A SZÁJFLÓRA
Dr.
Bajáky András
Összefoglalás
A szerző bemutatja a szájflórát és jelentőségét. Fontos szerepet
szán annak a mikroökológiai tételnek, hogy a szervezet és a száj
élő mikroorganizmusai nem kezelhetők külön a makroökológiai rendszerektől.
Kiemeli a dinamikus egyensúly fontosságát, a segítő mechanizmusokat,
amelyekkel az egyensúly helyreállítható. A nil nocere jegyében hangsúlyozza:
minden külső hatás felboríthatja az egyensúlyt, amely a szájflórán
át az egész szervezet egyensúlyának felborulásához vezethet. Ismerteti
a patogén kórokozókat és a legfontosabb mikrobiológiai, biokémiai
folyamatokat.
Kulcsszavak
mikroorganizmus, kolonizáció, szájflóra, patogén mikroorganizmusok
a szájban, makro- és mikroökológia
|
A szájflóra
A szakirodalomban a szájflóra meghatározás alatt általában a szájban élő
organizmusok öszszességét értik.
A magunk részéről a mikrobaflóra elnevezést tartjuk helyesebbnek, utalva
arra, hogy a szájflóra dinamikus viszonyaiban fontos szerepük van a vírusoknak
és a szerves-szervetlen kémiai anyagoknak is. Így egységes egész, a szervezet
fontos tényezője.
A mikrobák jelentőségét nem győzzük hangsúlyozni. Már tömegük is meghökkentő
- az emberi szervezetben kb. 2,5 kg baktérium fordul elő. Ezek az élőlények
az élet részei, önmagukon túlmutatva a makroökonómiai egyensúlyhoz is
hozzájárulnak. Szorozzuk be a Földön élő mintegy 6,5 milliárd emberrel
az egy főre jutó mennyiséget. Így érthető az a mesének tűnő gondolat,
hogy bármely makroszintű változás (éghajlat, környezetszenynyezés, a környezet
erőszakos megváltoztatása stb.) hat a mikrorendszerekre - de a mikrorendszerek
egyensúlyának megváltozása (gyógyszerek okozta egyensúlybomlás, iatrogén
felülfertőzés stb.) is hat a világ ökológiai egyensúlyára.
A száj mikrobakolonizációja
Születéskor a száj sterilnek tekinthető (természetesen kivételt képez
az intrauterin fertőzés, a szülés alatti infekció esete). 8-10 óra elteltével
aerob baktériumok telepednek meg a szájban, de már gombákat is kitenyészthetünk.
Az anaerob baktériumok kicsit később jelennek meg, majd kialakul a száj
jellegzetes mikrobaflórája. Ebben a dinamikus egyensúlyban találhatunk
protozoonokat és mycoplasmákat is.
A száj mikrobaflórája folyamatosan változik, és aktuális állapotát számos
tényező befolyásolja. Ilyenek a nyál összetétele, a táplálék, az egészségi
állapot, a szájhigiéné, a kozmetikumok, a szájápoló szerek, a fogazat
állapota, a fogművek, a szexuális érintkezés és a szervezet immunállapota.
A kialakult flóra tagjai antagonista és szinergista hatást fejtenek ki
a szájba bekerülő seu apatogén seu kvázipatogén mikrobákra. Ennek eredője
az egyensúlyi állapot. A száj mikrobaflórája nem egyenletesen oszlik el
a szájban: például a fogak közt több anaerob mikroorganizmus van, más
baktériumok inkább a nyálban fordulnak elő.
A száj normál baktériumflórája: (a garat és az orrüreg normál flórája
ezzel megegyezik)
Streptococcus viridans, Streptococcus pneumoniae, Apatogén Neisseriák,
Fusobacterium, Staphylococcus, Difteroidok, Haemophilus influenzae, Borrelliak,
B. melaninogenicus, Mycoplasma, E. coli, Proteusok, P. aeruginosa, K.
pneumoniae, Lactobacillusok, Peptococcusok, Candida fajok, Aspergillus
fajok, Mucor fajok, Geotrichum fajok, Entamoeba gingivalis, Trichomonas
tenax
Néhány mikroorganizmusról bővebben:
Str. viridans: zöldítő streptococcusok
Négy fő speciesük van:
- S. salivarius
- S. sanguis
- S. mutans
- S. mitis
Lactobacillusok: elsősorban a nyálban találhatók
- L. acidophilus
- L. casei
Neisseriák: pigmentképző és nem pigmentált speciesei egyaránt megtalálhatók
a szájban
Bacteroid melaninogenicus: a gingivalis sulcusból tenyészthető baktériumok
4-8%-a ide tartozik
Fusobacteriumok: két speciesük van jelen a nyálban, az F. fusiforme és
az F. necrophorum
Megemlítendő a csillós Vibrio succinogenes és a Telemonas sputigena, a
Leptotrichia buccalis, a Gram-pozitív Actinomycesek, így az A. israeli,
az A. odontolyticus, az A. naeslundi és az A.viscosus.
A szájnyálkahártya anaerob Spirochaetái (orális Treponemák) a T. macrodentium,
T. denticola, T. scoliodontum és T. vincentii specieseket említjük.
A szájban annak ellenére előfordulnak sarjadzó gombák (Candida, Torulopsis,
Saccharomyces genusok), hogy elszaporodásukat a baktériumok gátolják.
A protozoonok közül az anaerob Entamoeba gingivalis és a Trichomonas tenax
jellemző anaerob.
A szájüregben - a garatban és az orrmelléküregben - megtalálható
kórokozók
S. aureus, Str. pyogenes, Peptostreptococcus, H. influenzae, B. pertussis,
E. coli, K. pneumoniae, N. meningitidis, C. diphteriae, M. tubercolosis,
M. bovis, Atípusos mycobacteriumok, B. vincentii, F. fusiformae, L. monocytogenes,
Actinomyces, Nocardia, P. multicida, M. pneumoniae, Adenovírusok, Herpes
simplex v., Varicella zoster v., Cytomegalovirus, Rabies vírus, Morbilli
vírus, Influenzavírus, Parainfluenza-vírus, Poliovírus, Coxsackie vírus,
Echo-vírus, Rubeólavírus, Mumpszvírus, Marburg-vírus, Hepatitis vírus,
Coronavírus, Száj és körömfájás v., Rhinovirus, Candidák, Aspergillus
fajok, Penicillium fajok, Geotridium fajok, Cryptococcus fajok, Coccidioides
fajok, Histoplasma fajok, Paragonimus westermani, Ascoris lumbricoides
A normál flóra és a kórokozók átfedése jelenti a kényes egyensúlyt az
egészség és a betegség között.
Némely faj a normál flórához tartozik, azonban a test és szervezet kóros
változása megnövelheti a számukat és a patogenitásukat - ezáltal kórokozóvá
válhatnak.
A mikrobaflóra hatásai
Elsődleges feladat a védelem. Védi a szervezetet a külső mikroorganizmusok
behatolása ellen. Ennek a feladatnak kitüntetett szereplői a Str. viridans
és a Lactobacillusok.
A védekezés lehetősége:
- savtermelés
- hidrogén-peroxid-termelés
- antibiotikum-termelés
- bakteriocintermelés
Előfordulhat szinergizmus - az egyik mikroba a másik jelenlétében könnyebben
szaporodik - kedvező környezetet (pH, oxigén) vagy tápanyagot szolgáltat.
A száj mikrobaflórájának káros hatása
- helyi fertőzések
- disszeminált fertőzések
- allergia
- toxikus hatások
- a fogazat károsítása
A fertőzés nem csupán a szájképletekre korlátozódhat, jelentkezhet a melléküregekben,
a középfülben és a tüdőben is. A száj sérülésein át akár szepszis is kialakulhat.
Kariogén baktériumok:
Str. mutans, Str. mitis, Str. salivarius, Str. sanguis, Str. faecalis,
Str. liquefaciens, Lactobacillus acidophilus, L. casei, Actinomyces viscosus,
A. naeslundi
A periodontinum betegségeit okozhatják:
Actinomycesek
Gram-pozitív pálcák (iniciator)
Coccusok
1.
ábra A nyál összetétele
|
Kevert
nyál
|
Parotis
nyál
|
Subman-dibuláris
nyál
|
Sublinguális
nyál
|
Fehérje
g/l |
1,8-4,2
|
0,15-2,6
|
0,3-1,4
|
-
|
Amiláz
g/l |
0,4
|
1,0
|
0,25
|
0,26
|
Lizozim
mg/l |
4-625
|
4-80
|
5-42
|
-
|
Alkalikus
foszfatáz E/l |
114
|
94
|
-
|
-
|
Savanyú
foszfatáz E/l |
5-130
|
2-5
|
2-13
|
-
|
Szénsav
anhidráz E/l |
2
|
1,5-2,2
|
2
|
-
|
IgA
mg/l |
194
|
17-63
|
16
|
-
|
IgG
mg/l |
14
|
0-0,9
|
-
|
-
|
IgM
mg/l |
2
|
0-0,1
|
-
|
-
|
Na+
nmol/l |
6-30
|
0,1-70
|
0,1-65
|
21-50
|
K+
nmol/l |
20
|
14-50
|
10-16
|
10-17
|
CA2+
nmol/l |
1,5
|
0,3-1,2
|
1,0-2,4
|
1,9-3,0
|
Mg2+
nmol/l |
0,1-0,2
|
0,05-0,13
|
0,05
|
-
|
Gram-negatív pálcák:
Capnocytophaga, Bacterioides, Actinobacillus, Eisenella, Fusobacterium,
Selenomonas
A nagyszámú baktérium is mutatja: rendkívül összetett, összehangolt működésre
van szükség az egészséges flóra működéséhez. Az egyensúly felborulása
nem csupán tünet, hanem önálló kórkép is. Az egészséges flóra fenntartása
érdekében az alábbiakat javasolhatjuk:
- az immunrendszer erősítése
- megfelelő táplálkozás
- helyes szájápolás
- megfelelő fogművek
- adekvát gyógyszerszedés
- akut betegségek gyógyítása
- krónikus betegségek gyógyítása
Fentiek esetében utalunk a megfelelő komplementer és akadémikus gyógymódokra.
Nem feledkezhetünk meg a lelki energiák fontosságáról.
A száj patogén mikrobáinak elszaporodása sok esetben első tünete a szervezet
lelki-energetikai deficitjének.
A baktériumok, gombák, protozoonok a szájüregben nem semleges közegben
vannak, hanem élő és változó környezetben. A száj képleteit fedő nyálkahártya,
a nyelv laphámsejtjei, a nagy és kis nyálmirigyek szekrétuma adja a közeget,
amelyben a mikrobaflóra él, szaporodik és pusztul. Kitüntetett szerepet
kap a nyál, úgy is mint védő, mosó folyadék, táplálékhordozó és alapanyag.
A nyál:
hipotóniás 60-120 mOsm/kg (vö. plasma 290 mOsm/kg)
pH-értéke: 6,2-7,6
sűrűsége: 1,00-1,01 g/cm3
nyálfehérjék: jelentős része amiláz (a keményítő részleges bontását végzi.)
antimikrobális összetevők: IgA, lizozim, laktoferrin, tiocianát dependens
laktoperoxidáz (elsősorban a Laktobacillust gátolják)
A lizozim a baktériumok sejtfalában a 2-acetamido-2-dezoxi-D-glükóz egységek
közti 1-4 glükozidos kötés hidrolitikus hasítását katalizálja.
Az IgA komplement jelenlétében (ez az ínytasak plazmaeredetű folyadékából
származik) Gram-pozitív baktériumokat képes lizálni. A laktoferrin a baktériumok
növekedéséhez szükséges vas kompetíciójával szolgálja a szájüregi antimikrobális
rendszert.
Lizozim

A fogak felszínének fehérjefilmje
A fog hidroxiapatitjához tapadó fehérjefilm. A savanyú aminosavak dominanciája
és a kéntartalmú aminosavak csökkent mennyisége jellemzi.
A felrakódás 10-15%-a szénhidrát (glükóz, mannóz, galaktóz, glükózamin,
galaktózamin).
Mikrobális eredetű a muraminsav és a ramnóz.
Nem eldöntött, hogy az elsődleges fehérjefilm segíti-e a baktériumdús
lepedék kialakulását vagy éppen gátolja a demineralizált hatások érvényesülését.
Lepedék (plakk)
Szerves képződmény, mely az elsődleges fehérjefilmre telepszik. Baktériumokat,
mikrobális termékeket, nyál- és gingivalis folyadék- (ergo serum) összetevőket
tartalmaz. Dominánsan a Str. mutans törzsei vannak jelen. A baktériumsejtek
száma 1014 sejt/g a lepedékben. A plakk 10%-a dextrán, de találhatók benne
glükánok, fruktánok, heteroglükánok.

A dextrózszintézist katalizáló
glikozoltranszferáz extracelluláris fehérje. Csak a Str. mutans glikozoltranszferáza
kötődik a baktérium felszínéhez (szubsztrátja és indítómolekula jelenlétében).
A szacharóz önmaga is lehet indítómolekula.
A glikolízis végtermékei: tejsav, ecetsav, hangyasav az extracelluláris
térbe - a plakkba - diffundálva annak pH-ját jelentősen csökkenti, elindítja
a fogzománc demineralizációját.
A glükóz- és a fruktóz- sőt a pentózdiéta is a szacharóznál alacsonyabb
szuvasodási indexet produkál.
A szorbitdiéta csak kezdetben csökkenti a kárieszfrekvenciát, a xilit
véglegesen. Ez a Str.-sejtek adaptációjával magyarázható. A szorbit a
fruktóz-6-foszfát szintjén csatlakozik a glikolízishez (szorbit-kináz
és szorbit-6-foszfát-dehidrogenáz enzimindukció).
A lepedék fehérjéi: elsősorban gazdaeredetűek, azaz nyál- és szérumglikoproteinek,
valamint bakteriális eredetűek:
- proteaz, hialuronidáz - gingivitist
- glikoziltranszferáz - kárieszt okoz
A lepedék lipidjei: bár a lepedék 20%-át adják, eredetük ismeretlen.
Összefoglalás
A szájüregben lejátszódó élettani és biokémiai folyamatok közül tekintettünk
át néhányat. Talán ez a cikk is bizonyítja: a szervezet egységes egész,
vizsgálata, gyógyítása csak a teljes embert figyelembe véve lehetséges.
A mikrobiológia, biológia, biokémia, orvostudomány stb. külön-külön vizsgálja
a fenti működéseket - de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szintézis
rendkívül fontos.
A gazdaság fejlődése a táplálkozáson, a szájhigiénén, a korszerű fogpótláson
át javítja a száj mikrobiológiai flóráját, ugyanakkor a fogyasztás révén
(nassolás stb.) ellentétesen hat. A tömeges insufficientia a száj esetében
a gazdaságra hat vissza, a rosszul táplált, gyenge, enervált emberek munkabíró
képessége csökken.
Nil nocere! Ha csak annyit teszünk, hogy a normál flórát nem tesszük tönkre
(például indokolatlan antibiotikumadással), nem csupán egy emberen segítettünk,
hanem hozzájárultunk a makrorendszerek egyensúlyához is.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Alföldy, Z., Nász, I.: Mikrobiológia. Medicina Könyvkiadó, 1978.
2. Bajáky, A.: Szájbiokémia. Kiadás alatt, 1999.
3. Bajáky, A.: Történések a szájban. Kézirat, 1998.
4. Orvostudomány. Scientific American Medicina, 1997.
5. Sallay, K., Gera, I.: Paradontológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest,
1981.
6. Sallay, K. szerk.: Szájbetegségek. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1984.
A szerző levelezési címe:
dr. Bajáky András
Közép-Európai Humáninnovációs Központ
3527 Miskolc, Baross G. u. 14.
tartalom
|