Vissza a tartalomjegyzékhez
 
KÖNYVISMERTETÉSEK

Fazekas Tamás, Papp Gyula, Tenczer József: Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999

A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia-Pacemaker Munkacsoportját mindig is a társaság legaktívabb munkacsoportjának tartottam. Ez két tényezõre vezethetõ vissza: egyrészt a ritmuszavarokkal kapcsolatos ismeretek bámulatos fejlõdésére, másrészt pedig arra a letagadhatatlan tényre, hogy aritmológusnak mindig a legkiválóbbak mentek, hiszen a határterületi elméleti orvosi (matematikai, biofizikai, kémiai) és gyakorló klinikai tudás szintézisére – valljuk be – csak kevesen képesek. Fazekas Tamás dr., Papp Gyula dr. és Tenczer József dr. vezetésével a 25 tagú szerzõcsoport egészen kivételes kézikönyvet alkotott. A mû nem azért pótol hiányt, mintha nem jelent volna meg az elmúlt évek során hazánkban EKG-t, vagy ritmuszavarokat tárgyaló szakkönyv, hanem azért, mert ilyen emelt szintû munka a nemzetközi irodalomban is ritka. A kézikönyv 27 fejezetre osztott, formai szempontból használatát kissé nehézkessé teszi az, hogy a tárgymutató kimaradt.

Az elsõ fejezetben Virág Szabolcs dr. a szív ingerképzõ és -vezetõ rendszerének strukturális és funkcionális összefüggéseit ismerteti. Ebben a témában magyarul ilyen színvonalas munka nem létezik, az ábrák szemet gyönyörködtetõek és a témát tárgyaló idegen nyelvû könyvek hasonló fejezetei sem ilyen pontosak és didaktikusak.

A következõ fejezetben Papp Gyula dr. és Varró András dr. kiválóan tájékoztatja az olvasót a szívritmuszavarok keletkezésének celluláris elektrofiziológiai alapjairól. A neves szakemberek – részben saját kutatásaik alapján – nagyszerûen összekötik a klinikumot és a szívizomsejtek elektropatológiai jelenségeit. Ezután Tomcsányi János dr. foglalja össze a ritmuszavarok keletkezésének mechanizmusait.

Az elméleti rész után három fejezet tartalmazza a ritmuszavarok diagnosztikai módszereit. A noninvazív diagnosztika klasszikus és újabb módszereit Tomcsányi János dr. és Rostás László dr. foglalja össze, majd Wórum Ferenc dr. ismerteti az elektrofiziológiai vizsgálat elemeit. Az 5.1-es ábrán egy elektrofiziológiai laboratórium fényképe látható, manapság a direkt EKG-író helyett, inkább a digitális adatrögzítõ rendszerek használata terjedt el. Az intraoesophagealis szív-elektrofiziológiai módszereket a téma legjobb hazai szakértõje Rostás László dr. jól és didaktikusan írja le.

A supraventricularis ritmuszavarokról következik ezután 6 fejezet. A sinuscsomó-betegséggel kapcsolatos ismereteket Kovács Péter dr. ismerteti. A 7.2. táblázat részletesen bemutatja a diagnosztika részleteit, de a diagnosztikus algoritmus közlése számomra érdekesebb lett volna. Veress Gábor dr. a vezetési zavarokat sorolja fel ezután, majd Székely Ádám dr. a pitvari aritmiák felszíni EKG-diagnosztikán alapuló beosztását mutatja be. Tenczer József dr. a pitvari flattern és a pitvarfibrillatio igényes leírását adja meg, a mondandót megfelelõen segítõ számos EKG-görbe segítségével. Ezt követi Borbola József dr. jól összeállított fejezete az atrioventricularis nodalis reentry tachycardiákról, amelynek külön erénye a kiváló képi dokumentáció. Zámolyi Károly dr. a megszokott magas színvonalán, imponáló biztonsággal segíti az eligazodást a WPW-szindróma nyalábjai között.

Ezután a nagyszerû lektor, Littmann László dr. kiváló fejezete következik a szív acut ischaemiás történéseihez társuló ritmuszavarok elektrofiziológiájáról és a klinikai tennivalókról. A kamrai ritmuszavarokat Tenczer József dr. két fejezetben ismerteti logikusan. Ábrái számos esetben (például parasystolia) szenzációsak.

A veleszületett hosszú QT-szindrómáról Csanády Miklós dr. írt, a szerzett variánst és a torsade de pointes kamrai tachycardiát Fazekas Tamás dr. és Solti Ferenc dr. kimerítõen részletezi, majd Rudas László dr. írja le véleményét a cardiovascularis syncopékról. A témablokkot Zámolyi Károly dr. írása zárja a hirtelen szívhalálról. A fejezet érdekessége a gyermekkardiológiai vonatkozások megadása.

Az utolsó 8 fejezet a szívritmuszavarok kezelésével foglalkozik. A gyógyszeres kezelés alapjait Varró András dr. és Fazekas Tamás dr. világosan, színvonalasan ismerteti. Polgár Péter dr. összefoglalja a tachycardiák transzkatéteres ablatiós kezelését, majd a radiofrekvenciás ablatióról Csanádi Zoltán dr., az implantálható cardioverter defibrillátorokról Merkely Béla dr. és a pacemaker-kezelésrõl Melczer László dr., Merkely Béla dr. és Richter Tamás dr. készített szakmailag értékes, jól követhetõ, gazdag ábraanyagú fejezetet. A sebészeti fejezet – Richter Tamás dr. és Tomcsányi István dr. munkája – ma már inkább történeti érdekességû. Befejezésül Merkely Béla dr., Károlyi László dr. és Gellér László dr. ismerteti a tényeken alapuló aritmológiával kapcsolatos tanulmányokat, ami nagyon jó ötlet.
 
A könyv erényei mellett, meg kell említeni, hogy a kézirat átfutási ideje érthetetlenül hosszú (1997. elejétõl 1999. szeptemberig) volt és az EKG-görbék nyomdai megjelenítése nem egységes, sõt a háttér bennhagyása miatt több esetben zavaró.

A könyv egyértelmûen hiányt pótló. Elsõsorban a kardiológus-képzést és továbbképzést segíti. Második kiadása remélhetõ, de angol nyelvû megjelentetése is sikerrel kecsegtethet.

Nagy Viktor dr.