Az asztma természetes kezelési lehetőségei

Több mint 15 millió amerikai szenved az asztma kellemetlen tüneteitől. A betegek száma az elmúlt négy évtized során folyamatosan emelkedett, 1980 óta pedig megduplázódott. Az asztma lehet örökletes betegség, de környezeti és táplálkozási tényezők is okozhatják. A szívkoszorúér-megbetegedéshez hasonlóan új keletű betegségnek számít, száz évvel ezelőtt gyakorlatilag alig ismerték, s a fejlődő országokban még ma is ritkán fordul elő. Inkább krónikus gyulladásnak tekinthető, mint légzőszervi megbetegedésnek, eredete is inkább az arthritiséhez hasonlítható. (Az asztma a légutak, az arthritis pedig az ízületek krónikus gyulladása.)
A krónikus gyulladásos állapotok a szövetekben irritációt és gyulladást okozó, valamint erős immunreakciót kiváltó, a szervezetben nagy mennyiségben jelen levő szabad gyökökkel jellemezhetők. Az immunválasz önmagában is bizonyos mértékű szabadgyök-képződéssel jár, ez a védekező mechanizmus részének tekinthető. Az antioxidánsok közömbösítik a szabad gyököket, ezért gyulladáscsökkentő hatásúak asztma, allergia, sportsérülések, valamint műtétek után fellépő gyulladások esetén.
Majdnem minden asztmás beteg allergiában is szenved, s mindkét betegséget okozhatja a hisztamin is. Az asztmás rohamot leggyakrabban allergiás reakciók, levegőszennyezés, dohányfüst, állatszőr, poratka, virágpor, különféle parfümök, tisztítószerek, penész, valamint rozsda is kiválthatja, ezért pékek, manikűrösök, fodrászok, festők gyakran szenvednek a fent említett anyagok gyakori belégzése miatt kialakult asztmától.
Az ételallergia is fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az asztmás betegek gyakran allergiások a leghétköznapibb élelmiszerekre: citrusfélékre, tejtermékekre, tojásra, szójára, lisztre, valamint élesztőre, s sokan érzékenyek a különféle élelmiszer-adalékokra és tartósítószerekre (benzoátok, szulfátok, benzaldehid, mesterséges színezékek) is. Kétfajta ételallergia létezik, amely megnehezíti a betegség felismerését. Az első típus az adott élelmiszer elfogyasztása után rövid idővel jelentkező (immediate-onset), a második az elfogyasztott mennyiségtől is függ, a fogyasztás után akár 48 órával jelentkező (delayed-onset).
Fontos, hogy a betegségben szenvedők felismerjék a provokációt okozó élelmiszereket, és kerüljék azok fogyasztását. Sajnos az összes káros környezeti tényező elkerülése lehetetlen, ezért speciális, a betegek immunrendszerét erősítő terápiás tervet kell készíteni. A szakemberek antioxidánsok, például E-vitamin, szelén, C-vitamin, bioflavonoidok, halolaj, glutamátpor, magnézium, komplex multivitamin, B-vitamin, folsav, cink, króm picolinate, B5-, B6- és B12-vitamin, N-acetil (NAC), valamint kvercetin fogyasztását javasolják a betegeknek.
A növényi eredetű készítmények szintén csökkenthetik a krónikus gyulladásokat, azonban kifejezetten asztmás betegeken napjainkig csak néhányat vizsgáltak ezek közül. Antioxidáns hatóanyagaik miatt a gyógynövények áttételesen fájdalomcsillapító hatással is bírnak. Néhány antioxidáns növényi vegyület (kurkuminoidok) megakadályozza a szabad gyökök kialakulását vagy semlegesíti a már létrejött szabad gyököket.
Közép-Keleten az allergia és az asztma kezelésére főként gyógynövényeket használnak. A mézbe tett tradicionális keverék feketeköményt (Nigella sativa), kamillát (Chamomilla recutita), fahéjat (Cinnamomum sp.), szegfűszeget (Syzygium aromaticum), rozmaringot (Rosmarinus officinalis), zsályát (Salvia sp.), fodormentát (Mentha crispa), kakukkfüvet (Thymus sp.) és sok más gyógynövényt tartalmaz. A feketeköménymag-olaj, a rozmaring, a kakukkfű gátolja a légcsősimaizom összehúzódását (amit a hisztamin és az acetilkolin serkent, azáltal szűkül a hasznos keresztmetszet), a kamilla, a fahéj, a szegfűszeg, a rozmaring, a fodormenta és a kakukkfű pedig antioxidánsokban gazdag gyógynövények.
Az ázsiai országokban a kórházakban az asztma kezelésére a tíz gyógynövényt tartalmazó keveréket (Saiboku-to) használnak. Japánban 40 asztmás beteget kezeltek 6-24 hónapon keresztül a fent említett keverékkel, s a kezelés után a betegek nagymértékben csökkentették a szteroidokat tartalmazó gyógyszereik adagjait.
Kínában már régóta használják a páfrányfenyőt (Gingko biloba) az asztma kezelésére. Egy kisebb placebokontrollált vizsgálat kimutatta, hogy a szájon át szedett, nem inhalált gingkolidok (BN52063-nak nevezett készítmény) hatására jelentősen csökkent a belélegzett allergének okozta hörgő-összehúzódás.
A kávé és a tea az asztma kezelésére használt teofillinnel rokon koffeint tartalmaz. Egy 13 testsúly/kg-onként 7 mg koffeint szedő betegeken végzett, placebokontrollált vizsgálat eredményei szerint a kezelés hatására fokozódott a tüdőműködés és csökkent a mozgás okozta hörgőgörcs kialakulásának veszélye (egy 240 ml-es csésze kávé 135-150 mg, ugyanennyi tea 60 mg koffeint tartalmaz).
A vöröshagymát szintén régóta használják mind a hörghurut, mind pedig az asztma kezelésére. Laboratóriumi tesztekkel bizonyították, hogy a hagymakivonat blokkolja a gyulladások kialakulásáért felelős enzimek (thromboxán 2) működését és akadályozza az allergének okozta válaszreakciókat is.
A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, köptető, vírusellenes hatású édesgyökér hasonlóan hatásos növény a betegség kezelésére. Lassítja a kortikoszteroidok lebomlását, ezért meghosszabbítja a gyulladáscsökkentő hormonok (kortizon) hatását. A betegek csak szakember felügyelete mellett szedhetik az édesgyökeret a glükokortikoidkezelés során. Több héten át tartó szedése nátrium-, víz- és káliumvesztés miatt kialakuló magas vérnyomást okoz, ezért magas vérnyomásban szenvedők ne használják! Az édesgyökér fogyasztását nem ajánlják szívbetegség, glaukóma, anorexia, hyperthyreosis, cukorbetegség esetén sem, de várandósok és szoptatós édesanyák se fogyasszák!
5000 éve használják Kínában a csikófarkot (Ephedra sinensis, Ma huang) az asztma kezelésére. Szedése körültekintést igényel, mert túl nagy adagban nyugtalanságot, idegességet, remegést, álmatlanságot, magas vérnyomást, valamint emelkedett pulzusszámot okoz.
A modern béta-adrenerg hörgőtágítók specifikus módon hatnak, csökkentik a fent említett mellékhatásokat, s biztonságos és hatásos gyógymódot kínálnak a betegeknek.
A kurkumából (Curcuma sp.) származó kurkumin gyulladáscsökkentő, vírus- és tumorellenes, valamint antioxidáns hatású. In vitro vizsgálatok során kimutatták, hogy hatásosan blokkolja az allergéneket is.
Az immunerősítő csüdfű (Astragalus sp.), kúpvirág (Echinacea sp.), az antiszeptikus és köptető hatású örménygyökér (Inula helenium), az immunerősítő orvosi ziliz (Althaea officinalis), a görcsoldó és gyulladáscsökkentő molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus), valamint a légcső simaizmait nyugtató rozmaring (Rosmarinus officinalis) illóolaja szintén ajánlott, szakember felügyelete mellett alkalmazható szer az asztma kezelésére. A kiegészítő terápiák, a gyógynövényes gyógyászat, a jóga, az akupunktúra javíthat a betegek állapotán, az esetek egy részében csökkenthetővé válik a gyógyszeradag, esetleg el is maradhat a gyógyszerek szedése. A súlyos asztmában szenvedőknek többnyire nem tanácsos elhagyniuk a gyógyszerszedést, szakember ellenőrzése és irányítása mellett azonban a terápia kiegészítésére gyógynövénykészítményeket szedhetnek.
Az asztma a nyugati táplálkozás és életmód következménye. Az emberi szervezet genetikailag hajlamos lehet az asztma kialakulására, de ez az érzékenység csak az ipari forradalom után került felszínre. Az orvosságok fogyasztása önmagában nem elegendő, a betegség kialakulásáért felelőssé tehető környezeti károkat kell helyrehozni. A tiszta környezet, a táplálékkiegészítőkkel bővített, teljesértékű táplálkozás, valamint a fitoterápia együttesen csökkentheti a betegség rohamos terjedését.

Broadhurst, C. L.: Natural Asthma Relief.
Nutrition Science News Online, Nutrition Science News, 1999. ápr.

Komsa Ildikó

tartalom