Orvosi szaklapok a gyógynövényekről és az alternatív gyógyászatról

A Herbalgram ez évi tavaszi számában (1999. 46.: 29-34., 51-52.) egy olyan közlemény jelent meg, melyben elsősorban a The New England Journal of Medicine és az Amerikai Orvosi Társasághoz (AMA) tartozó folyóiratokban (főként a JAMA-ban) közzétett, alternatív medicinával kapcsolatban állást foglaló, illetve gyógynövényekkel/növényi készítményekkel elvégzett klinikai kísérletek tapasztalatait értékelő véleményeket és tényeket tartalmaz.

Tendenciák az alternatív medicinában
1998-ban egy harvardi orvos olyan közleményt jelentetett meg, melyben az alternatív gyógymódok igénybevételének kérdésével foglalkozott, és közleményében az 1997-es kutatásainak eredményeit az 1990-es vizsgálataival vetette össze. Ezek szerint a különféle alternatív gyógymódok/kezelések aránya az 1990-es 33,8%-ról 1997-re 42,1%-ra emelkedett. Ezen belül különösen figyelemre méltóvolt az, hogy a jelzett időszak alatt a fitoterápia iránti igény 380%-kal (!) nőtt meg. A megkérdezett betegek 44%-a rendszeresen szedett receptköteles gyógyszereket és közülük minden ötödik beteg az előírt konvencionális gyógyszerek mellett legalább egy növényi készítményt és/vagy nagy dózisú vitaminkészítményt is szedett.
Egy másik tanulmány szerzője viszont azt vizsgálta, hogy melyek a különféle egészségügyi problémák kezelésében a leggyakrabban igénybe vett alternatív gyógymódok. A kikérdezések során kiderült az is, hogy a vizsgált tíz egészségügyi panaszból öt esetében (szorongás, depresszió, emésztési problémák, zúzódások/izomhúzódások, arthritis vagy más reumás kórfolyamatok) a kikérdezett betegek elsősorban növényi készítményeket használtak.

A törpepálmával végzett kísérletek átfogó áttekintése
A JAMA-ban közzétett cikk szerzői a törpepálma (Serenoa repens) terméseivel végzett klinikai kísérletek metaanalízisét végezték el, mégpedig úgy, hogy különböző adatbázisok (Medline 1966-1997, EMBASE - Phytodok) a témához kapcsolódó közleményeit tekintették át. Összességében 18 klinikai vizsgálat eredményeit értékelték, melyben 2939 férfi beteg vett részt. A metaanalízisre kiválasztott kísérletek szempontjai az alábbiak voltak: a benignus prosztatahipertrófia (BPH) tüneteinek kimutathatósága, törpepálmát vagy amellett más növényi drogot tartalmazó készítmény alkalmazása, placebokontrollált és legalább 30 napig tartó kísérlet. A tanulmányozott kísérletekből 16 kettős vak kísérlet, a kísérletek időtartama pedig 4-48 hét volt. A placebóval öszszehasonlítva a törpepálma-kivonatot tartalmazó készítmények csökkentették az éjszakai vizeletürítések számát és növelték a vizeletfolyás sebességét. A finaszteriddel összehasonlítva a törpepálma-készítményeket használók szerint ez utóbbiak jótékony hatásai a finaszteridhez hasonlóak voltak, azonban mellékhatások ritkábban jelentkeztek és enyhék voltak. Emellett a törpepálmát szedőknél az erekciós diszfunkció mértéke is alacsonyabb volt (1,1%) a finaszteridet fogyasztók hasonló vizsgálati értékeinél (4,9%). A szerzők megjegyezték, hogy a BPH-hoz kapcsolódó komplikációk megelőzésének kivédésére érdemes lenne további kísérleteket végezni a törpepálma hatóanyagait tartalmazó, standardizált készítményekkel.

Ginkgo-metaanalízis
A páfrányfenyőlevelek kivonatának (GBE) a dementia és az Alzheimer-kórhoz társuló kognitív funkciók kezelésében való alkalmazhatóságát tanulmányozták 50 klinikai kísérlet eredményeinek figyelembevételével. A metaanalízis szempontjainak csupán négy kísérlet felelt meg, mert a kísérletek többségében részt vevő betegeknél nem lehetett egyértelműen felállítani a dementia és az Alzheimer-kór diagnózisát. A metaanalízisbe bevont négy kísérletben egyaránt 212 beteg vett részt a ginkgóval, illetve placebóval kezelt csoportokban. Ezen kísérletek kvantitatív értékeléséből kiderült, hogy a napi 120-240 mg-os mennyiségben 3-6 hónapon keresztül adagolt GBE enyhe, de szignifikáns hatással rendelkezett az Alzheimer-kór kognitív funkcióinak objektív mérését illetően, mégpedig számottevő mellékhatások jelentkezése nélkül. E kísérletekben 50:1 arányú koncentrált kivonatot használtak, melyet 6% terpénlakton- (ginkgolid és bilobalid) és 24% ginkgoflavonglikozid- (kvercetin kempferol és izoramnetin) tartalomra standardizáltak.
Különböző vascularis és degeneratív típusú agyi teljesítménycsökkenés és demencia, szédülés, fülzúgás, nyaki szindrómából eredő fejfájás, depresszió, valamint perifériás vérellátási zavarok esetén igen jó eredmények érhetők el a ginkgotartalmú Tebofortan alkalmazásával.

Növényi készítmények dermatológiai alkalmazása
Egy, az Archives of Dermatology című folyóirat hasábjain megjelent tanulmány szerzői a körömvirág (Calendula officinalis), a kamilla (Matricaria recutita), a varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) és az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) dermatitisek; a paprikából (Capsicum annuum) kinyert kapszaicin és az aloé (Aloe sp.) psoriasis; valamint a citromfű (Melissa officinalis) herpes simplex kezelésében való alkalmazhatóságát vizsgáló klinikai kísérletek eredményeit tanulmányozták.
Egy másik átfogó áttekintésben a vadgesztenye- (Aesculus hippocastanum L.) magkivonatokkal elvégzett 13 klinikai vizsgálat tapasztalatairól olvashatunk, melyek szerint a vadgesztenyemagvak hatékonysága egyértelmű volt, és az egyik kísérlet szerint a magkivonat terápiás szempontból a kompressziós terápiával volt egyenértékű. Öt kísérletben a vadgesztenyemag-kivonatok a terápiásan alkalmazott rutinoziddal voltak egyenértékűek. Mellékhatások csak ritkán és enyhe formában jelentkeztek.
Egy, 86 betegen elvégzett, randomizált, placebokontrollált, kettős vak kísérletben arra a megállapításra jutottak, hogy a kakukkfű, a rozmaring, a levendula és a cédrus illóolaja (Aetheroleum thymi, A. rosmarini, A. lavandulae és A. cedri) jojoba- vagy grépfrútmagolajba (Oleum jojobae, Oleum Citri paradisi) keverve alopecia kezelésében hatékonyan alkalmazható.

Kínai gyógynövények vizsgálata
Egy érdekes közlemény foglalkozott kínai gyógynövény-kombinációk irritábilis bélszindrómában való hatékonyságának kérdésével. A randomizált, kettős vak és placebokontrollált kísérletben részt vevő 116 beteget véletlenszerűen sorolták az alábbi három csoportba: az első csoport betegei az egyénre összeállított kínai növénykészítményt, a második csoport tagjai standard növényi készítményt, a harmadik csoport betegei pedig placebót kaptak. Az egyénre összeállított kínai készítményt szedők 42%-a, a standard növényi készítményt szedőknek pedig 44%-a számolt be javulásról. A gasztroenterológusok 40, illetve 59%-uknál találtak javulást. E két csoport 54, illetve 63%-a nyilatkozott úgy, hogy e növényi kezelések kevésbé zavarták meg életvitelüket és aktivitásukat, szemben a placebokezelésben részesültekkel, akiknek csak 37%-a vallotta ugyanezt.
Egy másik, HKO-t vizsgáló kísérletben a moxibustio hatékonyságát tanulmányozták a farfekvéses születések elkerülésében. A kísérletben a fekete ürömből (Artemisia vulgaris) készült moxarudakkal végzett kezelést a BL 67-es jelű akupunktúrás ponton alkalmazták azoknál a várandós anyáknál, akiknél a várandósság 33. hetében farfekvéses magzati elhelyezkedést állapítottak meg. Miután a HKO-ban e kezelés mindennapos, a kontrollcsoportban placebokezelést nem alkalmaztak. A moxakezelésben részesült anyák esetében a 130 farfekvéses magzatból a 35. hétre 98 (75,4%) született meg fejfekvéssel, a kontrollcsoport esetében viszont csak 81 (62,3%). A kísérlet tapasztalatai szerint a moxibustio stimulálja a magzat mozgását, emellett igen olcsó, hatékony és nem invazív eljárás, amit a várandósság 33. hetétől lehet alkalmazni.

Negatív eredményt hozó vizsgálatok
A hidroxi-citromsav (HCA) forrásaként ismert és a fogyasztó hatású étrendkiegészítőkben gyakran szereplő Garcinia cambogiát vizsgálták egy 12 hétig tartó kettős vak kísérletben, melyben 135 túlsúlyos nő és férfi vett részt. A betegek napi 3x2 db 500 mg-os garciniakivonatot tartalmazó tablettát kaptak, melyek HCA-tartalma 50% volt (a HCA napi bevitele ily módon 1500 mg volt). A kísérletet mindkét csoportban 42 résztvevő fejezte be, melynek során a készítmény beszedése mellett zsírszegény ételeket fogyasztottak. Egyik csoportban sem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni a testsúlycsökkenést és a zsírveszteséget illetően.

Marihuána a glaukóma kezelésében
Nemrégiben az egyik szemorvosi lapban azt a vitathatatlan tényt közölték, hogy a marihuána szívásakor a szemgolyó belsejében mért szemnyomás mértéke 60-65%-kal is csökken. A cikk azonban figyelmeztet arra, hogy a marihuána ilyen terápiás céllal történő használata toxikus hatásokat és különféle patológiai elváltozásokat vonhat maga után. Több cikk szerzője is utal arra, hogy a kannabinoidok terápiás alkalmazhatóságának megítélésekor mindenképpen mérlegelni kell a várható terápiás hasznot és a kockázatot.
A jelzett orvosi lapokban megjelent közlemények többsége áttekintő tanulmány volt. Ezek közül az egyik legjobb közlemény szerzői a piacon legkeresettebb, valamint az öngyógyításban és a háziorvosok körében leggyakrabban alkalmazott gyógynövényekkel (kamilla - Matricaria recutita, kasvirág - Echinacea sp., őszi margitvirág - Chrysanthemum parthenium, fokhagyma - Allium sativum, gyömbér - Zingiber officinalis, páfrányfenyő - Gingko biloba, ginszeng - Panax ginseng, hidrasztisz, máriatövis - Silybum marianum, törpepálma - Serenoa repens, orbáncfű - Hypericum perforatum és macskagyökér - Valeriana officinalis) kapcsolatban felvetődő kérdéseket tekintették át. Az eredmények megvitatásakor hivatkoztak arra, hogy bár az angol nyelven is kiadott E-monográfiák gyűjteménye ma a világon az egyik legjobb összeállításnak tekinthető, hiányosságaként hozható fel az, hogy nem adja meg a feldolgozott forrásmunkákat. Ugyanakkor nagyon hasznosnak bizonyulnak a klinikai kísérletek optimális megtervezéséhez.
Egy összefoglaló tanulmányban a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében (pangásos szívelégtelenség, magas vérnyomás, angina pectoris, érelmeszesedés, agyi és perifériás érbetegségek, vénás elégtelenség, aritmia) használatos gyógynövényeket (például galagonya - Crataegus sp., páfrányfenyő, vadgesztenye - Aesculus hippocastanum, szúrós csodabogyó - Ruscus aculeatus stb.) tárgyalták. Egy másik tanulmányban pedig olyan gyógynövényeket (poloskavész - Cimicifuga racemosa, kamilla, ligetszépe - Oenothera biennis, komló - Humulus lupulus, kava - Piper methysticum, citromfű - Melissa officinalis, golgotavirág - Passiflora incarnata, csukókafajok - Scutellaria sp., orbáncfű - Hypericum perforatum és macskagyökér - Valeriana officinalis) mutattak be, melyek készítményeit a pszichiátriai kezelésekben lehetne alkalmazni.
A gyógynövények, a növényi gyógyszerek és a konvenciális gyógyászatban alkalmazott készítmények között fellépő interakciók kérdése egyre gyakrabban vetődik fel, ezért az egyik közlemény szerzője az európai fitoterápiai kezelésekben is gyakran alkalmazott kamilla-, kasvirág-, őszimargitvirág-, fokhagyma-, gyömbér-, páfrányfenyő-, ginszeng-, törpepálma-, orbáncfű- és macskagyökér-készítmények más gyógyszerekkel együtt történő adagolásakor fellépő interakcióival foglalkozik. A szerző véleménye szerint a gyógynövények és a gyógyszerek kölcsönhatásairól sok pontatlan információ jelent meg, melyre példaként hoz fel egy olyan, irodalmi hivatkozással el nem látott megállapítást, mely szerint a kasvirág (Echinacea) tartós alkalmazásához hepatotoxikus hatások társulhatnak, ezért nem ajánlatos más, ismerten hepatotoxikus hatású szerekkel (például anabolikus szteroidok, amiodarone, metotrexát vagy ketoconazole) együtt adni. Azonban ennek a feltételezett hepatotoxikus hatásnak a jelentősége megkérdőjelezhető, mivel az Echinacea nem tartalmazza azokat a pirrolizidinalkaloidokat, amelyek a hepatotoxikus hatásért felelősek. Emellett a ginszenggyökér káros mellékhatásainak kérdését is megemlíti, ahol szintén volt eset arra, hogy kontrollálatlan kísérletekből vontak le következtetéseket.
A JAMA e gyógynövényekkel foglalkozó különszámában (1998. 280. 18.) két közlemény foglalkozott a fokhagymaolaj koleszterinszintre kifejtett hatásáról, egy közleményben pedig egy iráni faluközösségben háziszerként alkalmazott, Bacillus anthracisszal fertőzött Kombucha-kultúra külsőleges alkalmazásának eredményeként fellépő bőrkiütésről számoltak be.

Negatívumok a New England Journal of Medicine (NEJM) hasábjain
Ellentétben a JAMA megjelent mértéktartó, objektív és kiegyensúlyozott cikkgyűjteményével, a NEJM 1998. szeptember 17-én megjelentetett számában erős és kritikus hangvételű szerkesztői levélben, illetve több bíráló cikkben hangsúlyozták a gyógynövényekkel/növényi készítményekkel és étrendkiegészítőkkel kapcsolatos negatívumokat.
A növények összetévesztéséből eredő mérgezések kirívó példájaként említik például azt az esetet, amikor 1997-ben egy Európából származó és főként nyálkaanyagokat tartalmazó útifűlevél- (Plantaginis lanatae folium) küldeményt a szívglikozidokat tartalmazó gyapjas gyűszűvirág leveleivel (Digitalis lanatae folium) tévesztették össze, majd az ez utóbbi drogból előállított „étrendkiegészítő” készítmény fogyasztása két nőnél olyan súlyos mellékhatásokat idézett elő, hogy kórházba kellett őket szállítani.
A folyóirat másik közleményének szerzője egy gyakran előkerülő problémát boncolgat, amikor a kínai gyógynövényes készítmények szennyezettségét (nem deklarált gyógyszerészeti anyagok, nehézfémek stb.), illetve az általuk okozott mellékhatásokat tárgyalja.
A NEJM korábban említett szerkesztői levele elítélően és lekezelően szól a gyógynövényekről, az étrendkiegészítőkről és az alternatív gyógyászatról, emellett irracionálisnak tartja az ez utóbbi iránt felmerülő igényt, és feleslegesnek tekinti a természettudományos alapokon nyugvó tesztelést is. A szerkesztői levél szerzőinek negatív hozzáállását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem ismerik el sem a vadgesztenyemag-kivonat (Extractum hipoocastani semen), sem a törpepálmatermés-kivonat (Extractum sabal serrulatae) jótékony hatásait. E helyzet pikantériája az, hogy nem sokkal e cikk megjelenését követően az AMA-hoz tartozó folyóiratokban közzétették a törpepálma- és a vadgesztenye-kivonatok metaanalízisének eredményeit, melyek azok terápiás alkalmazhatóságát támasztják alá.
1998 ősze vízválasztó időszak a gyógynövények terápiás alkalmazását illetően.
A JAMA és más lapok hasábjain igen sok gyógynövény témájú közlemény jelent meg 1998 őszén, ami egyértelmű jelzése annak, hogy az egészségügyben tevékenykedő szakemberek egyre inkább komolyan veszik a gyógynövények terápiás alkalmazásának lehetőségeit. De a gyógynövények és növényi készítmények iránti igényt támasztja alá az a tény is, hogy több gyógyszergyár is foglalkozik gyógynövénytartalmú étrendkiegészítő készítmények előállításával, valamint az, hogy e kérdés gazdasági oldalával foglalkozó közlemények és piaci jelentések is egyre gyakrabban látnak napvilágot. Az AMA tapasztalata szerint egyre szaporodnak a gyógynövények terápiás alkalmazhatóságát alátámasztó tudományos bizonyítékok, valamint a készítmények hatásosságára, biztonságos alkalmazhatóságára és klinikai hasznosságára utaló adatok.

Helbalgramm, 46.: 29-34., 51-52., 1999. tavasz

dr. Babulka Péter

tartalom