Sav-bázis egyensúly a komplementer orvosi praxisban

Szerkesztőségi kommentár dr. Kőszegi Tamás cikkéhez
Dr. Tamasi József

Mint ahogyan a Kőszegi dr. magas szakmai színvonalon megírt cikkéből is láthattuk, az anyagcsere eleve a savas anyagok keletkezésének kedvez. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a mai életformánk, a stresszes életmód, a kapkodó, minőség alatti étkezés, bizonyos gyakori - ugyancsak az egészségtelen életmóddal összefüggő - krónikus, nem fertőző betegségek a savas anyagok keletkezését extrém mértékben tovább fokozzák, és ez állandó egyoldalú nyomást jelent a pufferrendszer számára. Az acidózis kialakulásának tehát a veszélye - mint közegészségügyi probléma - nagyságrendekkel gyakoribb, mint az alkalózisé. A savas anyagcseretermékek hosszú időn keresztül folyamatosan terhelik a pufferrendszert, ez idő alatt látens acidózist, kompenzált acidózist létrehozva, majd kimerítik a kapacitásukat és létrejön a részleges vagy teljes dekompenzált acidózis, mely azután ugrásszerűen elindíthatja vagy felgyorsíthatja a krónikus, immár tünetekkel is járó betegségek kialakulását.

A mindennapi orvosi gyakorlatban szinte csak a súlyos, már dekompenzált sav-bázis- egyensúly zavarral foglalkozunk, főként intenzív osztályok gyakorlatában. Ugyanakkor a valóban tömeges problémát jelentő, preklinikai stádium, mégpedig a látens és a kompenzált acidózis időszaka egyelőre nem képezi a rutinszerű orvosi vizsgálódás tárgyát. A komplementer orvoslás számára ez az időszak a legnagyobb terápiás eredményességgel kecsegtetni tudó lehetőségeket adja. Ezért fontos, hogy a látott laboratóriumi ismérveken túl megismerkedjünk néhány egyszerű fizikális vizsgálati és a natúrmedicina tárgykörébe eső, valamint életmód-terápiás lehetőséggel.

Az acidózist okozó anyagcseretermékek folyamatosan vándorolnak a vér, az alaprendszer (mezenchimális szövetközti tér) és a sejtek között, legnagyobb mennyiségben azonban az alaprendszerben raktározódnak. A szokásos sav-bázis- vizsgálatok során elsősorban csak a vér viszonyait tudjuk tanulmányozni, ugyanakkor a vér sokszor nemcsak a saját sav-bázis- zavarait, hanem a szövetközi tér acidotikus halmozódását is kell hogy kompenzálja és ezért előfordulhat, hogy a vérben épp alkalózis észlelhető, de ez a szövetközi tér acidózisáról árulkodik. Ennek különválasztására alkalmas a Vincent féle BETA vizsgálat, mely a vér melett, a nyál és a vizelet pH-ját is több időpontban egyidejűleg vizsgálja, de méri a redoxpotenciált és az ellenálló képességet is. A mérések mellett, azonban épp a pszeudoalkalózis megfelelő felismerése miatt a klinikai tünetek ismerete fontos.

A látens acidózis leggyakoribb okai

Belső okok
1. Édességek, finomított élelmiszerek és alkohol fogyasztása nyomán a bélben folyó erjedés miatt savanyú termékek keletkeznek.
2. Túlzott fehérje fogyasztás miatt a bélben folyó rothadás ugyancsak savas termékeket termel.
3. Nagy savmennyiség keletkezik a belsőelválasztású mirigyek betegségei folytán (cukorbetegség, máj károsodása hepatopátia)
4. Vese funkciójának csökkenése, vagy akár a tartósan kevés folyadék fogyasztása.
5. Gyomor sejtjeinek csökkent működése és ezzel együtt a bázikus kiegyenlítés normális folyamatának hiánya.
6. Túlzott, állandó stresszel teli élet.

Külső okok
1. Bázikus anyagok hiánya az elfogyasztott ételekben, a hibás konyhatechnikai eljárások, valamint a friss élelmiszerek hiánya okozhat savasodást.
2. Túlzott fehérjebevitel.
3. A szénhidrátok és zsírok hibás élelmiszer-ipari feldolgozása, amelyből ketosavak, tejsav, és más organikus savak keletkeznek.
Ezek a csoportok a fő okok, de további tényezők elősegíthetik az acidózis létrejöttét:
Éhség, láz, hasmenés, májcirrhózis, hepatopátiák, epebántalmak, szívelégtelenség miatt általános oxigénhiány, nehéz fizikai megterhelés, mérgezés, fulladás, kihűlés, helyi keringési zavar miatti oxigénhiány, kémiai anyagok miatti mérgezés, bakteriális toxinok, leukémia, myeloma, kongenitális laktacidózis, glikogén raktározási betegségek, M. Addison, hipertireózis, M. Wilson, fruktózintolerancia, vízhajtók, primer és szekunder hiperaldoszteronizmus, kortizonkezelés.

Az acidózist fokozó tényezők lehetnek tehát
- savképző ételek
- sejtanyagcsere végtermékei
- a bélben történő erjedés végtermékei (cukor, édesség)
- a bélben történő rothadás végtermékei (fehérje túlzott fogyasztása, vagy nem kielégítő emésztése)
- nem kielégítő légzés (kevés mozgás, asztma, egyéb légzésfunkciós csökkenés)
- csökkent vesefunkció
- pufferbázisok csökkenése
- zavart vegetatív funkciók
- krónikus betegségek

Az acidózist kompenzálni tudó (lúgosító) tényezők
- kielégítő mozgás, légzőgyakorlatok
- lúgot képző táplálékok
- vegetatív egyensúly
- Vamana (ájurvédikus hánytatás)
- Virichana (ájurvédikus hashajtás)
- Svedana (ájurvédikus izzasztás)
- Bő folyadék bevitel, vizelethajtás
- Buchhinger- és Mayr- féle léböjtkúra (A vérben átmeneti savanyag fokozódással jár)

Konyhatechnikai eljárások a savbázis- egyensúly befolyásolására

Acidózist fokoz:
Rántás, habarás
Mikrohullámú sütés, főzés
Házi túlhevítés
Túlfőzés
Olajban, zsírban sütés
Konzerválás
Többszöri melegítés
Kémiai szerek, ecet

Acidózist szüntet:
Kíméletes párolás
Nyers saláta, csíra
Roston, sütőben sütés
Frissen készített étel
Természetes erjesztés

Humorálpatológiai (preklinikai) jelek acidózis esetén

Bőrszín
A fehér ember esetén a normális, áttetsző, rózsaszínes bőrszín acidózis esetén megváltozik. Kezdeti stádiumában sápadt-fehéres színűvé válik, ami a kapillárisok méreganyagokkal való átitatódásának következménye. Később piszkosszürke vagy sárgás színű lesz, amely a bél és a máj-epeutak toxikus elváltozásai miatt alakul ki. A barna elszíneződés, különösen hajlatokban, a fehérjék túlzott bevitele és rossz anyagcseréje miatt keletkező, mérgező savanyú anyagok, mint az indikán hatására alakul ki.
Az egészséges bőr rózsaszín, selymes, puha, fényes és tiszta. Száraz, repedező, koszos kinézetű bőr csökkent regenerációs készségről, rossz sav-bázis- egyensúlyról árulkodik. Nedves vagy hideg, ragadós izzadmánnyal befedett bőr az izzadságmirigyek toxikus ingerállapotának felel meg. Az acidózis legsúlyosabb esetében száraz, fénytelen a bőr, ami az izzadság és verejtékmirigyek bénulásáról árulkodik. Korpázó, szakadozó, papírvékony bőr a leépülés további jele.
Fontos gyakorlati jel az acidózis fokáról az is, ha a dermografizmust vizsgáljuk. Négy fokozata különböztethető meg: normálisan néhány másodperc után eltűnő, hosszú percekig elhalványuló, vörössé váló és ödémássá váló nyomok.

A bőr tónusa
A normális bőr rásimul a testre és úgy tartja a szöveteket, mint egy redőmentesen feszülő trikó. A toxinok és az acidózis megváltoztatják a bőr tónusát, amely legerőteljesebben az arcbőr redőiben és tónusának rendellenessé válásában nyilvánul meg. Ennek négy stádiuma van, a normális állapot, az irritált állapot, a petyhüdt állapot és a degenerációs állapot. Sokan panaszkodnak a táskás szemekről, duzzadt arcról, mely a savasodás harmadik fokozatú jelének számít.

Haj
A normál haj selymesen fénylő, elasztikus, élően színes, könnyen fésülhető, többnyire hullámos. A kóros tünetek a következő stádiumokban lépnek fel az acidózis előrehaladtával.

1. A károsító anyagok ingerlik a hajas fejbőr faggyúmirigyeit, és olyan ingerállapot jön létre, melyben a mirigyek túl sok, de kevésbé hatékony és értékes hajolajat produkálnak. A haj gyorsan zsírosodik, ragadóssá, összetapadóssá és koszossá válik.
2. A hajhagymák és faggyúmirigyek bénulnak és a haj száraz, merev, fénytelen, matt lesz, megkezdődik a korpásodás.
3. Ebben a stádiumban a haj vékonyabb és rövidebb lesz, felszálkásodik a hajszál hegye, töredezik és hullik.
4. A haj kihullik, megindul a kopaszodás.

Körmök
Az egészséges körmök erősek, elasztikusak, fénylők, egyenletesen domborodnak, rózsaszínek, kifejezett fehér holdudvarral. Hosszanti felrakódások, megvastagodások a vér elsalakosodásának, acidózisának kezdeti jellemzői. A keresztirányú felrakódások súlyosabb állapotról, a körömágy időszakos toxikus bénultságáról árulkodik.

Sclera
A szem ínhártyája normális körülmények között fehér. A leggyakoribb eltérés az epefestékek lerakódása. Ekkor azonban még a májfunkciók nem feltétlenül romlanak. A májfunkciók csak akkor változnak meg, ha a máj szövetállományának legalább egyharmada érintett a salakosodás miatti folyamatban.

Szem kötőhártyája
A kötőhártya fehérsége vérszegénységre, míg vérbősége gyulladásra utal. Ez utóbbinak az okai azonban igen sokszínűek lehetnek (nem megfelelő szemüveg, televíziózás, számítógép-monitor, autóvezetés, huzat, cigarettafüst stb.), de lehetnek belső savasodással összefüggő okai is. A szervezet elsavasodásának következtében fellépő állandó gyulladásos jelek később könnyezéshez és állandó kötőhártya-izgalomhoz vezethetnek. A krónikus kötőhártya, gyulladás nagyon gyakran a salaktalanító léböjt első napjaiban tartósan megszűnik.
Egyeseknél megfigyelhető az éjszakai salakanyagokkal telített könnyezésnek egy speciális következményeként a külső szemzugból eredő, kifelé tartó, barnásan elszíneződött könnyutca. Sokszor még azt is lehet látni, hogy az illető melyik oldalon fekszik, hiszen az azonos oldali könnyutca erőteljesebbé válik.
A reggeli beszáradt szemváladék is utalhat kikristályosodott salakanyagokra.

Száj
A normális szájnyílás vízszintes, a szájzugban mindkét ajak jól látszik, a színe vörös. Az ingerállapot kialakulásával a vörös ajkak kifejezettebbek, sötétebbek lesznek, majd következő stádiumban keskenyednek és tovább sötétednek. Az acidózis fokozódásával a folyamat tovább folytatódik, míg végül már szinte csak a szájnyílás lesz látható.

Nyelv
Az egészséges nyelv kicsi, egyenletesen rózsaszín, nedves és nem lepedékes. A száraz nyelv a nyálmirigyek bénultságát jelzi. Minél szárazabb a nyelv, annál kiszáradtabb (kevés folyadék fogyasztása) vagy annál salakosabb, acidotikusabb szervezetre utal.
Vastag fehér vagy sárgás lepedék a gyomor-bélcsatorna kifejezett zavarára jellemző, de a cigarettázóké is ilyen.
A sav-bázis- egyensúly szempontjából nagyon jelentős a "savasnyelv" kinézete: a nyelv egyes részeiben erősen vörös és mindig berepedéseket és benyomatokat mutat.

Szag
A szájszagnál meg kell különböztetni a szájban, a légző rendszerben és a gyomor-bél rendszerben levő okokat. A testszag sokszor - mint egy harmadik vese - a méreganyagok és a savak túlzott kiválasztását jelzi.

Gyógyszerek, táplálékkiegészítők, gyógyhatású termékek

Terápiás lehetőségek a komplementer orvosi praxisban Magyarországon sajnos igen kevés olyan készítmény van forgalomban, mely a vér és a szövetek alkalizálásában szerepet játszhat. Németországban több tízre tehető a készítmények száma.
A Basica nevű készítmény egyike a német piacon jól bevált táplálékkiegészítőknek.
A Sander por csupán gyógyszertár által elkészíthető bázikus por, melyet elsősorban a léböjtkúrák során használhatunk a szükségképpen fellépő savas anyagok vérbe áramlásának kompenzálására.
Natrium phosphoricum
Kalium bicarbonicum
Calcium carbonicum
Natrium bicarbonicum

Külsődleges terápiák

Bázikus fürdő
100 g nátrium-bicarbonátot kell tenni egy kádnyi fürdővízhez, melynek így a pH-ja 8,5 körül lesz és egy órán keresztül testmeleg vízben kell benne fürödni. A fürdés előtt és után száraz ledörzsölést alkalmazzunk, mely elősegíti a bőr mint harmadik vese savas anyagok kiválasztására történő használatát.
Hasonló hatás érhető el a hazai lúgos fürdővizekkel is.

Izzadás, szaunázás
Tanácsos a bázikus porok bevételével, ledörzsöléssel, természetes vízhajtással és fokozott folyadékfogyasztással vagy böjtkúrával kombinálni a módszert. A kiválasztott izzadság pH-értéke 4,5-5,5 között változik, amely ilyen módon acidózis csökkentésre alkalmas.

Masszázs
Speciális masszázsfogásokkal elősegíthetjük a lokális szövetállomány acidotikus salakanyagaitól való mentesítését. E módszer jól kombinálható bizonyos bázikus gélekkel, krémekkel, melyek sajnos idehaza még nem kaphatók.

Parenterális terápia
Ez elsősorban a nátrium- bicarbonát infúziós alkalmazását jelentheti, maximum 2%-os koncentrációjú formában.

Diéta
A téma folytatásaként a táplálkozásterápiás vonatkozásokról a legközelebbi számunkban írunk.

Összefoglalás
A savbázis- egyensúly leggyakrabban az acidózis irányába tér el a normális állapottól, melynek részben a normális anyagcsere termékeinek természetéből, másrészt az életmódból és a mai élet jellemzőiből adódó okai vannak. A tényleges, dekompenzált acidózis előtti látens és kompenzált acidózis klinikai gyakorlatbani felismerésének jelentősége igen nagy, hiszen korrekciója a krónikus betegségek kialakulását a preklinikai stádiumban akadályozhatja meg. A terápiás lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre a látens acidózis kedvező befolyásolására.

tartalom