 g vízgőzt termel. Jó közérzetünk megmaradásához 30 köbméter/óra friss levegőre lenne szükségünk.
Télen általában ritkán nyitunk ablakot, de sokan, főleg forgalmas főútvonal mentén vagy a belvárosban lakók nyáron sem szellőztetnek rendszeresen. A nyitott ablakon bejövő kormos, járművektől szennyezett poros levegő természetesen nem igazán jelent megoldást az elhasznált szobalevegő átcseréléséhez, ráadásul a forgalom zaját is nehéz elviselni.
A természetes szellőzésétől megfosztott lakást legalább kétóránként kellene szellőztetni ahhoz, hogy benne megfelelő legyen az oxigénmennyiség, éjszaka azonban erre nincs mód. A dohányzás, a különböző festékek, lakkok ragasztók méreganyagainak, forgácslapok, pozdorja bútorok, laminált padlólapok formaldehid kipárolgása csak növeli a szellőzetlen lakások egészségkárosító (daganatkeltő) hatását.
A huzatforrások megszüntetése után csak további modernizálással, klimatizálással vagy az ablak éjszakai nyitvatartásával érhetünk el eredményt.

Természetes és mesterséges klímák
Néhány nyílászárót gyártó cég az ablak alján vágott, tolólappal elzárható nyílással próbálja biztosítani a természetes légcserét. A megoldás előnye, hogy a lakásban élők modern, jól szigetelt ablakokhoz jutnak, miközben maguk irányíthatják a huzatot, légcserét.
A levegő be-, illetve kiáramoltatását másként lehet megoldani egy családi házban, másként egy többlakásos épületnél. Speciális légcsere-megoldást kívánnak a tetőtéri lakások és az ablaktalan helyiségek.
Az egyes klímaberendezések felszerelését sokszor a fal áttörhetetlensége, vagy a városkép megőrzését előíró szabályok nehezítik.
A legáltalánosabb és egyben legolcsóbb szellőzési lehetőség, amikor a helyiség falán keresztül egy csövet vezetnek ki a szabadba, a légcserét a csőben elhelyezett ventillátorral biztosítják. A szellőztető ventillátorok egyes típusai hangosak, csak a drága, axiális ventillátorok képesek csendesebb üzemmódra. A szellőztető ventillátorok leginkább konyhák, fürdőszobák és más mellékhelyiségek légcseréjéhez jelentenek megoldást. Kisebb méretű ventillátorokat az ablaküvegbe is be lehet szerelni, látványnak ugyan nem túl esztétikus, de a célnak feltétlenül megfelel.
Általában régi bérházakban a szellőztetést a kéménybe vagy a légudvarba szerelt kürtőkön keresztül valósítják meg. Ebben az esetben az elhasznált levegőt a tetőgerinc fölé vezetik, s ugyaninnen próbálják a levegő frissítését is megoldani. A beruházás, elsősorban a beépített hangtompítók és fűtőpanelek miatt költséges.
A szoba levegőjének tisztaságát, hőmérsékletének szinten tartását leginkább a különböző klímaberendezésekkel érhetjük el. Ezek a szabadból tisztítás után juttatják a szobába a levegőt, de sokszor szárítják is azt, ezért legjobb, ha vásárláskor olyan típusút próbálunk beszerezni, amely visszapótolja a páratartalmat. A klímaberendezés egyik hátránya, hogy növeli lakásunkban az elektromos sugárzást, illetve a zajt. Másik hátránya, hogy hamar koszolódik, gombásodik, a szoba levegőjét nemkívánatos élőlényekkel fertőzi.
A különböző légtisztító és párásító készülékek szintén jó megoldást jelenthetnek a szoba levegőjének optimizálásához. A légtisztító berendezések elnyelik a szennyeződéseket, a káros anyagoktól, gombáktól megszűrik a belső tér levegőjét, kondicionálják a helyiség hőmérsékletét, páratartalmát. Dohányzó családoknál kifejezetten nagy hasznot hajtanak, tekintve, hogy a levegőből a dohányfüstöt is kiszűrik. Hátrányuk, hogy a vírusokat nem tudják elpusztítani, szűrik, majd visszaáramoltatják őket a levegőbe. Negatív hatásaikat leginkább repülőgépeken éreztetik, amikor a vírusokat "elosztják" az utasok között.
A csupán párásító készülékek a száraz levegőjű lakásokban biztosítják az egészséghez nélkülözhetetlen optimális páratartalmat. Illóolajakat, sóoldatokat is párologtathatunk velük.
Hátrányuk, hogy a vizet felszívó betétanyag hamar elkoszolódik, gombásodik, s ezzel, mint a klímaberendezések, szennyezhetik is a levegőt. A betét rendszeres cseréje egyes típusoknál kifejezetten költséges, sok családban ez is nehezíti hosszú távú felhasználásukat.

Szöveg: Dadányi István
Illusztráció : Bognár Tamás

tartalom