A flavonoidok szerepe az egészség megőrzésében és a rák gyógyításában

Az ezredfordulót megelőző években, és azt követően, 2001-ben is az antioxidánsokkal, flavonoidokkal, resveratrollal kapcsolatos tudományos közlemények az arterioszklerózis, illetve a szív és a keringési rendszer megbetegedései mellett főként a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre is kiterjedtek.

Figyelemre méltó a Lyonban székelő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 1997 decemberében közzétett nyilatkozata, melyben megállapították, hogy a daganatos betegségek kockázata kétségtelenül alacsonyabb azokban a népcsoportokban, amelyek sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak.
Ugyanakkor nem sikerült meggyőző adatokkal bizonyítani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy öszszetevőjének önmagában rákmegelőző hatása volna.
A rákügynökség kémiai rákmegelőzési részlegvezetője nyilatkozta: semmi sem indokolja a lakosság áltatását, hogy bármilyen tápanyaggal, táplálékkiegészítő készítménnyel a rák biztonsággal megelőzhető lenne. Ennek ellenére a természetes táplálékkiegészítők szerepe a rák profilaxisában megnőtt.
A közelmúlt flavonoidokról, resveratrolról megjelent tudományos közleményei megerősítették e természetes növényi anyagok szabadgyök-képzést gátló tulajdonságait, az oxidatív stressz csökkentését, a karcinogenezisben játszott antimitotikus hatását.
A resveratrol természetes növényi immunanyag, a daganatsejt szaporodását, a metasztázist gátló hatását többek között a neovascularisatio antiangiogenetikus hatással fejti ki (1).
Hazai szerzők közölték, a resveratrol a humán tumorsejtekben apoptosist indukál és csökkenti a mitotikus aktivitást.
A resveratrol és kvercetin hatékonyan gátolja az orális, hámeredetű karcinómák növekedését és proliferációját. A kemoprevenció hatásos eszközének tekintik (2).
Humán emlőráksejtekben a resveratrol gátolja a COX-2 transzkripciót (3).
Vizsgálataink megerősítik a resveratrol rákellenes antiinflammatiós hatását.
A flavonoidcsoportba tartozó apigenin és kvercetin gátolja a melanoma növekedését és invazivitását, ezért a terápiás protokollba történő bevonást indokoltnak tartják.
A kvercetin gátolja a P21-RAS-expressziót primer humán coloncarcinoma sejtvonalban. Kemopreventív szerepet tulajdonítanak neki a colorectalis karcinogenezisben (4–5).

A silyamrin antiangiogenetikus hatását is leírták, antiperoxidatív, szabadgyök-fogó tulajdonsága révén gátolja a lipidperoxidációt, akadályozza a sejtmembrán károsodását. A sejtmagban az RNS polimeráz 1 aktivitásával fokozza a riboszomális RNS szintézisét (6).
A hazai rosszindulatú daganatos világelső mortalitási adatok szükségszerűen követelik új profilaktikus módszerek, eszközök, gyógyító eljárások bevezetését a hivatalos konvencionális orvosi gyógyító módszerek mellett, attól nem elválasztva a tudományos természetgyógyászati komplementer, holisztikus medicina alkalmazását.
A rák természetes gyógymódokkal történő kiegészítő kezelése ma már a nyugati orvoslásban is elfogadott. Fagyöngy- és thymuskivonat adása, sejt- és peptid-, enzimterápia, fizikomozgás, fitoterápia, szimbiózisirányítás, a belek baktériumflórájának rendezése, lokális és egésztest-hipertermia, ortomolekuláris kezelés - antioxidánsok adása, a daganatos betegek mindennapi kezelésében nélkülözhetetlen empirikus klinikai megfigyelésre, bizonyítékra alapozott komplementer kezelési mód.

A "nil nocere" és "salus aegroti suprema lex" vezérgondolat irányíthatja gyógyítótevékenységünket.
A flavonoidok és a resveratrol, általában az antioxidánsokkal kapcsolatos, kedvező tudományos utalások felkeltették érdeklődésünket a daganatos betegeknél történő alkalmazásra.

A véletlen is segítségünkre sietett, mert kemoterápiás gyakorlatunkban néhány betegnél észleltük, hogy az agresszív kemoterápia mellékhatásai - stomatitis, mucositis, vomitus, diarrhoea, allopecia, depresszió - lényegesen enyhébb mértékben vagy egyáltalán nem fordultak elő.
Mint utólag kiderült, ezek a betegek flavonoidokat és E-vitamint tartalmazó kapszulákat szedtek.
A flavonoidok tudományosan igazolt hatásai: antitumorális, mitózis- és mutációgátlás, antiatherosclerotikus, antiflogisztikus, antivirális és antiallergiás hatás.
Gátolják az LDL oxidációját, csökkentik a szív-érrendszeri katasztrófákat, a trombocitaaggregációt.

Hazai termék után kutatva jutottunk el a Szabó László és munkatársai által kifejlesztett flavonoidokat, anticianidokat, resveratrolt és egyéb antioxidánsokat tartalmazó készítményhez.
A Flavin-7 gyógyszernek nem minősülő, táplálkozáskiegészítő készítmény, amely környezeti ártalmaktól védett területekről gyűjtött, termelőhely és fajta alapján válogatott gyümölcsök kivonata, molekulaszeparált koncentrátum.

A Flavin-7 a resveratrol mellett 12 flavonoidot, köztük krizint, galangint, apigentint, luteolint, fizetint, kvercetint, heszperidint tartalmaz, valamint anticianidineket.
Mint gyümölcskoncentrátum vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat is tartalmaz.

A Flavin-7 adásával kapcsolatban szerzett klinikai tapasztalatok:
Több mint 20 betegnél végeztünk klinikai megfigyeléseket, főként emlőrákos, emésztőszervi, gyomor-, vastag-végbél rákos betegeknél. A betegkövetés szakmai szabályai szerint a fizikális vizsgálatokon túl laboratóriumi paramétereket, tumormarkereket, staginigvizsgálatokat, képalkotó diagnosztikai eljárásokat alkalmaztunk alapos anamnézissel, analízissel és az életminőség elemzésével.
Ezeket az adatokat a betegdokumentációban szerepeltetjük.

Kiemelendő, hogy a daganatos betegek egyénre szabott, komplex kezelési stratégiájában változatlanul meghatározóak a korszerű akadémiai orvoslás gyógyító módszerei (sebészi, irradiációs, gyógyszeres, citosztatikus, hormon-, immunterápia), de fontos a komplementer medicina, a tudományos természetgyógyászati módszerek alkalmazása is, sőt nincs még egy kórforma, amelynél az egységes, holisztikus, átfogó szemlélet és kezelés fontosabb, mint a daganatos betegségeknél.
A klinikai tapasztalatok első meglepetése az volt, hogy a páciens kardiális státusa miatt kontraindikált emlőablatiót nem végezték el, és 5 hónappal a készítmény szedését követően mammográfiával bizonyított regressziót észleltünk, egy évet követően a korábban 30 mm-es lobulált malignus képlet 14 mm-esre csökkent, az axilláris nyirokcsomó metasztatikus konglomerátum lényegesen megkisebbedett. Az észlelhető nyirokcsomókat pedig 2-3 mm-es, corticalis szegély vette körül. A páciens jelenleg is kiegyensúlyozott, jó állapotban van, másfél éve napi 2x5 ml Flavint szed, és kardiális állapota is igen jó.

Emlődaganatos kemo- és hormonterápiában részesült betegeink esetében tapasztaltuk, hogy a kemoterápia mellékhatásai a már említett mértékben csökkentek vagy elmaradtak.
Egyik emlőrákos betegünknél az öt éve fennálló, magas G-GT három hónapos szedést követően tizedére csökkent.
Másik betegünknél a dekompenzált májcirrózis kompenzálódott. Inoperábilis gyomorrákos betegünknél, akinél exploratív laparotomia történt, a Flavin-szedést követően abdominális CT-vizsgálattal igazoltan regresszió volt bizonyítható, 2000 szeptembere óta a páciens életminősége jó, 10 kg-ot hízott, dolgozik, autót vezet.
Egyéb betegségcsoportokra vonatkoztatva is kedvező tapasztalataink vannak, mint Alzheimer-kór, psoriasis, gravis arterioszklerózis, diabétesz, vírusinfekciók.
További humán megfigyeléseket jelenleg közel 100 háziorvos és 20 szakorvos végez.

Megelőzésre a készítményt tisztelettel a Népegészségügyi Programiroda igazgatójának szíves figyelmébe ajánljuk.

Csak per os adható, ellenjavallat nem ismeretes.
Megelőzésre 5 ml, 40 év felett 2x5 ml naponta 5 hónapon keresztül.
Betegségek esetén a betegségcsoporttól függően egyéni diagnózismeghatározás indokolt.
Keringési betegség esetén 2x5 ml, rosszindulatú daganatos betegségek esetén, radikális műtétet követően elegendő a 2x5 ml, metasztatikus vagy kiterjedt rosszindulatú daganatos betegség esetén 2x10 ml a fenntartó adag, amely esetleg 3x10 ml-re emelhető.

Széles körű alkalmazásától a szív-érrendszeri és a rosszindulatú daganatos betegségek megelőzése, a morbiditás és mortalitás csökkenése várható.


felhasznált irodalom
1. Kimura, Y., Okuda, H.: J. Nutr., 131/6/1844-9., 2001. jún.
2. Szende, B. és munkatársai: Exp. Mol Med., 30. 32/2/88-92., 2000. jún.
3. Subbaramik, K. et al.: Ann-N-Y Acad. Sci., 889214-23., 1999.
4. Ranelletti, F. O. et al: Int.-J. Cancer, 1. 85/3/438-45., 2000. febr.
5. Caltagrione, S., et al.: Int.-J. Cancer, 15. 87/4/595-600., 2000. aug.
6. Zhao. J. et al.: Carcinogenesis, 21/4/811-6., 2000. ápr.

Dr. Erdős Sándor-Szabó László

tartalom