Vissza a tartalomjegyzékhez
 
HORUS
 
Adatok ismert mûvészek, írók és más jelentõs személyek, mitológiai alakok szemelváltozásairól, vakságukról

Az érzékszervi megbetegedések közül legjelentõsebb szerepe a szem megbetegedéseinek van. Ennek ellenére még a legsúlyosabb szembetegségük esetén, a vakság fennállásakor is voltak olyanok, akik zsenialitásuk és óriási akaratuknak köszönhetõen, mint az alábbi gyûjtemény bizonyítja, képesek voltak átlag felettit alkotni. A vakság okának szakszerû kiderítése, olykor évszázadok távlatában az esetek többségében lehetetlen. A felsorolásban sem teljességre, sem részletességre nem lehetett törekedni. A mitológiai részben az általános mûveltséghez tartozó, közismert alakokról van szó.

Az ókorban az egyik legkegyetlenebb büntetés a megvakíttatás volt, mely még a középkorban is elõfordult. Ez az esetek többségében nem a közönséges bûnözõket sújtotta, hanem az uralkodók vetélytársai ellen irányult, gyakran ártatlanok voltak, de a hatalmi törekvések a félreállításukra ezt a módszert választotta. A megvakítás tüzes fémmel, oltatlan mésszel, a szem kiszúrásával történt. A szem „kitolatása” talán a legkegyetlenebb büntetés volt. Ennek technikai kivitelezése ma még a szakember számára is szinte elképzelhetetlen.

Uralkodók, fõurak, hadvezérek

Álmos herceg (1075–1129), I. Géza második fia, akit ismételt lázadásai miatt nagybátyja, Kálmán király az ellene történõ lázadásai miatt 1113-ban fiával (Béla, késõbbi II., vagy Vak Béla), valamint Urossal, Vatával, Pállal együtt megvakíttatott.

Béla, II. Vak (1108–1141), 1131–1141 között magyar király, a hatalomért folytatott harcban Kálmán király gyermekkorában, apjával együtt (Álmossal) vakíttatta meg.

Belisar (i. sz. 505–565) kelet-római hadvezér. Vak koldusként halt meg.

Bottyán János, Vak Bottyán (1643–1709) kuruc generális, a török elleni harcban vesztette el fél szemét.

Dajan, Mose izraeli tábornok (1915–1981). Bal szemét enucleálták, de feltehetõen orbitalis hegesedés miatt mûszemet nem tudott használni, ezért fekete kötést viselt, de még így is sikeres politikusként funkcionált.

II. Frigyes dán király (1712–1786) puskáján rövidlátása miatt „célzó üveg” volt felszerelve.

Fülöp, II., spanyol király (1527–1598). Olyan szemüveget viselt, mely koronájába volt beépítve.

Gusztáv Adolf svéd király (1594–1632) nagyfokban volt rövidlátó.

Jaromir, Ulrik cseh herceg idõs bátyja, akit Ulrik 1034–ben, kasztrálás után még meg is vakíttatott.

Károly, V. német–római császár (1500–1558) feltehetõen genetikai eredetû (rokoni házasságokból származó) myopiában szenvedett.

Kutuzov, Mihail Illarionovics (1745–1813) orosz hadvezér félszemû volt.

Lesostris, ókori egyiptomi király. 11 esztendei vakság után nyerte vissza látását, miután szembaját férjéhez hû asszony vizeletével kezelte. Elsõként felesége vizeletét próbálta ki, eredménytelenül.

Mendoza, Ana de (1540–1592) spanyol hercegnõ. Vívás közben ért sérülés miatt elvesztette jobb szemét. Ennek ellenére elcsábította a fél spanyol udvart, végül II. Fülöpöt is. Csalfasága miatt élete végéig várfogságban sínylõdött.

Nagy Sándor, (Kr. e. 356–323), Macedónia királya, kiváló hadvezér. Ferde fejtartását bal szemének alsó ferde izmának bénulásából származtatják (torticollis ocularis). 28 éves korában egy csatában torka és szeme is megsérült.

Napóleon, Bonaparte (1769–1821) francia tábornok, majd császár. Õ és kortársai lünettet használtak, ami egy összehajtható, villa alakú szemüveg volt, az orr alatt kellett megfogni.

Nelson, Horatio (1758–1805) angol tengernagy. 1794-ben Calvi ostromában sérülés következtében elvesztette egyik szemét.

Néró, Claudius Caesar Germanicus (37–68) római császár feltehetõen rövidlátása miatt szemlélte csiszolt üvegen át a gladiátorok viadalát, de valószínûbb, hogy fényvédelem céljából kedvelte a csiszolt smaragdot.

Patyomkin, Grigorij (1739–1791) híres orosz hadvezér. Nagy Katalin cárnõ kegyence, Orlov féltékenységbõl biliárdozás közben a dákóval kiszúrta a fiatal tiszt bal szemét. Ennek ellenére a cárnõ Patyomkint fogadta kegyeibe, nemcsak hadi sikerei, de férfias vonzereje miatt is.

Péter, magyar király 1038–1046 között, de 1041–1044 közti idõben Aba Sámuel volt az uralkodó (1000–1046). A velencei dux, Otto Orseolo fia, Szent István nõági unokaöccse. Alattvalói 1046-ban András (1046–1060) utasítására megvakították és kasztrálták.

Ramszesz, I. (i. e. 1348–1281) egyiptomi fáraó felnõttkorában lett vakká. Sírjában vak énekesek és hárfások vannak ábrázolva.

Sigray, Jakab, gróf (1750–1795 május 20. Vérmezõ) a magyar jakobinus mozgalomban, a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt fejezték le. A Reformátorok Társasága titkos szervezetnek volt az igazgatója. Nagybirtokos, a kõszegi kerületi  tábla ülnöke volt, 1780-ban kapott grófi rangot. Himlõ miatt az egyik szemére megvakult.

Széchenyi István, gróf (1791–1860), a MTA alapítója szempanaszait uveitises eredetû üvegtesti homályok okozták.

Szedekiás, (Cidkija, Mattanjah) Júda utolsó királya (i. e. 597–587) Nabukodonozor Jeruzsálem elfoglalása után megvakíttatja, miután fiait szeme láttára megöleti és õt magát népével Ninivébe hurcoltatja.

Táncsics Mihály (1799–1884), jobbágyszármazású író, politikus. 1847-ben reformista tanaiért börtönbe zárták, ahonnan 1848. március 15-én kiszabadították. A forradalom leverése után ismét börtönbe került, ahonnan 1867-ben csaknem teljesen vakon (cataracta?) szabadon bocsátották, de ezek ellenére sikeres politikai és irodalmi tevékenységet folytatott továbbra is.

Torquemada, Tomas de (1420–1498) félelmetes spanyol fõinkvizítor. 97 321 embert ítélte – köztük több ezret máglyahalálra. Arcképén szemüveget visel, feltehetõen myopia miatt.

Truman, Harry Spencer (1884–1972) az USA 33. elnöke 1945–1953 között. Gyenge látását nagyfokú myopia okozta.

Vazul (Vászoly) (1000 körül) Taksony fejedelem unokája. Szent István, mivel Vazul vonakodott a kereszténység felvételétõl, megvakíttatta és megsüketíttette. Az ítéletet István király udvari emberének, Budának fia Sebõs határszéli ispán hajtotta végre. A késõbbi, Árpádházi királyok az õ leszármazottai.

II. Victor Amadeus szardíniai király. Anyjának kétoldali könnyút-elzáródása volt, amit Anel 1713-ban aranyból készített szondával tett átjárhatóvá.

Wesselényi Miklós báró (1796–1850), politikus. Glaucoma simplex mellett a 21 éves korában szerzett tabeses eredetû atrophia nervi optici miatt vakult meg 1844-ben.

Žižka, Jan (1360–1424) huszita hadvezér 1421-ben lövedék okozta sérülés következtében teljesen megvakult, de ezek ellenére még számos csatában gyõzedelmeskedett. Pestisben halt meg.

Egyházi személyek, szentek

Erzsébet, vak. Everard lánya. 1276-ban Boldog Margit koporsójához megy, egyheti ott-tartózkodás után visszanyeri látását.

Ferenc, Assisi Szent. Élete utolsó éveiben súlyos szembajban szenvedett. 1225-ben Rietiben a pápa orvosai sem tudtak segíteni fájdalmain.

Fieschi, genovai abbé. Mindkét oldali könnyútja elzáródott, amit Anel 1713-ban disznósörte darabbal sikeresen szondázott meg.

Genoveva, Szent (420–502). Párizs védõszentje. Édesanyját, miután mérgében pofonvágta, az nyomban elvesztette látását, ami miatt két évig élt vakon. Genovéva ezek után imádsággal vissza tudta szerezni édesanyja látását.

János, XXI. pápa, 1276–1277. A szemüveg valószínû elsõ használója. Felszentelését megelõzõen szemorvos-tanácsadó volt. Állítólag a szem elé illeszthetõ szemüveg ötletét Roger Bacontól orozta el, akit csodadoktori mivoltáért máglyahalálra ítéltek. A szemüveget az 1300-as évektõl vándorkereskedõk árulták, a fentiek alapján – pápaszem néven.

Kelemen, VII., római pápa (1478–1534). Jobb szemével mindig gyengén látott, majd teljesen megvakult. Feltehetõen diabeteses retinopathiája volt.

Leó, X. pápa (1475–1521). Raffaello festményén konkáv üveget visel, az 1492-ben készült kép elõször ábrázolja a konkáv üveget. Dülledt szemei is rövidlátásra utalnak.

Longinus, Szent (30 körül). Római százados, a hagyomány szerint õ volt az, aki Krisztus oldalába döfte lándzsáját. Krisztus kifröccsenõ vére meggyógyította Longinus beteg szemét, ezek után kereszténnyé lett és még Pilátus idején vértanúhalált halt.

Luca, Szent (szirakúziai, 310-ben máglyahalálban veszti el életét). Maga vájta ki a szemét és küldte el elutasító válaszként kérõjének, de a Madonna még szebb szemmel ajándékozta meg.

Ottília, Szent. Vakon született, ezért apja Eticho, elzászi herceg eltaszítja magától, titokban nevelték fel egy kolostorban. A kereszteléskor visszanyerte látását.

Pál apostol (5–67) Damaszkuszba igyekezve, 34-ben látomása volt Jézusról, mely nagy fényességben ragyogott. Három napig tartó vaksága keletkezett. Ananiás imádsággal szabadította meg ettõl, ezek után vált kereszténnyé.

Tudósok, orvosok, politikusok

Aszklépiadész (i. e. 100 körül) görög filológus, megvakulása után is aktív maradt.

Braille, Louis (1809–1852) francia, a vakok számára a róla elnevezett írás kidolgozója. 3 éves korában apja szíjgyártó mûhelyében árral megszúrta egyik szemét, de sympathiás ophthalmia miatt rövidesen mindkét szemére megvakult. 10 éves korában a párizsi vakok iskolájába került és 16 évesen alkotta meg a 8 pontból álló zseniális, a ma is használatos vakok írásmódszerét, amit 1850 óta az egész világon alkalmaznak.

Cicero, Marcus Tullius (i. e. 106–43) római szónok, politikus és író. Megvakulása után is tudott tovább tevékenykedni.

Csapody István id. (1856–1912) szemészprofesszor, reumás eredetû, fájdalmas iritisben és látását nagymértékben rontó retinitisben szenvedett.

Dalén, Gustav (1869–1937) svéd, Nobel-díjas fizikus, 43 éves korában vakult meg. A hajók és a világítótornyok villanó fényének a feltalálója.

Galilei, Galileo (1564–1642). Minden idõk egyik legnagyobb tudósa. Heliocentrikus felfogása miatt az inkvizíció felügyelete alatt állt „Eppur si mouve” („és mégis mozog a Föld”) mondásáért. Élete utolsó éveiben fél szemére vakon állapította meg, hogy az inga lengését idõmérésre is fel lehet használni.

Hérodotosz (i. e. 484–425) görög történetíró, megvakulása után is folytatta hivatását.

Hirschler Ignác, a magyar szemészet egyik kimagasló egyénisége (1823–1891). Cataractáját pártfogoltja, Schulek operálta meg, sikeresen.

Hoor Károly, szemészprofesszor (1858–1927). Egyik szemére vak (amblyopia miatt) volt, így klinikáján a mûtéteket segédei végezték el.

Javal, Emile (1839–1907) francia szemész. 1881-tõl glaucomában szenvedett, minek következtében 60 éves korában teljesen megvakult, de tudományos munkáját így is tovább folytatta, az általa megalkotott és a róla elnevezett eszköz a szemorvosok nélkülözhetetlen mûszere ma is.

Kant, Immanuel német filozófus (1724–1804). Kétoldali cataracta miatt vesztette el látását öregkorában. Néhány alkalommal amaurosis fugaxa és diplopiája (TIA) volt.

Kossuth Lajos (1802–1894). Magyarország kormányzója. Egyik szeme rövidlátó, másik presbiop volt, ezért nem volt binokuláris látása, amely miatt sokat panaszkodott.

Nietzsche, Friedrich, Wilhelm. Német filozófus (1844–1900). Nagyfokú rövidlátása miatt katonai szolgálatra nem volt alkalmas.

Roosevelt, Franklin, Delano (1882–1945). Az USA négy ízben megválasztott elnöke. Magas vérnyomása volt, erõsen scleroticus szemfenéki elváltozásokkal.

Saunderson, Nicolas (1682–1739), francia matematikus, vakon írt algebrakönyvet. Diderot is megemlékezik róla a „Levél a vakokról a látóknak” c. munkájában.

Schopenhauer, Arthur (1788–1860) német filozófus, –3,5 D üveget viselt, nagy pupillatávolsággal, amit a divergáló bulbus is okozhatott.

Írók, költõk

Ady Endre (1877–1919), a XX. század legnagyobb magyar költõje. Mint írja: „szemem látása sohse volt a szabad hajósé”. Nagy szemei rövidlátásra utalnak. Szemüveget nem viselt. Rövidlátásához szemfenéki szövõdmény, toxikus eredetû (alkoholos) látóideggyulladás is társulhatott.

Arany János (1817–1882) az egyik legnagyobb költõnk. Fényérzékenységét zöld szemellenzõvel enyhítette. Nagy fokban volt rövidlátó, de nem veleszületetten. 1877-ben rohamosan kezdett látása és hallása romlani. Szembaját köszvényes eredetûnek vélték. Gyakran panaszkodott vibrálásról. Feltehetõen szemein érhártyasorvadás és vérzés alakulhatott ki. Szempanaszait több költeményében is leírta (Bolond Istók, Tompához írt levelében stb.).

Dante, Alighieri (1265–1321) a legnagyobb olasz költõ, szembaja miatt Szent Luciát fogadta védõszentjéül. A Divina Comediában többször utal gyenge látására „s gyenge szemem csak onnan láthatott jól”, „most érzem földi szemem gyöngeségét” stb., de élete nagy mûvében is több helyen tesz említést különbözõ szembajokról.

Gábor József (1914–1963) zeneszerzõ, színpadi író. Az elsõ vak gyógypedagógus hazánkban. Tízéves korában futballozás közben sérült meg a szeme, ennek következtében fokozatosan elvesztette látását.

Goethe, Johann, Wolfgang (1749–1832) a legnagyobb német költõ, polihisztor. Rövidlátó volt. Szemüveget társaságban nem viselt, ennek hordását másokon sem vette jó néven.

Hertelendy Gábor (1800–1844) költõ, tanító, 12 éves korában vakult meg. Feltalált egy artézi kútfúrógépet, mint tanító is foglalkozott a vakok oktatásával. Homérosz-fordítása és saját versei jelentek meg.

Homérosz (i. e. VIII. sz.) görög költõ, az Odisszea és az Iliász alkotója. Az ókorban sem tudtak biztosat személyérõl, feltehetõen versmondóként és énekesként foglalkoztatták, valószínûleg felnõttkorában vesztette el látását, vak aggastyánnak képzelték, szobrokon is így ábrázolják.

Keller, Helen, vak és süket írónõ (1880–1968). Csecsemõkorában vesztette el hallását és látását, de gyógypedagógus tanítónõje Anne Sullivan csodát tett vele. Segítségével tanult meg beszélni. Az angol mellett németül és franciául is megtanult. Elvégezte a cambridge-i egyetemet, filozófiából doktorált. Jól megtanulta a matematikát, a latin és a görög nyelvet és az irodalomtudományt. Segítség nélkül több könyvet írt. Írásai félszáz nyelven jelentek meg, magyarul is. Egyedül közlekedett, beutazta a világot. Híres emberekkel úgy tárgyalt, hogy kezével letapogatta az emberek szájáról, hogy mit mondanak. Megkapta a francia Becsületrendet. Chaplin, Mark Twain, Edison és Bell is barátja volt.

Kosztolányi Dezsõ (1885–1936) költõ. Rövidlátásáról „Játék elsõ szemüvegemmel” címû költeményében számol be.

Kölcsey Ferenc (1790–1838) költõ, kritikus, politikus. Himlõ következtében vesztette el bal szemének látását.

Maupassant, Guy de (1850–1893) francia író. Paralysis progressiva következtében kialakult atrophia n. optici miatt fokozatosan romlott meg látása, amit a neves szemész, Landolt diagnosztizált, anisocoriáját pedig saját maga írta le.

Milton, John (1608–1674) angol költõ. Fõ mûve: „Az elveszett paradicsom.” Feltehetõen glaucomában vakult meg 43 éves korában. Tudásszomja miatt 12 éves korától ritkán hagyta abba tanulmányait éjfél elõtt. „Ez volt a fõok, amiért elvesztettem a szemem világát.” Vaksága idején mûveit lányainak diktálva írta.

Molnár Gábor (1908–1980). Brazíliában a Magyar Nemzeti Múzeum expedíciójával gyûjtés közben, robbanás következtében veszítette el látását 1932-ben. Számos tudományos közleményt és ifjúsági regényt írt.

Móricz Zsigmond, magyar író (1879–1942) szempanaszai miatt a katonai szolgálat alól felmentették.

Munthe, Axel (1857–1949) svéd orvos, író. Önéletrajzi regényében írja le látásának elvesztését.

Petõfi Sándor (1823–1849) hazánk legnagyobb forradalmi költõje. Bal szemén megromlott a látása, miután a napfogyatkozást figyelve károsodott a retinája. Ekkor írta: „Szemfájásomkor/Teremtõ isten! szemeinre/A vakságot tán csak nem küldöd?/Mi lesz belõlem, hogyha többé/Nem láthatok lyányt s pipafüstöt!” Pest, 1844. Szeptember. Bal szemének látásjavítására szemüveggel próbálkozott, eredménytelenül.

Rácz Lilla (1939–1978). Látását csaknem teljesen elvesztve, 18 éves kora óta írt verseket, novellákat, melyek közül több a Magyar Rádió mûsorában is elhangzott, több folyóiratban is publikált.

Shakespeare, William (1564–1616), a világirodalom legnagyobb drámaírója. Halotti maszkja alapján nagy valószínûséggel állapítható meg, hogy a bal felsõ szemhéján levõ rosszindulatú daganat (Mikulicz-szindróma) következtében halt meg. Mûveiben is több helyen nyoma maradt, hogy nagyon sokat szenvedett szembetegségével. (Párás tekintetû hõsök stb.)

Szabó Lõrinc (1900–1960) költõ. -5 D myopia, gyakori kötõhártya-bevérzések kínozták.

Sztészikhorosz (i. e. 600 k.) görög költõ. Helénét becsmérlõ költeménye miatt megvakult, de egy visszaéneklõ dal által visszanyerte látását.

Festõmûvészek

Barth Ferenc festõ, bútortervezõ (1903–1984). Fokozatos látásromlás után, 1957-ben teljesen megvakult. Verseket, novellákat írt. Vezetõje volt a Homérosz Irodalmi Körnek, szerkesztette a vakok Braille-írású folyóiratát, az Irodalmi Értesítõt.

Botticelli, Sandro (1445–1510) olasz festõrõl kritikusai indokolatlanul feltételezik, hogy astigmiája volt.

Carriere, Eugene (1849–1906) francia festõ színtévesztõ volt.

Cezanne, Paul (1839–1906) francia festõ nagy fokban volt rövidlátó a centrális látásának kiesésével, ezért modelljeit a perifériás látására szorítkozva hosszasan volt kénytelen figyelni, a kompozícióin domináló kék szín ismétlõdõ depressziójával magyarázható.

Constable, John (1776–1857) angol tájképfestõ mérsékelt fokú vörös–zöld színtévesztõ volt, kortársainak képeit ízetlennek tartotta, mivel azokon õ a zöld színt halványnak látta.

Cranach, Lukas (1515–1586) német festõ astigmiás volt.

Degas, Edgár (1834–1917) francia festõ. Nagyfokú rövidlátása miatt fénykép alapján festett, olaj helyett a pasztellt kedvelte, majd áttért a szobrászatra, tapintási érzékére támaszkodva.

Dürer, Albrecht (1471–1528) magyar származású, Nürnbergben élõ festõ kancsalsága felnõttkorában, szemizombénulás következtében jött létre.

Gogh, Vincent van (1853–1890) holland festõ, enyhe fokban volt rövidlátó.

Goya y Lucientes, Don Francisco de (1746–1828) spanyol festõ és grafikus. Idõnkénti látáspanaszainak lueszes eredete lehetett.

Greco, Domenico Theotocopuli el Greco (1547–1614) krétai származású spanyol festõ. Feltételezhetõ, hogy astigmiájának tudható be festményein a hosszúkás arcok, ujjak ábrázolása, de valószínûbb, hogy festményeinek inkább pszichológiai háttere lehet, az ábrázolt alakok elõkelõségét így tudta jobban kihangsúlyozni.

Grottger, Artur (1837–1867) lengyel festõ nagyfokú színtévesztése miatt kénytelen volt áttérni a szénrajzra.

Gulácsy Lajos festõmûvész (1882–1932), elmebetegsége miatt gyakran voltak látomásai, mint írta magáról „egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli”.

Léger, Fernand (1881–1955) francia festõ, vörös–zöld színvak volt.

Matejko, Jan (1838–1893) lengyel festõ, rövidlátása -6 dioptriás volt.

Matisse, Henri (1869–1954) francia festõ, rövidlátó volt.

Modigliani, Amadeo (1884–1920) olasz festõ és szobrász, mûvei alapján indokolatlanul astigmiát feltételeznek nála.

Monet, Claude (1840–1926) francia festõ rövidlátó volt, a mindkét szemén kialakuló cataractája miatt, ami abból származott, hogy állandóan a fényt kutatta. 1905 után fehér és zöld tónusai sárgába hajlanak, a kék pedig a bíbor felé alakul, tubusait speciális jelzéssel látja el, hogy tudja, milyen színnel fest, cataractájának mûtétje után a kék szín ellensúlyozására sárgászöld szemüvegben festett. Vakon halt meg.

Pissarro, Camille (1830–1903) francia festõ, rövidlátása mellett gyermekkori eredetû corneahegesedése is volt mindkét szemén.

Rembrandt, Harmensz van Ryn (1606–1669) holland festõ. Öregkori festményeinek elmosódottsága korrigálatlan presbiopiájának következménye. 53 éves korában festett önarcképén 80–90 évesnek látszik (a szem körüli ráncok száma és elrendezõdése alapján, a bal szem alatt xanthelasma látható, a jobb szem alatti piros folt rosaceát sejtet). Szemei magas koleszterinszintrõl árulkodnak (gerontoxon).

Renoir, Firmin Auguste (1841–1920) francia festõ rövidlátó volt, talán ezzel is magyarázható a vörös színek kedvelése.

Reynolds, Sir Joshua (1723–1792) angol festõ, retinalis vérzés miatt elõbb az egyik, majd a másik szemén a nagyfokú látásromlás következtében vöröses látás alakult ki nála, ezek után csak korrigálta tanítványai képeit, de ezeket a saját aláírásával jelölte.

Szántó György (1893–1961) festõmûvész, az I. világháborúban sérülés következtében elvesztette jobb szemének a látását, majd bal szemére is megvakult, regényíró lett. 1959-ben József Attila-díjat is kapott. Verseket, novellákat, de fõként történelmi és ifjúsági regényeket írt.

Turner, Joseph Mallord William (1775–1851) angol festõ, cataractamûtétje után is festett, képei ekkor elmosódottabbak lettek és uralkodóvá vált alkotásain a vörös és a narancsszín.

Vermeer, van Delft (1632–1675) holland festõ rövidlátó volt, ennek ellenére alakjait távolba helyezi.

Vrubel, Mihail (1856–1910) orosz festõ, pályafutása végén látását cataracta rontotta meg, elméje is elborult.

Whistler, James Mc Neill (1834–1903) amerikai festõ színtévesztõ volt.

Zeneszerzõk, zenészek

Bach, Johann Sebastian zeneszerzõ (1685–1750). 1740-ben kezdõdött szürkehályogja miatt teljesen elvesztette látását. 1749 márciusában az angol szemész John Taylor, aki késõbb Händelt is operálta, két ízben végzett rajta sikertelenül hályogmûtétet.

Beethoven, Ludwig van (1770–1827). Az egyik legnagyobb zeneszerzõ. 53 éves korában feltehetõen uveitis miatt voltak fájdalmas szempanaszai.

Händel, Georg Friedrich (1685–1759) zeneszerzõ 1751-ben, 66 éves korában, amit féloldali bénulás elõzött meg, elveszítette egyik szemének látását, vízkúrával kezelték „gutta serena”, azaz feketehályog (szemfenéki megbetegedés, feltehetõen retinavérzés) miatt. 1752-ben két neves angol szemész: William Bromfield és John Taylor szürkehályog miatt három ízben is megoperálta, de átmeneti javulás után, 1753-ban véglegesen elvesztette látását mindkét szemén. Látását elvesztve néha vezényelt is. 1759. április 6-án még a „Messiás”-t dirigálta, 14-én csendben elhunyt. Nagy oratóriumait a bénulás után alkotta, ezért a teljes testi és szellemi felgyógyulás agyvérzés ellen, a lues cerebri mellett szól.

Landino, Francesco (1325–1397) firenzei komponista és orgonista gyermekkorában, himlõ következtében vesztette el látását.

Liszt Ferenc (1811–1886) zeneszerzõ, zongoramûvész. Sokat  szenvedett blepharitise miatt. Idõskorában cataractája is kialakult.

Mozart, Wolfgang Amadeus (1756–1791) zeneszerzõ. Feltehetõen rövidlátása miatt voltak nagy szemei.

Schubert, Franz, osztrák zeneszerzõ (1797–1828). Rövidlátó volt, de látását harmadik stádiumban lévõ szifilisze is befolyásolhatta.

Elõadómûvészek

Bardot, Brigitte francia filmszínésznõ (1934. szept. 28.). Hypermetropia miatt rejtett kancsalsága volt.

Falk, Peter (1927– ) amerikai filmszínés (Columbo). Hároméves korában daganatos betegség miatt eltávolították a jobb szemét, sikeres filmjeiben mûszemmel szerepel.

Fitzgerald, Ella (1918–1996), amerikai dzsesszénekes. Súlyos diabetesben szenvedett. 1968-ban Magyarországon is vendégszerepelt. 1971-ben Veronában koncert közben vesztette el mindkét szemének a látását. 1984-ben többször is megoperálták, eredménytelenül. 1984-ben hagyta abba az éneklést. Lábait is amputálni kellett.

Házy Erzsébet (1929–1982) operaénekes. Gyenge látása miatt kontaktlencsét viselt.

Jávor Pál színész (1902–1959) rövidlátó volt.

Major Tamás (1910–1986) színész, rendezõ. Mindkét szemén szürkehályog keletkezett, de a mûtétek után még sokat szerepelt.

Piaf, Edit francia sanzonénekesnõ (1915–1963). Nagyfokú rövidlátás miatt vesztette el látását, de még ebben az állapotában is nagy sikerrel énekelt színpadon.

Ray, Charles (Raymund Charles Robinson) (1932, Albany– ) vak dzsessz-zenész. Hatéves korában vesztette el mindkét szemén a látását glaucoma miatt. Kiválóan zongorázott, szaxofonozott és klarinétozott. Átmenetileg kábítószerezett is. Los Angelesben él.

Simone Signoret (1921–1985) francia színésznõ. 1957-ben teljesen megvakult.

Ungár Imre (1909– ), vak zongoramûvész. Liszt-, Kossuth-díjas érdemes mûvész. 1949 óta a Zenemûvészeti Fõiskola tanára. Számos nemzetközi díjat is nyert. Bach, Beethoven, de modern szerzõk kiváló elõadója.

Ungária együttes. Négy vak zongoristákból áll. Tagjai: Németh Tamás, Lakatos Tamás (kisgyermekkora óta vak), Farkas Mátyás, Magyar Csaba (születése óta nem lát).

Walcha, Helmut (1907– ) német orgonista és komponista. Vakon tanít is.

Wonder, Stevie fekete bõrû, vak zenész és -énekes. 1966-ban Grammy-díjat kapott.

A szem terápiájával kapcsolatos személyek

Buchholtz Jakab 1694-ben szembajt kapott, melyre Spielenberger Dávid dr. unguentum viperaumot rendelt, de ez nem használt. A valeriána gyökér dohánnyal együtt, tubák gyanánt szippantgatva meggyógyította.

Morócz Erzsébet 1684-ben szemfájás ellen afrózia-vizet kér Radvánszky Györgytõl.

Paradies Mária Terézia, bécsi vak lány, egy osztrák kormánytanácsos gyermeke, aki hároméves korában vesztette el látását. Kempelen Farkas a XVIII. század hetvenes éveiben, a jó zenei érzékkel bíró 19 éves lányt megtanította írni és olvasni, írógépet is szerkesztett számára, ennek hatására Hauy Bálint francia pedagógus intézetet létesített a vakok oktatása céljából.

Mitológiai, bibliai alakok, mondai hõsök

Ambrózia, vak nõ, akit egy kõtábla tanúsága szerint Kr. e. 2200 körül Aszklépiosz gyógykezelt.

Argosz görög mitológiai alak. Százszemû pásztor. Innen ered az árgus szemek, a mindent észrevevõ pillantás kifejezése. Jó szolgálataiért Héra Argosz halála után, az õ szemeit helyezte a páva farktollaira.

Daphnis, mitológiai alak, egy nimfa, akit megcsalt megvakította õt.

Elizeus, Illés próféta tanítványa és utóda. A „tüzes lovak” vontatta szekér, mely Illést elragadta, elhomályosította látását.

Fortuna. A szerencse istennõje. Bekötött szemmel ábrázolják.

Graiák. Görög mitológiai alakok. Phorküsz és Kétó lányai. Csak egy szemük és egy foguk volt.

Héra, a legfõbb görög istennõ. Zeuzs hitvese. Szent állata a tehén volt, õt is tehénszemûnek nevezték.

Izsák, bibliai személy (Ábrahám és Sára fia) öregkorában megvakult.

Justitia. Az igazságosság szimbóluma. Bekötött szemmel ábrázolják.

Küklopszok (kerekszemûek). A homlokukon félszemû óriások a görög mitológiában. Uranosz és Gaia fiai, akiket apjuk a föld mélyére számûzött. Zeusz kiszabadította õket, amit villámlással és mennydörgéssel háláltak meg. Leggyakrabban Argész, Brontész és Szteropész néven szerepelnek.

Lükurgosz, a görög mitológiában a thrákiai edonok királya. Dionüszoszt a tengerbe kergette, dajkáit elûzte, ezért megvakíttatva, õrültté téve, erõszakos halált szenvedett.

Orion, görög mitológiai alak. Poszeidon fia. Mivel elcsábította Chios királyának lányát Meropét, a király büntetésbõl megvakíttatta. Hogy visszanyerje látását, Lemnos szigetére ment, ahol a hajnal istennõje Éósz beleszeretett, majd az istennõ bátyja Hékiosz (a Nap) visszaadta látását.

Oidipusz, a görög mitológiában Laiosz thébai király és Iokaszté fia. Mit sem sejtve feleségül vette tulajdon anyját, majd miután a valóságot megtudta, megvakította önmagát. Számûzetésében Antigoné viselte gondját.

Phineusz. A görög mitológiában agg thrák király, aki egy gaztettéért vaksággal bûnhõdött.

Polümesztor. Mitikus thrákiai király, akit Hekabé, fiának Polüdorosznak megöléséért megvakíttatott.

Polüphémosz. Görög mitológiai alak, a Küklopszok egyike. Befogadta a bolyongó Odüsszeuszt, de annak több társát fölfalta, ezért Odüsszeusz leitatta és egy megtüzesített karóval megvakította. A vak Polüphémosz már nem tudta megakadályozni Odüsszeusz menekülését.

Robin Hood, angol mondai hõs. A Kirklees-i kolostorban gyógyítás helyett a gonosz fõnöknõ elvérezteti. A nagy vérveszteség miatt alig lát, de mégis, ki tud lõni egy utolsó nyilat, hogy megjelölje leendõ sírhelyét.

Sámson, bibliai alak. A bírák idejében élt. Rendkívüli erejét hosszú hajának tulajdonították, ezt a titkot szeretõje, a filiszteus Delila 1100 ezüst siklusért elárulta. Haját levágva az ellenséges filiszteusok legyõzték és megvakították, rabszolgaként dolgoztatták. Haja kinövése után erejét visszanyerte.

Teiresziasz, mitikus volt thébai jós. Hérával ellenkezett, ezért az megvakíttatta, Zeusz viszont megajándékozta jóstehetséggel.

Thamürisz, a görög mitológiában thrák énekes. Versenyre kelt a Múzsákkal, de vesztett, ezért megvakították és megfosztották ének és lantjáték képességétõl.

Tóbiás, ószövetségi, Ninivében élõ alak. Négy évig tartó vakság után, amit a szemén lévõ hártya okozott, fia a szemére kent halepével adta vissza látását. A halepét a késõbbi idõszakokban is gyakran használták corneahegek gyógyítására.

IRODALOM:

  1. A keresztény mûvészet lexikona. Szerk.: Jutta Seibert. Corvina, Budapest, 1994.
  2. Biblia. Szent István Társulat, Budapest, 1982.
  3. Castiglione L.: Az Ókor nagyjai. Akad. Kiadó, Budapest, 1971.
  4. Csapody I.: Id. Csapody István dr. (1856–1912). Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei, Budapest, 1957, 5, 107–151.
  5. Hóman–Szekfû: Magyar Történet. Királyi Magy. Egy. Nyomda, Budapest, 1935.
  6. Irmscher, J.: Lexikon der Antike. VEB Bibliografisches Institut Leipzig, 1987. 9. kiadás.
  7. Gecse G., Horváth H.: Bibliai kislexikon. Kossuth, Budapest, 1978.
  8. Grósz I.: Dante: „Isteni színjáték”-ának szemészeti vonatkozásairól. Commucationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, Budapest, 1963. 28. – 9. Grósz I.: Korunk szeme. Med. Budapest, 1967.
  9. Kenyeres Á. (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Akad. Kiadó, Budapest, 1967.
  10. Körmendi L. (szerk.): Óda a fényhez. Vak és gyengénlátó költõk és írók antológiája. Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Budapest, 1992.
  11. Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek I–IV. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1931.
  12. Új Magyar Lexikon. Akad. Kiadó, Budapest, 1962.
  13. Velhagen, K.: Der Augenarzt. VII. kötet. VEB Georg Thieme, Leipzig, 1967. 853–854. old.
  14. Zádor A., Genthon I. (szerk.): Mûvészeti Lexikon. Akad. Kiadó, Budapest, 1965. – 15. Zajácz M.: Történelem szemorvosoknak. Országos Szemészeti Intézet kiadványa, Budapest, 1993.
Betkó János dr.

Vissza az elejére