Orbáncfű a depressziós szorongásra

Az áttekintés célja, hogy az orbáncfűkivonatok szorongáscsökkentő hatását újraértékelje az antidepresszáns terápiák szempontjából. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) német monográfiája (Komission E, 1989) említi a "félelmet" mint alkalmazási lehetőséget, és az európai monográfia (ESCOP, 1996) is megerősíti ezt az indikációt. Hiányzik ugyanakkor a monográfiákból a megfelelő tudományos ismeretekre való utalás. Ez a vizsgálat különböző adatbázisokban végzett 1990-97-es kutatásra épül, amit megelőzött a Hyperici herba monográfiájának megjelenése. Az elemzés igazolja az orbáncfű-terápia szorongáscsökkentő hatását könnyű és közepesen súlyos szorongásos depresszió esetén.
A depressziós tünetegyüttes többek között pszichés zavarokat (szomorúság és szorongás), gátolt vagy túlzott pszichomotoros tevékenységet, a testi panaszok változatos képével együttjáró kognitív gátlást foglal magában. Az általános félelem tünetei gyakran korrelálnak a depresszió tüneteivel. Egyes vizsgálatok szerint a szorongásos tünetekben szenvedő betegek 59%-a depressziós tünetekről is beszámol. Ez a gyakoriság kizárja a véletlen egybeesés lehetőségét: szignifikáns formális és kauzális korreláció áll fenn a depresszió és a szorongásos betegségek között.
Eredettől és kórtani klasszifikációtól függetlenül a depressziót antidepresszánsokkal kezelik, a szerek közül a specifikus betegségtünetek alapján választanak. Azok a depressziós betegek, akik erős szorongási tüneteket is mutatnak, a hangulatjavító szerek mellett nyugtató, altató orvosságokat is igényelnek, e hatásokat az orbáncfűről is leírták. Az orbáncfű felhasználásának lehetősége a monográfiákban is megfogalmazódott: "Pszichovegetatív zavarok, depresszív hangulatok, félelem és/vagy ideges nyugtalanság."
Az orbáncfű terápiás felhasználásának lehetősége pszichikai betegségek kezelésére a középkor óta ismert. Ezt megerősítették az utóbbi 15 évben végzett vizsgálatok, amelyek a hatásosság és összeegyeztethetőség megismerésére irányultak. Több mint 25 közlemény foglalkozik a többféle Hypericum alapú készítmény kontrollált klinikai vizsgálatával. Ezek általában kettős-vak vizsgálatok, amelyek során a verum és a placebo, illetve a fitopreparátumok és a szintetikus antidepresszánsok összevetését végezték el. Az eredmények alapján az orbáncfű-terápia indikációi a könnyűtől a közepesen súlyos esetekig terjednek.
Az alábbiakban a publikált vizsgálatok újraértékelése következik a "szorongásos tünetek" esetén hatásos orbáncfű-terápia vonatkozásában. A kérdés az, hogy bizonyított-e az orbáncfű hatásossága a depressziós betegek szorongásos tüneteinek a kezelésére.
A vizsgálat egy, a Medline, Embase és Biosis adatbázisokban végzett online-irodalomkutatásra épül, amit 1990-97-ben végeztek. A kutatás célja az volt, hogy minden olyan vizsgálatot beazonosítsanak, amely az orbáncfű-monokészítményekkel a félelem vonatkozásában foglalkozik. A keresőalgoritmusokhoz az alábbi kulcsszavakat használták: Johanniskraut, Hyperici herba, Hypericum perforatum, St. John's Wort, depressive disorders, anxiety és fear.

Azokat a vizsgálatokat fogadták el, amelyek megfeleltek az alábbi feltételeknek:

- orvosság: orbáncfüvet monokészítményként tartalmazó készítmények,
- a verumorvosság összevetése kontrollcsoporttal (placebo vagy referencia),
- a Hamilton-depresszióskála alkalmazása,
- az indikáció depresszió a szorongásos tünetek figyelembevételével.

A fentieket alapul véve egy 17 kérdésből álló kérdőíven értékelték a vizsgálatokat, pontszámmal, százalékos eredménnyel és számszerű értékeléssel jelezve, hogy az adott vizsgálat mennyire felel meg a követelményeknek.
Ezt követően analizálták a vizsgált klinikai kutatásokban az orbáncfű szorongásoldó hatását.
Pszichometriai mérési módszerekkel, mint például a HAMD, meghatározták a depresszió súlyosságát, és mellékparaméterként vizsgálták a szorongásos tüneteket. A kérdések 20%-a irányult a szorongásos tünetekre. A HAMD felhasználásával lehetőség nyílik alcsoportanalízisre is, aminek segítségével kiszámítható a szorongás tünetének terápiás lefutása. Felhasználtak továbbá specifikus mérőmódszereket is (HAMA, STAI) a szorongás értékelésére.

Eredmények
A számos publikációból nyolc felelt meg a fenti kritériumoknak. A nyolcból három olyan van, amely statisztikai szempontból korlátozás nélkül alkalmas arra, hogy a szorongásos tüneteket produkáló betegek esetében hozzájáruljon az orbáncfű hatásosságának dokumentálásához. További négyről mondható el, hogy bizonyos feltételekkel pozitívnak tekinthető a vizsgálatok eredménye, s végül egy tanulmány nem ad megfelelően bizonyított adalékokat egy ilyen tematikájú vizsgálathoz.
Az ismertetett vizsgálatokban a betegeket 200-900 mg/nap orbáncfűkivonattal kezelték 4-8 héten keresztül, a napi hypericinmennyiség 0,75 és 2,7 mg között mozgott. A bevont betegcsoportok és a depressziók klasszifikációi között nincs összefüggés. A közös pont ebben a vizsgálatban az, hogy könnyű és közepesen súlyos depressziósokat vizsgáltak (HAMD:x=21).
A klinikai kutatások eredményeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy ezek az orbáncfű terápiás hatékonyságát szorongásos tünetek kezelésére.

Forrás:
Friede, M., Wüstenberg, P.: Johanniskraut zur Therapie von Angstsyndromen bei depressiven Verstimmungen. Zeitschrift für Phytotherapie, 19.: 309-317., 1998.
Referátumot készítette:
Varsányi Péter

tartalom