A gastrooesophagealis reflux-betegség (gerd)

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) lényege, hogy a nyelõcsõ alsó záróizmának elégtelen mûködése következtében a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelõcsõbe, ami „gyomorégést” és étkezés után, illetve elõrehajláskor jelentkezõ égetõ fájdalomérzést okoz. A nyelõcsövet huzamosabb idõn keresztül irritáló savas gyomortartalom különféle nyelõcsõbetegséget (fõként nyelõcsõgyulladást) idézhet elõ. A gyomorból visszaöklendezett savas gyomortartalom „belélegzése” száraz köhögést, csuklást, rekedtséget, hörgõgörcsöt, asztmás rohamokat és krónikus tüdõbetegséget válthat ki. A GERD súlyossága függ a nyelõcsõ alsó záróizmának diszfunkciójától, a gyomornedv mennyiségétõl és típusától, valamint a nyál semlegesítõ hatásától. Az orvosok egy része szerint a GERD-ben szenvedõ betegek panaszai a rekeszizomsérv következményének tekinthetõk. 
A nyelõcsõ alsó záróizmának hibás mûködése okozta tüneteket a túlsúlyosság, a várandósság, a dohányzás, a nagy mennyiségû étel egyszerre történõ elfogyasztása, az ún. lusta gyomor, nem szteroid gyulladáscsökkentõk stb. is súlyosbíthatják. Várandósoknál és a túlsúlyos embereknél a has felõl a gyomorra nehezedõ nyomás segíti a gyomortartalom visszajutását a nyelõcsõbe. Emellett a várandósság ideje alatt a megemelkedett hormonszint is gyengítheti a nyelõcsõ alsó záróizmát, illetve súlyosbíthatja a panaszokat. 

A rekeszsérv szerepe 
A rekeszsérv és a GERD rendszerint egyidejûleg jelentkezik, a köznyelvben gyakran össze is tévesztik a két betegséget. Ötvenéves kor felett gyakran fordul elõ kisebb mértékû rekeszsérv, de ez bármelyik korosztályt érintheti. A rekeszsérv (a gyomor egy részének rekeszizom fölé türemkedése) gyengítheti a nyelõcsõ alsó záróizmát, és ezzel a gyomortartalom visszafolyását okozhatja. Általában nem igényel kezelést. Ha a sérvtartalom beszorul a rekeszizmon lévõ nyílásba és az elszorítás miatt a vérellátás veszélybe kerül (nyelõcsõ melletti rekeszsérv) vagy ha a csuszamlásos rekeszsérv súlyosabb lefolyású GERD-vel és nyelõcsõgyulladással (oezophagitis) együtt fordul elõ, akkor szükség van a mûtéti beavatkozásra. 

A gyomorégés gyakorisága
Egy, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint több mint 60 millió amerikai felnõttnél havonta legalább egyszer jelentkezik savas visszafolyás (reflux) és gyomorégés, kb. 25 millió felnõtt szenved nap mint nap ez utóbbi panasztól és a várandósok 25%-ánál mindennapos panaszként jelentkezik. Az utóbbi években végzett felmérések pedig azt is tanúsítják, hogy a gyomorégés a csecsemõknél és a kisgyermekeknél is sokkal gyakrabban fordul elõ, mint azt korábban tapasztalták, és hányást, köhögést, illetve egyéb légzõszervi panaszokat okozhat.

Kezelési lehetõségek 
Az esetek többségében a savas visszafolyás életmódbeli változtatásokkal és diétával kezelhetõ, de szükség lehet gyógyszerek szedésére és mûtétre is. Mivel a táplálkozási és életmódbeli változtatások kedvezõen hathatnak a savas visszafolyásra, a kezelést elõször egyes ételek és italok (pl. sült vagy zsíros ételek, csokoládé, menta, kávé, alkoholos italok stb.) fogyasztásának abbahagyásával kell kezdeni. A sérült nyelõcsõ-nyálkahártyát irritáló citromfélék és leveik, a paradicsom és a paradicsomtermékek, illetve a bors fogyasztása ugyancsak ellenjavallt. Mindezek mellett fel kell hagyni a bõséges étkezésekkel és a napi háromszori étkezésrõl át kell térni kisebb mennyiségû étel négy-öt alkalommal történõ elfogyasztására. A nyelõcsõtartalom továbbítását segítõ állandó nyelés miatt a rendszeres rágógumizás is jótékony hatású lehet, míg a nyál a gyomorsavat semlegesítheti.
Az esti étkezés és a lefekvés közt legalább 2-3 órának kell eltelnie ahhoz, hogy a gyomor legalább részben üres legyen, és ajánlott az is, hogy alváskor (lehetõleg bal oldalon feküdve) a fej legalább 15 cm magasan legyen. A panaszok enyhítéséhez a dohányzás abbahagyása szintén elengedhetetlen követelmény, mivel a dohányfüst káros anyagai is gyengítik a nyelõcsõ alsó záróizmát. 
A rendszeresen szedett savközömbösítõ gyógyszerek (antacidok) semlegesíthetik a nyelõcsõbe jutó savat és megszüntethetik a gyomorégést. A savközömbösítõket ún. habképzõ anyagokkal (ilyen például az alginsav) is kombinálhatják, melyek a gyomor felsõ részén válaszfalat létrehozva gátolják a savas gyomortartalom nyelõcsõbe jutását.
Az antacidok hosszabb ideig történõ szedésekor mellékhatások (hasmenés, kalciumanyagcsere megváltozása, magnézium felhalmozódása) jelentkezhetnek. Éppen ezért, ha 3 hétnél hosszabb ideig van szükség savlekötõ gyógyszerek szedésére, akkor elengedhetetlen az orvossal való konzultáció.
Ha a visszafolyás és a gyomorégés krónikussá válik, akkor a gyomorsav mennyiségének csökkentésére az orvos H2-receptor-antagonista (cimetidin, ranitidin, famotidin, nizatidin), illetve protonpumpagátló készítményeket (pl. omeprazol, lanzoprazol) adhat. Ez utóbbiak a gyomor savtermelõ sejtjeiben lévõ enzim tevékenységét gátolják.
További terápiás lehetõségként kínálkozik a nyelõcsõ alsó záróizmát erõsítõ és a gyomortartalom kiürülését gyorsító, motilitásfokozó gyógyszerek (pl. betanekol, metoklopramid) adása. 

Mi a teendõ, ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak?
Amennyiben a fentebb leírt táplálkozási, életmódbeli változtatások és gyógyszerek szedése mellett a panaszok továbbra is fennállnak, akkor szükség van egy részletes és pontosan megtervezett vizsgálatsorozatra, amely az alábbi vizsgálatokat foglalhatja magába:
• A nyelõcsõ, a gyomor és a nyombél röntgenvizsgálata bárium tartalmú oldat megivását követõen. Ezzel a vizsgálattal nemcsak a reflux ténye állapítható meg, hanem a nyelõcsõ esetleges szûkülete és fekélye is igazolható.
• Endoszkópiás vizsgálat (krónikus GERD betegeknél), mellyel a nyelõcsõ-nyálkahártya gyulladása ellenõrizhetõ. 
• Biopszia szövetdarab kivétele késõbbi vizsgálatokhoz (pl. praecancerosus állapot igazolására vagy kizárására).
• Berstein-teszt, melynek során savat juttatnak a nyelõcsõ alsó részébe, annak kiderítésére, hogy a gyomortartalom visszaöklendezését valóban a sav okozza.
• A nyelõcsõ alsó záróizmának nyomásmérése (ennek segítségével különítik el a meggyengült záróizom mûködését a normálisétól).
• A savszint 24 órán keresztül történõ mérése a nyelõcsõben az étkezés közbeni, utáni és az alvás alatti tünetek nyomon követését szolgálja. E vizsgálati módszer jól alkalmazható a gyerekeknél, akiknél az egyéb vizsgálati módszerek problémát okozhatnak.

Szövõdmények
A hosszú ideig tartó GERD esetén nyelõcsõgyulladás, nyelõcsõvérzés, fekély, nyelõcsõszûkület, valamint a praecancerosus állapotként nyilvántartott Barret-szindróma (a nyelõcsõ-nyálkahártya súlyos károsodása) léphet fel. Miután ennek formája nagy valószínûséggel nyelõcsõrákhoz vezet, a sérült nyelõcsõrész eltávolítására mûtéti bevatkozást javasolnak. 

Komplementer kezelési lehetõségek
A H2-receptor-antagonisták tartós szedése azt a problémát veti fel, hogy a gyomor csökkent sósavtermelésének köszönhetõen a fehérje megemésztése elégtelenné válhat és az „ételmaradék” a bélfalon keresztül a véráramba juthat, ami pedig allergiás jelenségek, illetve autoimmun betegség kialakulását eredményezheti.
A nyelõcsõ gyomorsav által történõ tartós irritálása megnöveli a nyelõcsõgyulladás és a nyelõcsõrák kialakulásának az esélyét. Az antioxidáns táplálékok védelmet nyújthatnak a nyelõcsõgyulladással szemben és csökkenthetik a rák kialakulásának esélyét is. Egyes epidemiológiai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a bõséges zöldség-, gyümölcs- és teafogyasztás megelõzõ/védõ hatással lehet a nyelõcsõ- és a gyomorrákkal szemben. 
A kemopreventív anyagok közül kiemelkedõ jelentõsége van a teának, amelynek antioxidáns, daganatellenes stb. hatását epidemiológiai vizsgálatok, in vitro és in vivo kísérletek keretében egyaránt vizsgálták. Az egyik epidemiológiai vizsgálat adatai szerint azoknál az embereknél, akik az ún. keleti típusú, zöld teából naponta legalább 5 csészényit (mintegy háromnegyed liternyit) vagy annál is többet fogyasztanak, a nyelõcsõ- és gyomorrák elõfordulási aránya kisebb volt, mint azoknál, akik egyáltalán nem vagy ennél kevesebb mennyiségben fogyasztottak ebbõl az italból. 
A zöld, az oolong és a fekete tea vizes és/vagy vizes-alkoholos kivonatainak, polifenolfrakcióinak és egyes polifenoljainak (EGCG, EGC, ECG, EC) antoxidáns és a szekunder-aminok rákkeltõ N-nitrozo vegyületekké történõ átalakulását gátló hatását in vitro és/vagy in vivo igazolták.
Állatkísérletekben mindhárom teatípus (a zöld, az oolong- és a fekete) vizes kivonata tumorellenes hatásúnak bizonyult a nyelõcsõrákkal szemben, a zöld és a fekete tea vizes kivonata pedig az endogén nitrozációt is gátolta. Ez utóbbi tulajdonságot humánkísérletekben is igazolták. A zöld tea polifenolkeverékeinek és izolált polifenoljainak gyomor- és bélrákkal szembeni tumorgátló hatását állatkísérletekben ugyancsak ki lehetett mutatni. A kísérleti állatokban a teakivonatok hatására késleltetett daganatkifejlõdést tapasztaltak, beültetett tumoroknál pedig azok visszafejlõdését észlelték. 
A teával és hatóanyagaival végzett nagyszámú kísérlet egyik fontos következtetéseként a kutatók azt vonták le, hogy a polifenolokban gazdag tea igen hatásos antioxidáns anyag, ezért a teaivó emberek szervezetében a megemelkedett antioxidánsszint védelmet nyújthat nemcsak a szív- és érrendszeri, hanem egyes rákos megbetegedések ellen (pl. nyelõcsõ-, gyomor-, bél-, tüdõrák) is, illetve hozzájárulhat a betegek gyógyulásához.
A gyomorégés kezelésében egyes fitoterápiás készítmények és gyógyteák is hasznosak lehetnek. A gyomorégés kezelésére a régebbi forrásmunkákban gyakran ajánlják a borsmentateát, ezt azonban ma már egyre többen ellenzik, mert a tapasztalatok szerint fogyasztásukkor roszszabbodhat a GERD-ben szenvedõ betegek állapota. Jól használhatók viszont az angelika (Angelica archangelica) szélhajtó és görcsoldó hatású gyökerét, a kamilla (Matricaria chamomilla) gyulladáscsökkentõ virágát és az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) görcsoldó, gyulladáscsökkentõ hatású gyökerét is tartalmazó gyógyteák. Az édesgyökérbõl elõállított, glicirrizinmentesített, görcsoldó hatással rendelkezõ kivonatot jó eredménnyel alkalmazzák gyomorégés, illetve nyelõcsõ- és gyomorfekély kezelésében. A kamillatea önmagában vagy más nyálkatartalmú növényi drogokkal (pl. lenmag – Lini semen, orvosi zilis gyökér – Althaeae radix) együtt alkalmazva is enyhítheti a panaszokat.
A gyomorégés megelõzésében fontos szerepük lehet az emésztést segítõ enzimekben gazdag gyümölcsök (papaja és anananász) étkezések elõtt, illetve a fõétkezések között történõ fogyasztásának. Mellettük egyes antioxidáns vitaminok (pl. A-, C-, E-) elõsegíthetik a gyógyulást. 


Forrás:
http://www.niddk.nih.gov/health/digest/pubs/heartbrn/heartbrn.htm
http://www.people.virginia.edu/~smb4v/tutorials/reflux/diagnosis.htm
http://www.sts.org/doc/4119
http://healthcentralsympatico.com/mhc/top/000265.cfm
http://www.healthwell.com/hnbreak 
throughs/aug98/10427_s2.cfm?path=hw 
• Gastroesophageal Reflux Disease, 
http://www.AboutDigestion.com/script/ main/art.asp?articlekey=375
• Gastroesophageal reflux,
http://www.pedisurg.com/PtEduc/
Gastroesophageal_Reflux.htm
• GERD (gastroesophageal reflux disease), 
www.pathcom.com/~minaise/gerd.html
• Babulka, P.: Les Plantes de nos Tisanes. Les Thés., Nouvelle Revue de Phytothé rapie Pratique. , 8.: 31–36., 1999.
• Vang, CS.: Vitamin nutrition and 
gastroesophageal cancer.,
J Nutr, 130.: 338S–339S, 2000.

Referátumot készítette:
dr. Babulka Péter

tartalom