Székrekedés és természetes hashajtók

A székrekedés okai között az esetek többségében a helytelen táplálkozás áll. Az irritábilis bélszindrómának is ez az egyik tünete, de a kiváltó okok között megtalálható a gyógyszerek mellékhatása és a mozgásszegény életmód is. Emellett súlyos betegségek, például a bélrák elsõ tüneteként is jelentkezhet bélelzáródás, illetve tartós székrekedés. Éppen ezért a visszatérõ és tartós székrekedés okának kiderítésére orvosi vizsgálat szükséges.

Étrend
A székrekedés enyhítésében az étrendváltoztatás igen hasznos lehet. A rostoknak, különösen a vízben nem oldódó rostoknak van fontos szerepük a krónikus székrekedés megelõzésében, ugyanis ezek a rostok ,,szivacsként” mûködve szívják magukba a vizet, megpuhulnak és elõsegítik a béltartalom továbbjutását a bélben. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a rostok bevitele mellett elegendõ mennyiségû folyadékot fogyasszunk, mert a ,,száraz szivacs” tovább ronthatja a székrekedést. Ilyen hasznos rostok a zöldségekben, babban, barna rizsben, teljes õrlésû búzában és más, teljes értékû gabonában találhatók. A fehér kenyér és rizs felcserélése barnára önmagában is enyhítheti a székrekedést. Elegendõ rostbevitel céljából az étrendhez búzakorpa adható (kb. napi 1/4 csészényi), mégpedig bõséges mennyiségû folyadékkal. Ennek egyik módja lehet az, hogy a korpát a reggel fogyasztandó gabonapelyhekhez adjuk.
Az egyik kettõs vak kísérlet tapasztalatai szerint a csecsemõk és kisgyermekek székrekedésének hátterében tehéntej-intolerancia is állhat. Feltehetõen felnõttek székrekedésének okai között is elõfordulhat valamilyen étellel szembeni allergia.
Az életmód változtatásához hozzátartozik a megfelelõ mozgás, amely elõsegítheti a bélizomzat összehúzódását; azonban a mozgás székrekedésre kifejtett hatása még nem teljesen ismert.
Az étrend-kiegészítõk közül figyelmet érdemel például a növények zöld színanyaga, a klorofill, amely egyes megfigyelések szerint enyhítheti a székrekedéses panaszokat.

Hashajtók
A növényi hashajtók alapvetõen két csoportba oszthatók. A széklettömeget növelõ, magas rost- és/vagy nyálkatartalommal bíró növényi drogok (lenmag, görögszénamag, bolhafûmag) a bélben lévõ vízzel érintkezve megduzzadnak és a bél reflexes összehúzódását segítik elõ. Fiziológiás hatásuknak köszönhetõen elsõsorban krónikus székrekedésben szenvedõknek, gyermekeknek és várandós anyáknak ajánlott a használatuk. Kíméletes hashajtás céljára egyes orvosok napi 7,5 g bolhafûmagot vagy 5 g bolhafûmagkorpát ajánlanak vízzel vagy gyümölcslével elkeverve, naponta egy-két alkalommal. A krónikus székrekedés kezelésében a magkorpa és szenna kombinációját (kb. 8:2 arányban) is jónak tartják. 
A bélfal izgatásával ható hashajtók közé tartozik az antrakinon-származékokat tartalmazó szenna (Cassia sp.) levele, a rebarbara (Rheum palmatum) gyökere és gyökértörzse, a kaszkara (Cascara sagrada) kérge vagy az aloéból kinyert és beszárított levélnedv, az Aloe. Ezek tartós használatra nem ajánlottak, mert rendszeres fogyasztásuk esetén számos kedvezõtlen mellékhatás jelentkezhet (például pigmentlerakódás a bél nyálkahártyáján, vastagbél-ingerlékenység, az elektrolit, háztartás egyensúlyának felborulásával járó káliumveszteség – ami szintén székrekedést okozhat). 
A gyermekláncfû (Taraxacum officinale) levele és gyökere enyhe hashajtó hatása miatt tartós fogyasztásra is alkalmas, és az antrakinonoknál leírt kedvezõtlen hatások jelentkezése fogyasztásukkor nem várható.


Forrás:
http://www.healthwell.com/hnbreakthroughs/dec98/gastro.cfm?path=hw&cond=162&mcat=58
http://www.healthwell.com/hnbreakthroughs/feb98/naturalremedies.cfm? path=hw
http://www.healthwell.com/healthnotes/Concern/Constipation.cfm?path=hw

Referátumot készítette:
dr. Babulka Péter

tartalom