Vissza a tartalomjegyzékhez
 
HORUS
 
Dr. Török Béla – a fülészet tudora, életmû a nagyothallókért
(halála 75. évfordulójára)

„Nem csak egy kiváló orvossal, hanem egy jó emberrel jár kevesebb közöttünk. Ez volt mindannyiunknak az érzése, mikor egy hóviharos novemberi alkonyaton a minden halandók utolsó útjára kísértük Török Béla egyetemi címzetes, rendkívüli tanárt, az Új Szent János-Kórház fülész-fõorvosát” – ezen megkapóan emberi szavakkal kezdte megemlékezõ írását az Orvosi Hetilap hasábjain 1925-ben (id.) Götze Árpád (4).

Ki volt Török Béla? A fülbetegek, a nagyothallók egyik legjelentõsebb segítõje. 75 évvel ezelõtti távozása késztet az életpálya bemutatására (1. ábra).
 
1. ábra: Dr. Török Béla, az orvos 

Az életrajzi adatokból

1871-ben Budapesten született. Ugyanezen városban a Tudomány Egyetem orvosi karára 1889-ben iratkozott be.

Tanárai közül emeljük ki a rektor Schulek Vilmost, a dékánokat: Fodor Józsefet, Mihalkovics Gézát, Hõgyes Endrét, a bonctant Mihalkovics Géza, a fejlõdéstant Thanhoffer Lajos, az élettant Klug Nándor, a gyógyszertant Bókai Árpád, a kórtant Hõgyes Endre, a kórbonctant, kórszövettant Pertik Ottó, Genersich Antal, a belgyógyászatot Korányi Frigyes, az elõkészítõ kórodai sebészetet Réczey Imre, a szemészetet Schulek Vilmos, a szülészetet Kézmárszky Tivadar, Tauffer Vilmos, a közegészségtant Fodor József, az elmekórtant Laufenauer Károly, a törvény-széki elmekórtant Moravcsik Ernõ Emil, az idegkórtant Jendrássik Ernõ oktatta. Fényes névsor! Hõgyes Endre (5) az 1895/96. tanévben felavatott egyetemes orvosdoktorok névsorában sorolta az összesen 162 név között: „Nemes Török Béla, Budapest”.

Dr. Török Béla 1897-ig a Szent Rókus Kórház II. Sebészeti Osztályán mûködött. Ezután a híres Kétly Károly által igazgatott II. Belklinikán lett orvosgyakornok. Az 1898–1899-es tanévben az I. Sebészeti Klinikán mûtõnövendék volt, sebészképzést, mûtõi oklevelet nyert. 1899-tõl külföldi tanulmányutakra indult, Berlinben kereste fel a kiemelkedõ tanárokat, elõbb a Charitében Trautmann professzort, majd 1900-ban, 1901-ben Janssen magántanárt. Speciális fülsebészeti képzésen vett részt. Hazatért, 1901-tõl a II. Belklinikán fülgyógyászati szakrendelést vezetett. 1902-ben került az Új Szent János Kórházba, elõbb rendelõ-orvos, a fekvõ és járóbetegeket látta el. 1911-ben a fülsebészet körébõl egyetemi magántanárrá habilitálták. Ezen években fáradozott a fülbetegek számára kórházi osztály létesítésén, alapításán. 1911-ben és 1912-ben épült – tervei szerint – az az egyemeletes ház, amelyben 1913-tól mûködik az Új Szent János Kórház fülosztálya. Ennek elsõ vezetõje haláláig, 1925-ig Török Béla dr. volt (2, 3, 6, 12). Az I. világháborúban törzsorvosként mûködött. 1924-ben egyetemi professzori címmel honorálták, majd fõtanácsos lett. Síremléke Budapesten, a Kerepesi úti temetõben található, helyszáma: 39-1-17 (10).

Engedtessék meg a következõ kitérõ. E sorok írója szigorló orvosként kezdett dolgozni a János Kórház III. Belgyógyászati Osztályán. Azonnal feltûnt, hogy a földszinten a kövezeten fekete kövekkel kirakott, számokkal ellátott méterbeosztás látszik. Érdeklõdésemre elmondották, hogy eredetileg ez volt a Fülészeti Osztály, az említett helyszínen értékelték a vizsgált betegek súgás utáni hallástávolságát, a szép kövezet épségben vészelte át a világháborúkat, átépítéseket.

Az elsõ emeleten pedig az udvar felé nyúlóan, zárt üvegerkéllyel ellátott mûtõ maradványát találtam. A történethez tartozik, hogy 1945 után abban az épületben Korányi Sándor professzor egyik legkitûnõbb tanítványa és munkatársa, Baráth Jenõ egyetemi magántanár vezetésével úgynevezett hypertonia szanatóriumi osztályt létesítettek. A professzor nyugállományba vonulása után „sáv” (budai sávterületet ellátó) belgyógyászati osztály létesült III. sorszámmal.

Török Béla 1925 novemberében halt meg, a bevezetõben már idézett nekrológból (id.) Götze Árpád (4) néhány további gondolatát ragadjuk ki – tanulságos, általános humanista mondanivalót is tartalmaz arról, hogy milyen a jó ember.

„Az orvos nemcsak sebészi késével gyógyít, hanem sokkal inkább egyénisége erejével. … Pályafutása a legharmonikusabb, a jóságos lelki derültség, amely szemeibõl megbûvölõen áradt arra, akit sorsa elébe hozott, irányító mély lelki tulajdonsága volt, rosszat soha, senkinek nem akart … tudományos munkái nagy része a fülsebészet történetében határkõjelzõ. … Osztálya európai hírre tett szert és sok külföldi bámulója volt annak az indicatiókban mindig nyugodt és mesteri, kivitelben pedig virtuóz fülsebészeti mûködésnek, amely Törököt jellemezte. … Török Béla maradt, aki volt: a kék szemû, mosolygó, mindenkivel szemben szerény ember, de emellett a szó nemes értelmében: született úr. … az orvul leselkedõ betegsége megrohanta, hogy egy évi kétség és változó remény után elragadja közülünk azt az embert, aki, amíg e földön járt, annyi jót tett s tudományszakának olyan erõs oszlopa volt.”

Dr. Török Béla és az Orvosegyesület

Johan (7) Török Bélát a „rendes tag”-ok sorában említi, a tagság 1907-ben keletkezett, a lakcím pedig Bp., IV., Haris utca 3. Megtudjuk azt is, hogy az Orvosegyesület Szakosztályai között a Fülészeti Szakosztály elnöke Török Béla (titkára pedig id. Götze Árpád). Salacz (8) az Orvosegyesület 1938-ban megjelent Évkönyvében már az „elhunyt rendes tag”-ok között kénytelen említeni Török Bélát.

(IV. kerület szerepel az elõbbiekben, annak idején belvárosi terület volt az, Budapest bõvítésekor, a környezõ települések csatolásakor, 1950-tõl lett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezõvárosa, Újpest a IV. kerület.)

Török Béla szakmai mûködése

A hatalmas életpálya egyik fõ szakmai vonulata a nagyothallók segítése. Orvosi és gyógypedagógiai gondozásukkal Bárczi Gusztáv bevonásával kezdett foglalkozni, 1920-tól. Megszervezte 1923-ban a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületét, annak elnökeként tevékenykedett. Az elsõ magyar Nagyothallók Intézetét Török Béla kezdeményezte 1925-ben, Budán, az I. kerületi Toldy Ferenc utca 64. szám alatt nyílt meg, késõbb pedig 1934-ben róla nevezték el (1, 11).

Az iskolát többször helyezték át 1945 után, 1946-tól a Gyáli úton, 1948-tól a Rökk Szilárd utcában, 1950-tõl a Kazinczy utcában, 1954-tõl a Dohány utcában mûködött. 1965-ben költözött jelenlegi (remélhetõleg immár végleges) székhelyére, Budapest XIV. kerületébe, Zuglóba, címe: Rákospatak utca 101.

Felkerestem az iskolát. A rendelkezésemre bocsátott írásos anyag szerint az iskola a maga nemében egyedülálló az országban.

Az egyetlen intézmény, ahol nagyothalló gyermekeket oktatnak–nevelnek óvodás kortól az iskoláskor végéig. Bentlakásos intézmény. 1980-ban az iskola központi vezetésével integrált intézményt hoztak létre, 1990-tõl kiegészült a halmozottan sérült fiatalokat 15 féle szakmára tanító speciális szakiskolai tagozattal. A nagyothallók részére általa alapított iskola megnyitását, 1925. december 19-ét, azonban dr. Török Béla már nem érhette meg – 1925. november 27-én, 54 éves korában meghalt.

Török Béla 1920-ban a nagyothallók és a siketek részére szájról-olvasási tanfolyamot szervezett. Számos tudományos közleményt jelentetett meg, például a vena jugularis thrombosisáról, a dobüreg kórfolyamatairól, a tuberculoticus eredetû otitisekrõl, a nagyothallók oktatásáról (1), mindkét hallójárat elzáródásáról. „A közkórházi orvostársulat Évkönyvé”-t 1906-ban és 1907-ben szerkesztette (9). Tudományos munkáit magyar, német és angol nyelven írta és Körner fülorvostani könyvét magyar nyelvre fordította.

„A helybeli érzéstelenítés kézikönyve” – a témakörben az elsõ és mindmáig egyetlen monográfia, a XX. század elsõ felének legnagyobb orvostudósai közé tartozó óriások szerzõségében. Dr. Török Béla a III. fejezetet írta: „A fül érzéstelenítése”, 9 oldal, rendkívül gondos, alapos összeállítás, igen didaktikus ábrákkal. Hadd emeljük ki azt a helyes szemléletet, hogy a helyi érzéstelenítés nyilván elkötelezett alkalmazója többször hangsúlyozza: mikor NE forduljunk ehhez a módszerhez! (2. ábra)
 
2. ábra: Kézikönyv címoldala, dr. Török Béla halála után jelent meg 
 

Dr. Békésy György és dr. Török Béla

A két tudós közös munkássága külön fejezetet érdemel. Dr. Török Béla munkatársának kérte fel Békésy Györgyöt. A Szent János Kórház Fülészeti Osztályán készült el együttes kreativitásuk nyomán az elsõ magyar audiométer. Békésy György a késõbbiekben Nobel-díjban részesült, a közelmúltban emlékeztünk születése 100. évfordulójára.
 
Az utókor emlékállításaiból

A nagyothallók óvodája, iskolája, diákotthona, az elõbbiekben vázlatosan bemutatott zuglói intézmény 1990-ben nyerte vissza nevét, a névadó immár megint (reméljük: az idõk végezetéig) dr. Török Béla. Oda látogatva találtam azt a tárlót, amelyben fényképét és az Orvosi Hetilapban 1921 júliusában megjelent közlemény másolatát helyezték el. A tanári szobában Török Bélát megörökítõ szép olajfestményt láttam. Az épület utcai homlokzatának falán emléktábla ad tiszteletet. Felsõ részén Török Béla szembenézõ protréja (3. ábra), bronz dombormû, alatta a szöveg: DR. TÖRÖK BÉLA / 1871–1925 / A KIVÁLÓ ISKOLAALAPÍTÓ FÜLORVOSRA / EMLÉKEZVE ÁLLÍTOTTÁK / ISKOLÁNK TANULÓI, TANÁRAI, / A SZÜLÕK ÉS A VOLT TANÍTVÁNYOK / KÖZÖSSÉGE / 1990 / BOHN-KUTAS
 
3. ábra: Emléktábla, dombormûve

Köszönetnyilvánítás: A szerzõ ezúton is köszöni a tájékoztatásokat és dokumentumokat dr. Götze Árpád fül-orr-gégész tanárnak és Halmos Sándorné igazgatóhelyettesnek.

IRODALOM:

  1. Bachmann, W. és mtsai: Magyar gyógypedagógusok biográfiája. Schindele Verlag, Rheinstetten. 1977. 118. old.
  2. Götze Á. (ifj.): A Fül-Orr-Gégészeti Osztály története. In Szent János Kórház Centenáriumi Évkönyve, Budapest, 1995. 127. old.
  3. Götze Á. (ifj.): Dr. Török Béla az orvos, az ember (1871–1925). In Szent János Kórház Centenáriumi Évkönyve, Budapest, 1995. 209. old.
  4. Götze Á. (id.): Török Béla. Orv. Hetil., 1925, 69, 1211.
  5. Hõgyes E.: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenérõl. Magy. Orv. Könyvkiadó Társ., LXXIV. kötet, 1896. 114., 421., 422.
  6. Jantsek Gy.: A Fül-Orr-Gégészeti Osztály kialakulása, fejlõdése és jelenlegi munkássága. In A Fõvárosi János Kórház Jubileumi Évkönyve, Budapest, 1970. 48. old.
  7. Johan B. (szerk.): A budapesti királyi Orvosegyesület 1925. évi Évkönyve. Budapest, 1925. 43., 56. old.
  8. Salacz P. (szerk.): A budapesti királyi Orvosegyesület Jubiláris Évkönyve, 1837–1937., Budapest, 1938. 53. old.
  9. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái, XIV. kötet, Budapest, 1914. 477. old.
  10. Tóth V.: A Kerepesi úti temetõ–II. Budapest Negyed, 1999. VII. 426.
  11. Török Béla: In Zuglói lexikon. Herminamezõ Polgári Köre, Budapest, 1998. 198. old.
  12. Varga Gy.: Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetébõl. Fül-orr-gégegyógyászat, 1973, 19, 41.
Vértes László dr.

Vissza az elejére