Malária
Az egészségügy világméretű kudarca

Földünk különböző kontinensein fekvő országokban, minden 20 másodpercben meghal egy ember maláriában. A legtöbbször öt éven aluli gyerek az áldozat, különösen a harmadik világ fejlődő országaiban. Ismét agresszíven támad a malária és ami az elborzasztó, az áldozatok zömét meg lehetne menteni, csak a pénz, a pénz...
Az elmúlt két évtizedben az El Nino tengeráramlás alaposan befűtött az emberiségnek. Földünk klímaviszonyaiban brutális változások következtek be egyes területeken; aszály, kiég minden, más területeken katasztrofális méretű esőzések, áradások. Szaporodnak a szúnyogok és a populációk ma már jobban ellenállnak a vegyszereknek. Hol van már a mindenható DDT korszak? Afrikában a malária fő fészkében ugyanakkor a malária övezet egybeesik a válság övezetekkel. Konfliktusok, háborúk, törzsi villongások, a harcos harcol, a család meg vándorol. Orvoslás? Kutatás-fejlesztés? Még szúnyoghálóra sincs pénz, nincs megelőzés. Gyógyítás?
Világviszonylatban csigalassúsággal halad a malária elleni vakcina kutatás. Az elmúlt évtizedben Elkin Patarroyo kolumbiai orvos kikísérletezett egy Spf 66 jelű vakcinát, amelynek a további fejlesztését és gyártását elvitte egy kolumbiai földrengés és az azt követő gazdasági krízis. Meg kell itt említeni, hogy amerikai kutató orvosok véleménye szerint az Spf 66 hatékonysága majdnem a nullával egyenlő. Napjainkban Kambodzsában és Thaiföldön végeznek teszteket fenti szérummal, de azok sem ígérnek semmi jót.
Számos kutató orvosnak az a véleménye, hogy nehéz ügy hatékony vakcina előállítása, mert a parazita antigén variánsok mutálnak, nehezítik a kutatók helyzetét. (Hasonló a helyzet az influenza elleni védőoltás kikísérletezésénél.)
Az 1. ábránk azt mutatja, hogyan alakul ki és terjed a malária. A maláriát lázállatkák (Plasmodium) okozzák. Három fontosabb faja van a P. vivax, a P. malariae és a Plasmodium falciparum. Utóbbival foglalkozunk, mert ez a legsúlyosabb lefolyású és ez a falciparum szedi leginkább a halálos áldozatokat.
A Plasmodium közvetítője a maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) amelynek nősténye rendszerint éjjel megcsípi az embert, a legtöbbször álmában. A fájdalommentes csípést észre sem lehet venni. A csípésnél a szúnyog bejuttatja a kórokozót az ember szervezetébe, a Plasmodium egy óra alatt eléri a májat, ahol a paraziták 6-19 napon át kifejlődnek, majd elárasztják a szervezetet és ekkor jön a magas láz és a hidegrázás. A beteg embert most ismét megcsípi egy intakt Anopheles szúnyog, amely megszívja magát a maláriás beteg vérével és a kórokozó a maláriaszúnyog bélrendszerében szaporodik tovább. A megfertőződött Anopheles szúnyog azután tovarepül és ismét csípi újabb áldozatát.
Néhány számadatot közlünk erről a világ-járványról. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente: 1,5-2,7 millió ember hal meg a világon maláriában, közöttük 1 millió öt éven aluli gyerek. Évente 300,000 új beteget regisztrálnak. Franciaországban jelenleg 5940 maláriás beteget kezelnek, ezek mind más kontinensről becipelt fertőzéses esetek. Zömmel Afrikából cipelték be az oda utazó turisták, vagy hivatalos ügyben látogatók. Afrikai fertőzöttség aránya: 56%. A francia maláriás betegeknél a megjelenési forma 85%-ban a Plasmodium falciparum. 1998-ban 20 maláriás halottat regisztráltak az országban. (Franciaország alatt a hatszög értendő Korzika nélkül.)
Érdekes pénzügyi adat: ha a világon 1 milliárd dollárt pluszban befektetnének a malária elleni küzdelembe, úgy az 3-12-szeres "haszonnal" járna a befektetőknek. (Maláriás betegek gyógyítása, munkaerő kiesések, kórházi ágyak, stb.) Végül egy megdöbbentő adat, világviszonylatban 1 maláriás halottra 65 dollár kutatás-fejlesztési összeg esik. Egy AIDS-es halottra ez az összeg 3000 dollár.
A malária leküzdése, de legalább visszaszorítása, ma már elsősorban pénz kérdése. Pénz kellene a hatékony vakcina előállítására, pénz a széles spektrumú gyógyszerek kísérleteire és gyártására, pénz az impregnált szúnyoghálók gyártására és ezek ingyenes kiosztására a szegény országokban. A szegény országoknak nincs pénzük semmire, a gazdag országok gyógyszer konszernjei pedig e témakörben nem látnak fantáziát, azaz profitot. Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben indított egy Roll back malaria nevű programot, amely a nagy gyógyszergyárakat próbálná felpiszkálni, hogy invesztáljanak e célra. Bill Gates amerikai milliárdos 50 millió dollárt adományozott e célra, de követőkre volna nagy szüksége a malária ellenes frontnak.
A malária elleni küzdelmet nehezíti, hogy a DDT ellen napjainkra kifejlődött a szúnyogok rezisztenciája, igaz jöttek és jönnek e téren új szerek. A malária gyógyszerek terén is kialakultak a világon a rezisztens zónák. Az orvos kezében a gyógyításban a fő fegyver a Nivaquine azokban az országokban, ahol a Plasmodium reagál erre. Közepes mértékű Nivaquine rezisztencia esetén ezt vagy Paludrin-nal, vagy Savarin-nal kombinálják. Azokban a malária zónákban, ahol nem hat a három közül egyik sem, ott bevetik a Lariam-ot. Terhes anyák esetében általában az első három hónapban a kezelés: Nivaquine + Paludrine, a negyedik hónaptól átállnak a Lariam-ra. Burma, Kambodzsa és Thaiföld dzsungeleiben a felsorolt négy gyógyszer közül egyik sem hatékony, ezeken a helyeken egyedül a Doxycylin-re reagál a Plasmodium. A malária gyógyszeres kezelését üdvös ha a szakorvos dönti el és nem a beteg. Amerikai turistáknak van egy rossz szokása; ha malária övezetbe utaznak "megelőzés gyanánt" elkezdenek egészségesen Lariam-ot szedni, tehát azonnal a leghatékonyabb fegyverhez nyúlnak és vállalják a rizikót, hogy kifejlődik a szervezetükben egy rezisztencia és amikor esetleg tényleg megbetegednek, nem hat már a gyógyszer. (Visszatérve a dzsungelekbe: Burmában és Thaiföldön gyermekeknek és terhes asszonyoknak Doxycylint nem adnak az orvosok.)
Az Egészségügyi Világszervezet felvilágosító írásaiban ajánlja a megelőzési metodikákat, a szúnyoghálók mellett a vegyszerek (pyrethrinoid) porlasztását stb. Évtizedekkel ezelőtt Kínában élt még Mao útmutatása: a verébfogás mellett minden kínai csapjon agyon naponta 10 szúnyogot. Napjainkra azonban más szelek fújnak Kínában, a kínai fél szemmel Hong Kong-ra kacsint, vállalkozik, menedzser lesz, kocsmát, vagy kuplerájt nyit, egyszóval nincs ideje már szúnyogokat csapkodni, tágul a horizontja.
Franciaországban III. Napóleon regnálása alatt 1850-1870 között lecsapolták a maláriafészek mocsarakat, ezzel lényegében felszámolták a maláriát. A tengeren túli megyében Francia Guyanában a második világháború után szintén visszaszorították a maláriát, úgyhogy a rakétabázis és környéke malária és sárgaláz mentes. Sajnos a Földön akad még bőven maláriás terület, ahonnan a francia polgár hazacipeli ezt a betegséget, amelyet saját hazájában a 19. században már felszámolt. Amennyiben a trópusi betegségekkel együtt, a lassan a trópusi klímaviszonyokkal is számolnia kell a mi földrészünknek, meg a virtuális határokon majd átáramló tömegekkel, úgy számos európai országban megjelennek majd ismét olyan betegségek, amelyektől már a történelem folyamán elköszönni vélt az egészségügy, és megszabadulni látszott a társadalom.

Földünk malária övezetei

E. I.

tartalom