Művészet és orvostörténet

A hippokratészi iskola megújhodásának lényege:
az orvosok újból legyenek orvosok!
F. Kraus

Kanyó Béla professzorra emlékezünk

A 19. század második felében az egészségügyi higiéniában új korszak kezdődött. A közegészségügy óriási jelentőségét az államok rendre fölismerték. 1875-ben a pesti orvoskaron tanszéket kapott a közegészségtan. Fodor József, a tanszék első professzora, a vér antibakteriális hatásvizsgálatával lerakta a szerológia alapjait. A lehetőségek új lendületet adtak a fertőző betegségek elleni kutatásnak. A gigászi küzdelem negyedszázadának küszöbén: 1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, századunk kiváló higiénikus orvosa. Apja, Lécfalvy Kanyó Lajos (†1923), a szegedi ítélőtábla polgári tanácsának elnöke, majd Budapestre kinevzett kúriabíró. (A régi székely nemesi család címerét Báthory Zsigmondnak 1591. január 16-án kelt fejedelmi adománylevelétől származtatják.) Anyja, Almássy Robertin előbb aichelburgi grófnő volt. Házasságukban három gyermek született; a legifjabb volt Béla. 1904-ben édesanyjukat elvesztették. Az iskolaérett Béla előrehaladását ezentúl a piarista atyák vigyázták: tiszta öntudatra, nemzeti érzésre, a munka és a természet szeretetére nevelték. A szegedi "kegyes oskolában" már tizenhat évesen érettségit tett. Családja a szintén erdélyi száramazású Jancsó családdal (1. Egészség, 1996/2. sz.) életre szóló barátságot kötött, és ez a szorgalmas ifjú életútját is meghatározta. Nyelveket tanult; jól beszélt angolul, németül, franciául és olaszul. Orvossá válása Budapesten kezdődött. Két évet Kolozsvár egyetemén töltött. Orvosi oklevelét 1925-ben a szegedi egyetemtől kapta. A kutatóvá érett ifjú 1922-től Lőte József professzornak, szegedi kór és gyógytani intézetében gyakornokoskodott. Ott írta első tudományos értekezését Az alkattan elemeinek fejlődése címmel (1. Erdélyi Orvosi Lap 1924/5-6. sz.). A bölcseleti tanulmányában írta: az orvostudomány az élet tudománya, nem elemekkel, objektumokkal foglalkozik, szintetikus látású, bölcselkedő, a hippokrateszi iskola föltámadásának eredményeképpen újból egységesnek tekintjük az emberi szervezetet.
Kanyó Béla életpályája fölkészültségének, tehetségének megfelelően alakult. Amint belépett a Phylaxia Szérumtermelő Rt. Köves János egyetemi magántanár vezette intézetébe, eldöntötte, hogy hivatását az állami törvényekkel szavatolt közegészségügyi szolgálatba állítja. Ott 1925-től az embergyógyászati laboratóriumban folytatta kutatásait. 1927-40 között ennek a nemzetközi kapcsolatokkal bíró szérumintézetnek korszerű laboratóriumában volt vezető főorvos. 1930-ban a Szegedi egyetem az "immunitástan" tárgyköréből képesített magántanárává. Másfél évtizeden át Európa híres kutatólaboratóriumaiban is munkálkodott: a berlini R. Koch, a párizsi Pasteur, a londoni Lister intézetekben. Svájci, belga, holland, osztrák, cseh, lengyel, jugoszláv és román egyetemi kutatóhelyeket is felkeresett. Számos kongresszuson és emlékülésen elnökölt és tartott előadást. Képviselte hazánkat a berlini Himlő-nyirok Intézet 125 évi jubileumán. Az ott szerzett tapasztalatait honi Humán-laboratóriumában hasznosította, felhasználva az oltóanyagtermelésben, a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Szorosan együttműködött gyógyító intézményeinkkel, klinikákkal az általa standardizált, kikísérletezett gyógyszérumok, immunizáló anyagok hatékonyságának kimutatásában.
Tudományos kutatásainak egyik jelentős eredménye a virulens Streptococcus bacilustörzsek okozta fertőzések megállítása. Bizonyította, hogy a friss vörhenyfertőzöttek torokváladékában (a Löffler által 1884-ben leírt vörhenylebenyben) a hemolitikus streptococcus 100%-ban megtalálható. A gyógysavóval kezeltek esetében ez az arány 38%-ra esett le. Sorra írta le a fertőzött betegek fertőzési idejét, a száj és garatüreg fertőtlenítését, a környezetük és otthonuk higiénés rendjét. A magyar orvosok legnagyobbikára, Semmelweis Ignácra utalva immunterápiás kísérleteket végzett a nem spontánszülések, hanem a szeptikus abortuszok után föllépő gyermekágyi láz leküzdésére. (A gyógyszer előállítását a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1927. évi pécsi vándorgyűlésén ismertette.) Hőgyes Endre példája nyomán pedig a védhimlőoltáshoz olyan eljárást dolgozott ki, mellyel a himlőnyirok erősségét tetszés szerint tudták változtatni. Foglalkozott a Dick anatoxin kérdésével; a Szeged környékén 1928-31-ben fellépett járványos gyermekbénulás megállítására a Heine-Medin kór elleni védőoltással; a Magyar Szemorvos Társaság 1931. évi ülésén a trachoma kérdésével.

(59744 bytes)
Dr. Kanyó Béla a közegészségtan egy. tanára Szegeden

(101740 bytes)
S. Valkó L.: Fodor József érem, előlap
1943.

 (96272 bytes)
S. Valkó L.: Fodor József érem, hátlap
1943.

(123866 bytes)
Sóvári J.:
Dr. Köves János
plakettje 1937.

A Budapesti Orvosi Újság 1938. 9. számában A difftériaellenes védőoltás kérdéseinek mai állásáról adott számot. Új elvek és új módszerek szerint munkatársaival olyan gyógyszérumokat, oltóanyagokat kísérletezett ki, melyek immunanyagaikkal bizonyos védettséget nyújtottak, vagy a méreganyagokat, toxinokat közömbösítették. Vizsgálatainak eredményeit, történeti összefoglalóit a védőoltások ártalmaira tett javaslatait számos hazai és külföldi orvosi-egészségügyi folyóirat közreadta.
Kivételes kutatói képességéből, dinamikus alaptermészetéből adódott, hogy számos egyesületnek, társaságnak volt tagja, sőt tisztségviselője, közülük az alábbiakat emeljük ki: a Magyar Vöröskereszt főmegbízott-helyettese, az Országos Szakorvos-képesítő bizottság tagja, az Országos Egészségvédelmi Bizottság egészségügyi szakbizottságának, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat mikrobiológiai szakosztályának tagja, a Magyar Higienikusok Társaságának választmánya tagja, az Or-szágos Iparegészségügyi Bizottság magyar tagoza-tának alelnöke, a nemzetközi tuberkulózis egyesület tagja. 1938-39 között egyetlen levelező tagja volt a semlegességet színlelő Magyarországon az angol Manchester Guardien című lapnak.
Az immár 40 éves tudós tanár hűséges, otthont- gyermekeket szerető feleséget talált. 1939-ben a kolozsvári születésű Farkas Máriát választotta feleségül. Ő éppen az átalakulás alatt álló szegedi egyetem orvoskarának nőgyógyászati-, majd a kórbonctani intézetének laborasszisztense volt. Férjét három fiúgyermekkel: Zoltánnal, Bélával és Ádámmal ajándékozta meg.
A bécsi döntés után a Ferenc József Tudományegyetem, a Közegészségügyi és Kórtani Intézet professzorával Lőrincz Ferenccel (1898-1986) visszaköltözött Kolozsvárra. Az egyetemi magántanárként 1930-tól az immunbiológiát az orvoskaron oktató Kanyó Béla a Szegeden újonnan létesített Horthy Miklós Tudományegyetemen 1940. október 19-ével nyilvános rendkívüli tanár lett. Ekkor lépett orvosi pályájának második szakaszába.
Az 1940-64. között a szegedi egyetem közegészségtan tanáráról centenáriumi emlékérem készül. Most az 1912-37 között a Phylaxia Rt. Igazgatójának, Köves Jánosnak 25. évi jubileumát köszöntő öntött bronz plakettjét mutatjuk be. (HV. 399). A 110×160 mm nagyságú, Sóvári János klasszikus alkotásán a balra néző arckép alatt két sorban, e fölirat olvasható: "NIL SINE MAGNO VITA / LABORE DEDIT MORTALIBUS" (A Horatiustól való idézet azt jelenti: "Az élet semmit sem adott az emberiségnek nagy erőfeszítések nélkül."). A Fodor József egyetemi tanár születésének centenárimára (1943) Sólymári Valkó László alkotta érem az Országos Közegészségügyi Egyesületnek "a magyar közegészségügyért" adott jutalomérem volt (HV. 168).
Kanyó Béla szegedi egyetemi tanárnak a Phylaxia Szérumtermelő Rt-nél eltöltött másfél évtizedes tevékenysége Ramonnak, a párizsi Pasteur Intézet Nobel-díjas igazgatójának megállapítását igazolta: "a társított védőanyagokkal asszociált vakcinákkal történő védekezéssel lehet igazán a fertőző betegségeket az emberiségtől távoltartani". A mai orvosi gyakorlatban az oltóanyagok alkalmazása a fertőző betegségek többségében a megelőzést szolgálja.

Bóna Endre dr

tartalom