|
Kerti articsóka (Cynara scolymus L.)
Dr. BABULKA PÉTER
Botanikai leírás
A kerti articsóka a fészkesvirágzatúak családjába (Asteraceae/Compositae)
tartozó és tíz, a Mediterráneumban élő fajt magában foglaló Cynara nemzetség
tagja. A nagy termetű, bogáncsra emlékeztető évelő növény őshazája a Földközi-tenger
környéke. A növény a vetés évében rendszerint szárnyasan tagolt, húsos
nyelű tőleveleket fejleszt, melyek fonákja ezüstös. Mintegy 1,5-2 méter
magasra megnövő, elágazó szára a második évben fejlődik ki, és azon is
szárnyas levelek fejlődnek. Az elágazások végén találhatók az akár 10
cm-es átmérőt is elérő, igen dekoratív fészekvirágzatok. A fészekpikkelyek
vastagok, húsosak, a virágok színe lila. Az articsóka értékes zöldség-,
dísz- és gyógynövény. A növény fel nem nyílt virágzatkezdeménye, halványított
szárai és levelei ehetők. Elsősorban a virágzatkezdemények szolgáltatnak
különlegesen finom csemegét, akár salátának elkészítve, akár citromos
vízben puhára főzve és valamilyen mártással leöntve. Az articsókát zöldségnövényként
főként Franciaországban és Spanyolországban termesztik nagy mennyiségben.
Élénk színe, szép formájú virágzata és dekoratív levelei miatt dísznövényként
is figyelmet érdemel. Napjainkban mint gyógynövény is egyre népszerűbb.
A növény termesztése hazánkban megoldható, de sok odafigyelést, gondoskodást
igényel. A termesztésben az igazi nehézséget a meleg- és fényigényes növény
átteleltetése jelenti [1-3].
Felhasznált részek és hatóanyagaik
A fitoterápiában a szárított leveleket (Cynarae folium) és az azokból
készült kivonatokat használják. A levéldrogokban található hatóanyagok
közül a mintegy 1-4%-ban előforduló kávésav- és kínasavszármazékok (például
a cinarin és a klorogénsav), a 0,4-0,7%-ban jelen lévő flavonoidok (cinarozid,
szkolimozid, cinarotriozid, luteolin), valamint a szeszkviterpénlakton-származékok
(cinaropikrin, groszheimin, cinaratriol) a legfontosabbak [2-4].
Hatásaik
Az articsóka présleve és a levelekből készült kivonatok epetermelést fokozó
(kolagóg), az epét hígabbá tevő (koleretikus), az epehólyag és az epeutak
összehúzódását elősegítő (kolekinetikus), májvédő (hepatoprotektív), a
májsejtek regenerálódását elősegítő, a vér zsírtartalmát csökkentő (antihyperlipidaemiás),
vizelethajtó (diuretikus), sóürítést fokozó (saluretikus) és antibiotikus
hatásúak [3-8].
Népgyógyászati és modern terápiás alkalmazás
A magyar népi orvoslásban nem, azonban néhány dél-európai és más országban
gyakran alkalmazott gyógynövény. Az olaszok például a levelét, szárát
és a gyökerét egyaránt használják. Népi gyógyítóik szerint a növény levelei
nyersen vagy forrázatként elkészítve vizelethajtó hatásúak, a szárból
forrázással készült 24 órás macerátum pedig reuma és köszvényes fájdalmak
enyhítésére alkalmas. A modern fitoterápiában az articsóka friss leveleiből
készült préslevet, levélkivonatait, illetve az articsóka kivonatait (is)
tartalmazó készítmények főbb alkalmazási területei: az epe termelésének
és normális összetételének fenntartása, alkohol és egyéb méreganyagok
okozta májrendellenességek, epehólyag atóniás állapota, epehólyag-gyulladás
(cholecystitis), epehólyag rendszertelen összehúzódása (biliaris dyskinesia),
az epebántalmakra visszavezethető emésztési panaszok, valamint a vér zsírtartalmának
kóros megnövekedése (hyperlipidaemia). Emellett kóros elhízás (obesitas)
és reumás kórfolyamatok kezelésében is alkalmazzák. Az articsóka leveleit
és kivonatait készítményekben gyakran társítják a borsmentalevéllel, a
fehér üröm virágos hajtásaival és más egyéb, epére és epeutakra kedvező
hatást kifejtő drogokkal [3-8].
Ajánlott napi adag
Az articsóka száraz drogra vonatkoztatott napi adagja 6-9 g, illetve azzal
egyenértékű kivonat [5-6].
Mellékhatások
A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növényekben gyakran előforduló
szeszkviterpén-lakton vegyületekre fokozottan érzékeny egyéneknél allergiás
reakciókat válthat ki [5].
Ellenjavallatok
Az articsóka és a belőle előállított készítmények hosszabb távon is biztonsággal
alkalmazhatók, azonban néhány esetben (heveny epeúti bántalmak, heveny
májgyulladás és veseelégtelenség, ismert Compositae-allergia) nem ajánlják
alkalmazásukat [5].
Kölcsönhatások
Az adott forrásokban nincsenek jelezve.
Figyelmeztetések
Az adott forrásokban nincsenek jelezve.
Hatósági állásfoglalások
Az articsóka leveleit növényi készítményekben, illetve drogként legalább
öt európai országban forgalmazzák. A levéldrogok belsőleges alkalmazását
önmagában és kombinációkban egyaránt ajánlja a Német Egészségügyi Minisztérium
fitoterápiás szakbizottsága (E-Bizottság). Az Egyesült Államokban alkoholos
kivonatokban élelmiszerként elfogadott a használata [5-6, 9-10].
Az articsókakészítmények piaci helyzete
Hazánkban van olyan máj- és epebántalmak kezelésére ajánlott készítmény
(gyógykeserű), amely hatóanyagként articsókakivonatot tartalmaz [11].
FELHASZNÁLT IRODALOM
Megtekinthető a szerkesztőségben.
A szerző levelezési címe:
Sdr. Babulka Péter
1213 Budapest, Vihorlát u. 5.
E-mail: tarnics@alarmix.net
tartalom
|