Nemcsak az ízületek bánják

A reuma szó a görög "rheo" (folyik) szóból ered. Tágabb értelemben vonatkozik minden betegségre, amelyik az ízületek és az izmok gyulladásával jár, így a köszvényre, az ínhüvelygyulladásra és a reumás lázra. Szűkebb értelemben a rheumatoid arthritis szinonimájaként emlegetjük a reumát.

Reumás betegségeknek nevezzük azokat a belgyógyászati jellegű mozgásszervrendszeri betegségeket, amelyek vezető tünete a mozgásszervek területére lokalizálódó, hullámzó intenzitású fájdalom. Jobbára ízületi és lágyrészduzzanattal, valamint ezek következtében az érintett testrészek tartási rendellenességével, mozgáskorlátozottságával, deformitásával jár. A társadalomban élő vélekedéssel szemben a reumás megbetegedések nem csupán a felnőtt lakosságot érintik. Ritkán ugyan, de a betegség egyes fajtái a gyerekeket is megtámadják, elsősorban ilyen a reumás láz.

Köszvény
A köszvény olyan ízületi gyulladás, amely a húgysavanyagcsere zavarából adódik, azaz a vérben lévő magas húgysavszint, húgysavkristályok formájában kicsapódik az ízületi folyadékban. Legtöbbször szívpanaszokat, vesebántalmakat, krónikus gyulladásos tünetekkel kísért ízületi panaszokat okoz, de jó ideig minden esetben csak egy ízületre korlátozódik.
A húgysavkristályok nemcsak az ízületekben, hanem a porcokban és a vesében (urátkő) is lerakódnak. A betegek több mint kilencven százaléka férfi, és a betegség genetikai hátterére utal, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elő. Okozhatja a fokozott húgysavtermelés, vagy a csökkent ürítés. Kezdetben egy ízületet érint a gyulladás, leggyakrabban a nagylábujjat, de olykor a bokát, a térdet vagy a csuklót támadja meg a köszvény. Kezdődhet lassan lappangva vagy rohamszerűen, bár a laboratóriumi leleteken már évekkel előbb észlelhető a magasabb húgysavszint. Akut köszvényes rohamban az érintett ízület meleg, duzzadt, nyomásra erősen érzékeny, és a felette lévő bőrrész pirosan fénylővé válik. Olykor az is előfordulhat, hogy a fájdalom a beteget álmából is felébreszti. Bevezető tünete lehet a hányinger és a rossz közérzet. A hajlamon túl közvetlen kiváltó tényezői lehetnek: alkohol, szokásostól eltérő fizikai megterhelés, érzelmi feszültség, vagy bármilyen betegség okozta stressz. Általában az első roham elmúltával egy éven belül az ízületi gyulladás visszatér. Ezek az újabb rohamok már hosszabbak és súlyosabbak, az évek múlásával pedig több ízületre is kiterjedhetnek. Krónikus köszvényben - az első rohamtól számított tíz-tizenöt év múlva - a betegek negyedénél jelenek meg a porcokban, az inakban, a lágyrészekben a húgysavkristály lerakódások, az úgynevezett tophusok. Ezek fájdalmatlan elváltozások, de korlátozhatják az ízületet a mozgásban, továbbá kifekélyesedhetnek, s ilyenkor sűrű massza ürül ki belőlük.

Kezelése:
- akut roham esetén gyulladáscsökkentők
- a következő roham megelőzésére: sok folyadék fogyasztása, alkohol és magas purintartalmú ételek kerülése, energiaszegény diéta
-húgysavszint termelődését gátló szerek szedés

Ínhüvelygyulladás
Az inak, ínhüvelyek, szalagok, nyáktömlők, izmok - túlerőltetés következtében kialakuló -betegségei. A gép- és gyorsírókat, vágókat, pénztárosokat stb., azaz az egyoldalú és monoton mozgást végzőket érinti ez a betegség.
Az ínhüvelygyulladás főként az alkaron, az ujjak feszítőinek ínhüvelyén alakul ki. A lob bizonyos mozdulatokat és nyomást követően fájdalmat okoz, az adott testrész mindig duzzadt. Akut ínhüvelygyulladás esetén a beteg részt nyugalomban kell tartani, akár sínbe vagy gipszbe tenni. A legtöbb esetben azonban elég a gyulladáscsökkentő szteroid tabletták szedése (vagy szteroid injekció), kiegészítve a terápiát az ugyanilyen hatóanyagot tartalmazó bedörzsölőszerrel. A kezelést vagy sín, gipsz eltávolítását követően a kéznek, még két-három hétig pihennie kell, hogy minél kisebb legyen a valószínűsége a gyulladás újbóli kialakulásának.

Reumás láz
Kizárólag bakteriális fertőzéssel terjed, a kórokozók szervezetbe jutásától számított egy-hat héten belül alakul ki a kórkép, amely általában felső légúti hurut. Mindkét nem egyformán veszélyeztetett, jobbára a hét-tizennégy évesek, bár hazánkban ma már ritkán fordul elő a betegség. Diagnosztizálása nem mindig könnyű, a tüneteket a klinikusnak összességében kell értékelnie, de mindenképpen fontos a bakteriális fertőzés laboratóriumi igazolása, például a torokváladék bakteriológiai tenyésztésével.

Tünetei:
- szívizom-, vagy szívbelhártyagyulladás
- sokízületi gyulladás
- bőr alatti csomók
- felszínes bőrgyulladás
- ízületi fájdalom
- láz

A tünetek és panaszok időről-időre újra felüthetik a fejüket, maradandó elváltozásokat okozva - elsősorban - a szívben. A bakteriális fertőzést antibiotikummal és gyulladáscsökkentő szerrel lehet megszüntetni, kiegészítő terápiaként erős lázcsillapítóval kiegészítve.

Rheumatoid arthritis
A reuma, a közhiedelemmel szemben nem csupán az ízületek megbetegedése, hanem az egész szervezetre kiható betegség. Előfordulása egy-két százalék a teljes népesség körében, és a nőknél háromszor nagyobb a gyakorisága, azaz három reumás nőre egy férfi beteg jut. Kialakulásának okai között első helyen a genetikailag kódolt hajlam áll, és a legújabb kutatások nem zárják ki a vírusos és bakteriális fertőzés lehetőségét sem. Ez utóbbi azonban még nem bizonyított.
A reuma az egész szervezetben lejátszódó gyulladásos betegség, amely főként az ízületeket és az ízületi porcokat érinti (mindig egyszerre több ízületet és porcot), továbbá a szervezet egyéb részén lévő szövetekre is kihat: a bőr alatti kötőszövetekben nagyobb, a szívet borító hártyán kisebb gümők (göbök) képződnek, és rosszabb esetben a szív belhártyájának gyulladását is okozhatja. A lob megtámadhatja a szemet, a szájat, illetve minden testrészt, ahol nyálkahártya van, és kiszáríthatja azokat. A tünetek mindig alattomosan kezdődnek: eleinte egyrészt nem szembetűnők, másrészt bármilyen más betegségre utalhatnak.

A reumás láz kezdeti szimptómái:
- láz
- testsúlycsökkenés
- rossz közérzet
- ébredéskor kissé merevebb ízületek

A későbbi tünetek már jól jellemzik a betegséget:
- merevséget okozó szimmetrikus ízületi duzzanat
- meleg és nyomásra érzékeny ízületek
- torz - például oldalirányban elhajló ujjat produkáló - ízületek
- erős bőrpír a tenyéren

Az ízületek duzzanata és merevsége leggyakrabban a kéz és a láb ujjain, valamint a csuklón fordul elő. Ezt enyhébb esetben gyógyszeres - gyulladáscsökkentő - terápiával kezelik, de ha már mozgáskorlátozottsághoz vezet a betegség, akkor csak a műtéti út járható.

Szöveg: Sebestyén Eszter

tartalom