Az influenza

A jól ismert felsõ légúti fertõzõ megbetegedés, az influenza idõszaka rendszerint november–decembertõl április–májusig tart és leggyakrabban az 5–14 éves korú gyermekeket betegíti meg. Az influenza nem tévesztendõ össze a közönséges megfázással vagy meghûléssel, illetve más, levegõ közvetítette vírusos megbetegedéssel. 
Az influenza jól elkülöníthetõ a közönséges megfázástól. Jellemzõi a gyors kitörés és az életveszélyes komplikációk kialakulásának lehetõsége. A gyógyulás ideje rendszerint egy hét. Az újszülötteknél, bizonyos krónikus betegségekben szenvedõknél, illetve idõseknél a legnagyobb az életveszélyes komplikációk fellépésének az esélye. Egy-egy rosszabb, epidémiás évben mintegy 70 000 amerikai veszti életét influenzavírusok okozta megbetegedésben.

Tünetek és diagnózis
Az influenzavírusokat három csoportba, az A, B és C típusú vírusokba sorolják. Ezek közül az A típusú a leggyakoribb, és a legsúlyosabb járványokat is az ide tartozó vírusok okozzák. A B típusúak enyhébb lefolyású megbetegedéseket idéznek elõ és ritkán okoznak járványokat, míg a C típusúaknál nem kell járványok kitörésével számolni. A leggyakoribb tünetek: láz és hidegrázás; gyengeség és fájdalomérzés a lábakban, karokban és a hátban; fejfájás, orrdugulás, étvágytalanság, torokfájás, száraz köhögés és égetõ érzés a szemekben.

Komplikációk
Újszülötteknél komplikációként például lázzal kapcsolatba hozható rángógörcs, krupp és fülfertõzések fordulhatnak elõ. Alkalmanként Reye-szindróma is kialakulhat, ami az influenza tüneti kezelésénél alkalmazott aszpirinnel hozható összefüggésbe. 
Az alsó légutak bakteriális fertõzésének eredményeként kialakult tüdõgyulladás és krónikus hörghurut különösen a krónikus légúti panaszokkal küszködõk és az idõskorúak körében gyakori komplikáció.
Egy nemrégiben, 55 önkéntesen végzett vizsgálat eredményei szerint a megfázás és az influenza tünetei stressz hatására felerõsödnek.

Influenzavakcinák
Az influenzavírusok okozta megbetegedéseket a vírusok állandó változása miatt nehéz kezelni. Az új vírustörzseknek a világ különbözõ pontjain történõ megjelenítését és azonosítását egy WHO által koordinált laboratóriumi és monitorozási hálózat végzi, és ezen megfigyelések, illetve vizsgálatok eredményei alapján történik az új vakcinák kidolgozása. Elõfordul azonban olyan eset is, hogy egy-egy új vakcina legyártása és forgalomba hozatala, illetve használata után közvetlenül egy elõre nem várt vírus jelenik meg, ami azon emberek körében is megbetegedéseket idézhet elõ, akiket már beoltottak. Miután a vakcinák termeléséhez a vírusokat csirketojásba oltják be, a tojásra érzékenyeknek kerülniük kell a vakcinákat, mert azokban tojásfehérjék is jelen lehetnek.
Az alábbi csoportba sorolható egyéneknél feltétlenül konzultálni kell a kezelõorvossal a vakcinák igénybevételét megelõzõen: 65 éves vagy annál idõsebb emberek, krónikus betegségben szenvedõk (légzõszervi, cukor, daganatos), szanatóriumokban és krónikus betegeket gondozó intézmények bentlakói és alkalmazottai, hosszabb aszpirinterápiában részesülõ gyerekek, 6 hónapos vagy annál idõsebb légzõszervi megbetegedésben szenvedõ gyermekek, valamint azon ovosok, nõvérek és más gondozók, akik kapcsolatban vannak a veszélyeztetett csoportba tartozó egyénekkel.

Kezelések
Az influenza kezelésének hagyományos módszerei közé tartozik az ágynyugalom, a sok folyadék, az aszpirin és az acetaminophen, melyekkel a láz és a diszkomfort érzések csökkentése, illetve enyhítése érhetõ el.
Az antibiotikumok a vírusokkal szemben hatástalanok, de szövõdményként jelentkezõ bakteriális fertõzések kezelésénél használhatók. Az oseltamivirt tartalmazó kapszula, mely hatékony mind az A, mind a B influenzavírusok ellen. Eltérõen a többi, vény nélkül kapható szertõl, melyek csak az influenza tüneteit mérséklik, illetve szüntetik meg, az oseltamivirt tartalmazó kapszula egy olyan vényköteles vírusellenes gyógyszer, mely az aktuálisan fertõzõ influenzavírust támadja meg, meggátolva annak szaporodását és sejtrõl sejtre való terjedését a szervezetben.
Vannak olyan alternatív terápiás lehetõségek is, amelyek lerövidíthetik a gyógyulás idejét, enyhíthetik a betegség súlyosságát, illetve segíthetnek a komplikációk elkerülésében. Ilyen lehetõségként jöhet szóba néhány készítmény, mint például a Rimantidin (egy amantidinszármazék), amely az influenza A vírus okozta megbetegedések jelentkezésének elsõ 48 órájában adva csökkentheti a betegség súlyosságát, és védelmet adhat azoknak, akik vírusfertõzött betegekkel érintkeznek; a széles hatásspektrumú víruselleni szer, a Ribavirin, amely influenzaszerû vírusokkal szemben különösen hatékony; vagy a Biostim, amit idõs emberek fertõzõ megbetegedéseinek megelõzésére igen jó eredménnyel használnak, és amelynek alkalmazásával csökkenthetõ a fertõzéses epizódok, illetve az antibiotikumkezelések gyakorisága.
Az antivirális hatással is rendelkezõ gyógynövények között említhetõ a kasvirág (Echinacea sp), a csüdfû (Astragalus sp.), a koreai és a szibériai ginszeng (Panax ginseng és Eleuterococcus senticosus), valamint a bodzafa (Sambucus nigra), melynek kivonatai és hatóanyagai számos vírusellenes hatású készítményben szerepelnek alkotórészként.

http://www.lef.org/protocols/prtel051.shtml


dr. Babulka Péter

tartalom