Az asztma természetes kezelési lehetőségei
Több mint 15 millió amerikai szenved az asztma kellemetlen
tüneteitől. A betegek száma az elmúlt négy évtized során folyamatosan
emelkedett, 1980 óta pedig megduplázódott. Az asztma lehet örökletes betegség,
de környezeti és táplálkozási tényezők is okozhatják. A szívkoszorúér-megbetegedéshez
hasonlóan új keletű betegségnek számít, száz évvel ezelőtt gyakorlatilag
alig ismerték, s a fejlődő országokban még ma is ritkán fordul elő. Inkább
krónikus gyulladásnak tekinthető, mint légzőszervi megbetegedésnek, eredete
is inkább az arthritiséhez hasonlítható. (Az asztma a légutak, az arthritis
pedig az ízületek krónikus gyulladása.)
A krónikus gyulladásos állapotok a szövetekben irritációt és gyulladást
okozó, valamint erős immunreakciót kiváltó, a szervezetben nagy mennyiségben
jelen levő szabad gyökökkel jellemezhetők. Az immunválasz önmagában is
bizonyos mértékű szabadgyök-képződéssel jár, ez a védekező mechanizmus
részének tekinthető. Az antioxidánsok közömbösítik a szabad gyököket,
ezért gyulladáscsökkentő hatásúak asztma, allergia, sportsérülések, valamint
műtétek után fellépő gyulladások esetén.
Majdnem minden asztmás beteg allergiában is szenved, s mindkét betegséget
okozhatja a hisztamin is. Az asztmás rohamot leggyakrabban allergiás reakciók,
levegőszennyezés, dohányfüst, állatszőr, poratka, virágpor, különféle
parfümök, tisztítószerek, penész, valamint rozsda is kiválthatja, ezért
pékek, manikűrösök, fodrászok, festők gyakran szenvednek a fent említett
anyagok gyakori belégzése miatt kialakult asztmától.
Az ételallergia is fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában.
Az asztmás betegek gyakran allergiások a leghétköznapibb élelmiszerekre:
citrusfélékre, tejtermékekre, tojásra, szójára, lisztre, valamint élesztőre,
s sokan érzékenyek a különféle élelmiszer-adalékokra és tartósítószerekre
(benzoátok, szulfátok, benzaldehid, mesterséges színezékek) is. Kétfajta
ételallergia létezik, amely megnehezíti a betegség felismerését. Az első
típus az adott élelmiszer elfogyasztása után rövid idővel jelentkező (immediate-onset),
a második az elfogyasztott mennyiségtől is függ, a fogyasztás után akár
48 órával jelentkező (delayed-onset).
Fontos, hogy a betegségben szenvedők felismerjék a provokációt okozó élelmiszereket,
és kerüljék azok fogyasztását. Sajnos az összes káros környezeti tényező
elkerülése lehetetlen, ezért speciális, a betegek immunrendszerét erősítő
terápiás tervet kell készíteni. A szakemberek antioxidánsok, például E-vitamin,
szelén, C-vitamin, bioflavonoidok, halolaj, glutamátpor, magnézium, komplex
multivitamin, B-vitamin, folsav, cink, króm picolinate, B5-, B6- és B12-vitamin,
N-acetil (NAC), valamint kvercetin fogyasztását javasolják a betegeknek.
A növényi eredetű készítmények szintén csökkenthetik a krónikus gyulladásokat,
azonban kifejezetten asztmás betegeken napjainkig csak néhányat vizsgáltak
ezek közül. Antioxidáns hatóanyagaik miatt a gyógynövények áttételesen
fájdalomcsillapító hatással is bírnak. Néhány antioxidáns növényi vegyület
(kurkuminoidok) megakadályozza a szabad gyökök kialakulását vagy semlegesíti
a már létrejött szabad gyököket.
Közép-Keleten az allergia és az asztma kezelésére főként gyógynövényeket
használnak. A mézbe tett tradicionális keverék feketeköményt (Nigella
sativa), kamillát (Chamomilla recutita), fahéjat (Cinnamomum sp.), szegfűszeget
(Syzygium aromaticum), rozmaringot (Rosmarinus officinalis), zsályát (Salvia
sp.), fodormentát (Mentha crispa), kakukkfüvet (Thymus sp.) és sok más
gyógynövényt tartalmaz. A feketeköménymag-olaj, a rozmaring, a kakukkfű
gátolja a légcsősimaizom összehúzódását (amit a hisztamin és az acetilkolin
serkent, azáltal szűkül a hasznos keresztmetszet), a kamilla, a fahéj,
a szegfűszeg, a rozmaring, a fodormenta és a kakukkfű pedig antioxidánsokban
gazdag gyógynövények.
Az ázsiai országokban a kórházakban az asztma kezelésére a tíz gyógynövényt
tartalmazó keveréket (Saiboku-to) használnak. Japánban 40 asztmás beteget
kezeltek 6-24 hónapon keresztül a fent említett keverékkel, s a kezelés
után a betegek nagymértékben csökkentették a szteroidokat tartalmazó gyógyszereik
adagjait.
Kínában már régóta használják a páfrányfenyőt (Gingko biloba) az asztma
kezelésére. Egy kisebb placebokontrollált vizsgálat kimutatta, hogy a
szájon át szedett, nem inhalált gingkolidok (BN52063-nak nevezett készítmény)
hatására jelentősen csökkent a belélegzett allergének okozta hörgő-összehúzódás.
A kávé és a tea az asztma kezelésére használt teofillinnel rokon koffeint
tartalmaz. Egy 13 testsúly/kg-onként 7 mg koffeint szedő betegeken végzett,
placebokontrollált vizsgálat eredményei szerint a kezelés hatására fokozódott
a tüdőműködés és csökkent a mozgás okozta hörgőgörcs kialakulásának veszélye
(egy 240 ml-es csésze kávé 135-150 mg, ugyanennyi tea 60 mg koffeint tartalmaz).
A vöröshagymát szintén régóta használják mind a hörghurut, mind pedig
az asztma kezelésére. Laboratóriumi tesztekkel bizonyították, hogy a hagymakivonat
blokkolja a gyulladások kialakulásáért felelős enzimek (thromboxán 2)
működését és akadályozza az allergének okozta válaszreakciókat is.
A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, köptető, vírusellenes hatású
édesgyökér hasonlóan hatásos növény a betegség kezelésére. Lassítja a
kortikoszteroidok lebomlását, ezért meghosszabbítja a gyulladáscsökkentő
hormonok (kortizon) hatását. A betegek csak szakember felügyelete mellett
szedhetik az édesgyökeret a glükokortikoidkezelés során. Több héten át
tartó szedése nátrium-, víz- és káliumvesztés miatt kialakuló magas vérnyomást
okoz, ezért magas vérnyomásban szenvedők ne használják! Az édesgyökér
fogyasztását nem ajánlják szívbetegség, glaukóma, anorexia, hyperthyreosis,
cukorbetegség esetén sem, de várandósok és szoptatós édesanyák se fogyasszák!
5000 éve használják Kínában a csikófarkot (Ephedra sinensis, Ma huang)
az asztma kezelésére. Szedése körültekintést igényel, mert túl nagy adagban
nyugtalanságot, idegességet, remegést, álmatlanságot, magas vérnyomást,
valamint emelkedett pulzusszámot okoz.
A modern béta-adrenerg hörgőtágítók specifikus módon hatnak, csökkentik
a fent említett mellékhatásokat, s biztonságos és hatásos gyógymódot kínálnak
a betegeknek.
A kurkumából (Curcuma sp.) származó kurkumin gyulladáscsökkentő, vírus-
és tumorellenes, valamint antioxidáns hatású. In vitro vizsgálatok során
kimutatták, hogy hatásosan blokkolja az allergéneket is.
Az immunerősítő csüdfű (Astragalus sp.), kúpvirág (Echinacea sp.), az
antiszeptikus és köptető hatású örménygyökér (Inula helenium), az immunerősítő
orvosi ziliz (Althaea officinalis), a görcsoldó és gyulladáscsökkentő
molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus), valamint a légcső simaizmait
nyugtató rozmaring (Rosmarinus officinalis) illóolaja szintén ajánlott,
szakember felügyelete mellett alkalmazható szer az asztma kezelésére.
A kiegészítő terápiák, a gyógynövényes gyógyászat, a jóga, az akupunktúra
javíthat a betegek állapotán, az esetek egy részében csökkenthetővé válik
a gyógyszeradag, esetleg el is maradhat a gyógyszerek szedése. A súlyos
asztmában szenvedőknek többnyire nem tanácsos elhagyniuk a gyógyszerszedést,
szakember ellenőrzése és irányítása mellett azonban a terápia kiegészítésére
gyógynövénykészítményeket szedhetnek.
Az asztma a nyugati táplálkozás és életmód következménye. Az emberi szervezet
genetikailag hajlamos lehet az asztma kialakulására, de ez az érzékenység
csak az ipari forradalom után került felszínre. Az orvosságok fogyasztása
önmagában nem elegendő, a betegség kialakulásáért felelőssé tehető környezeti
károkat kell helyrehozni. A tiszta környezet, a táplálékkiegészítőkkel
bővített, teljesértékű táplálkozás, valamint a fitoterápia együttesen
csökkentheti a betegség rohamos terjedését.
Broadhurst, C. L.: Natural Asthma Relief.
Nutrition Science News Online, Nutrition Science News, 1999. ápr.
Komsa
Ildikó
tartalom
|