Malária
Az egészségügy világméretű kudarca
Földünk
különböző kontinensein fekvő országokban, minden 20 másodpercben meghal
egy ember maláriában. A legtöbbször öt éven aluli gyerek az áldozat, különösen
a harmadik világ fejlődő országaiban. Ismét agresszíven támad a malária
és ami az elborzasztó, az áldozatok zömét meg lehetne menteni, csak a
pénz, a pénz...
Az elmúlt két évtizedben az El Nino tengeráramlás alaposan befűtött az
emberiségnek. Földünk klímaviszonyaiban brutális változások következtek
be egyes területeken; aszály, kiég minden, más területeken katasztrofális
méretű esőzések, áradások. Szaporodnak a szúnyogok és a populációk ma
már jobban ellenállnak a vegyszereknek. Hol van már a mindenható DDT korszak?
Afrikában a malária fő fészkében ugyanakkor a malária övezet egybeesik
a válság övezetekkel. Konfliktusok, háborúk, törzsi villongások, a harcos
harcol, a család meg vándorol. Orvoslás? Kutatás-fejlesztés? Még szúnyoghálóra
sincs pénz, nincs megelőzés. Gyógyítás?
Világviszonylatban csigalassúsággal halad a malária elleni vakcina kutatás.
Az elmúlt évtizedben Elkin Patarroyo kolumbiai orvos kikísérletezett egy
Spf 66 jelű vakcinát, amelynek a további fejlesztését és gyártását elvitte
egy kolumbiai földrengés és az azt követő gazdasági krízis. Meg kell itt
említeni, hogy amerikai kutató orvosok véleménye szerint az Spf 66 hatékonysága
majdnem a nullával egyenlő. Napjainkban Kambodzsában és Thaiföldön végeznek
teszteket fenti szérummal, de azok sem ígérnek semmi jót.
Számos kutató orvosnak az a véleménye, hogy nehéz ügy hatékony vakcina
előállítása, mert a parazita antigén variánsok mutálnak, nehezítik a kutatók
helyzetét. (Hasonló a helyzet az influenza elleni védőoltás kikísérletezésénél.)
Az 1. ábránk azt mutatja, hogyan alakul ki és terjed a malária. A maláriát
lázállatkák (Plasmodium) okozzák. Három fontosabb faja van a P. vivax,
a P. malariae és a Plasmodium falciparum. Utóbbival foglalkozunk, mert
ez a legsúlyosabb lefolyású és ez a falciparum szedi leginkább a halálos
áldozatokat.
A Plasmodium közvetítője a maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) amelynek
nősténye rendszerint éjjel megcsípi az embert, a legtöbbször álmában.
A fájdalommentes csípést észre sem lehet venni. A csípésnél a szúnyog
bejuttatja a kórokozót az ember szervezetébe, a Plasmodium egy óra alatt
eléri a májat, ahol a paraziták 6-19 napon át kifejlődnek, majd elárasztják
a szervezetet és ekkor jön a magas láz és a hidegrázás. A beteg embert
most ismét megcsípi egy intakt Anopheles szúnyog, amely megszívja magát
a maláriás beteg vérével és a kórokozó a maláriaszúnyog bélrendszerében
szaporodik tovább. A megfertőződött Anopheles szúnyog azután tovarepül
és ismét csípi újabb áldozatát.
Néhány számadatot közlünk erről a világ-járványról. Az Egészségügyi Világszervezet
adatai szerint évente: 1,5-2,7 millió ember hal meg a világon maláriában,
közöttük 1 millió öt éven aluli gyerek. Évente 300,000 új beteget regisztrálnak.
Franciaországban jelenleg 5940 maláriás beteget kezelnek, ezek mind más
kontinensről becipelt fertőzéses esetek. Zömmel Afrikából cipelték be
az oda utazó turisták, vagy hivatalos ügyben látogatók. Afrikai fertőzöttség
aránya: 56%. A francia maláriás betegeknél a megjelenési forma 85%-ban
a Plasmodium falciparum. 1998-ban 20 maláriás halottat regisztráltak az
országban. (Franciaország alatt a hatszög értendő Korzika nélkül.)
Érdekes pénzügyi adat: ha a világon 1 milliárd dollárt pluszban befektetnének
a malária elleni küzdelembe, úgy az 3-12-szeres "haszonnal" járna a befektetőknek.
(Maláriás betegek gyógyítása, munkaerő kiesések, kórházi ágyak, stb.)
Végül egy megdöbbentő adat, világviszonylatban 1 maláriás halottra 65
dollár kutatás-fejlesztési összeg esik. Egy AIDS-es halottra ez az összeg
3000 dollár.
A malária leküzdése, de legalább visszaszorítása, ma már elsősorban pénz
kérdése. Pénz kellene a hatékony vakcina előállítására, pénz a széles
spektrumú gyógyszerek kísérleteire és gyártására, pénz az impregnált szúnyoghálók
gyártására és ezek ingyenes kiosztására a szegény országokban. A szegény
országoknak nincs pénzük semmire, a gazdag országok gyógyszer konszernjei
pedig e témakörben nem látnak fantáziát, azaz profitot. Az Egészségügyi
Világszervezet nemrégiben indított egy Roll back malaria nevű programot,
amely a nagy gyógyszergyárakat próbálná felpiszkálni, hogy invesztáljanak
e célra. Bill Gates amerikai milliárdos 50 millió dollárt adományozott
e célra, de követőkre volna nagy szüksége a malária ellenes frontnak.
A malária elleni küzdelmet nehezíti, hogy a DDT ellen napjainkra kifejlődött
a szúnyogok rezisztenciája, igaz jöttek és jönnek e téren új szerek. A
malária gyógyszerek terén is kialakultak a világon a rezisztens zónák.
Az orvos kezében a gyógyításban a fő fegyver a Nivaquine azokban az országokban,
ahol a Plasmodium reagál erre. Közepes mértékű Nivaquine rezisztencia
esetén ezt vagy Paludrin-nal, vagy Savarin-nal kombinálják. Azokban a
malária zónákban, ahol nem hat a három közül egyik sem, ott bevetik a
Lariam-ot. Terhes anyák esetében általában az első három hónapban a kezelés:
Nivaquine + Paludrine, a negyedik hónaptól átállnak a Lariam-ra. Burma,
Kambodzsa és Thaiföld dzsungeleiben a felsorolt négy gyógyszer közül egyik
sem hatékony, ezeken a helyeken egyedül a Doxycylin-re reagál a Plasmodium.
A malária gyógyszeres kezelését üdvös ha a szakorvos dönti el és nem a
beteg. Amerikai turistáknak van egy rossz szokása; ha malária övezetbe
utaznak "megelőzés gyanánt" elkezdenek egészségesen Lariam-ot szedni,
tehát azonnal a leghatékonyabb fegyverhez nyúlnak és vállalják a rizikót,
hogy kifejlődik a szervezetükben egy rezisztencia és amikor esetleg tényleg
megbetegednek, nem hat már a gyógyszer. (Visszatérve a dzsungelekbe: Burmában
és Thaiföldön gyermekeknek és terhes asszonyoknak Doxycylint nem adnak
az orvosok.)
Az Egészségügyi Világszervezet felvilágosító írásaiban ajánlja a megelőzési
metodikákat, a szúnyoghálók mellett a vegyszerek (pyrethrinoid) porlasztását
stb. Évtizedekkel ezelőtt Kínában élt még Mao útmutatása: a verébfogás
mellett minden kínai csapjon agyon naponta 10 szúnyogot. Napjainkra azonban
más szelek fújnak Kínában, a kínai fél szemmel Hong Kong-ra kacsint, vállalkozik,
menedzser lesz, kocsmát, vagy kuplerájt nyit, egyszóval nincs ideje már
szúnyogokat csapkodni, tágul a horizontja.
Franciaországban III. Napóleon regnálása alatt 1850-1870 között lecsapolták
a maláriafészek mocsarakat, ezzel lényegében felszámolták a maláriát.
A tengeren túli megyében Francia Guyanában a második világháború után
szintén visszaszorították a maláriát, úgyhogy a rakétabázis és környéke
malária és sárgaláz mentes. Sajnos a Földön akad még bőven maláriás terület,
ahonnan a francia polgár hazacipeli ezt a betegséget, amelyet saját hazájában
a 19. században már felszámolt. Amennyiben a trópusi betegségekkel együtt,
a lassan a trópusi klímaviszonyokkal is számolnia kell a mi földrészünknek,
meg a virtuális határokon majd átáramló tömegekkel, úgy számos európai
országban megjelennek majd ismét olyan betegségek, amelyektől már a történelem
folyamán elköszönni vélt az egészségügy, és megszabadulni látszott a társadalom.
 |
E. I.