Vissza a tartalomjegyzékhez
Letöltés PDF-formátumban
 
KLINIKAI EPIDEMIOLÓGIA
 
A csecsemõkori hirtelen halál rizikófaktorainak felmérése hazai újszülöttosztályok gyakorlatában*

Czinner Antal dr.
Fõvárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház, Patológiás Újszülött-Csecsemõ- és Gyermekosztály
(osztályvezetõ fõorvos: Czinner Antal dr.)

* WHO felmérés hazai tapasztalatai

Orvosi Hetilap 2001, 142 (15), 791-793.
 

A csecsemõkori hirtelen halál (Sudden Infant Death Syndrome – SIDS) a csecsemõhalálozás egyik leggyakoribb kóroka. A WHO 1999-ben kezdeményezett a SIDS-szel kapcsolatban egy tanulmányt, melynek alapját az képezte, hogy a hason fekvõ csecsemõk között a jelenség gyakoribb. Az alvási szokások kialakításában ugyanakkor az újszülöttosztályon adott elsõ nõvér vagy orvos utasításai meghatározóak az anya számára. Az egyszerûen kitölthetõ kérdõívet 84 hazai újszülöttosztály/szülészet küldte vissza. A közlemény a magyarországi helyzetet ismerteti. 

Kulcsszavak: SIDS, újszülött-halálozás, csecsemõkori halálozás, rizikófaktorok

Risk factors in the practice of Hungarian neonatal departments

Sudden Infant Death Syndrome (SIDS) is re-cognized to be one of the main causes of postneonatal mortality. The WHO Regional Office for Europe was carrying out in 1999 a study at maternity level in SIDS. The study instrument for conducting this survey was a simple questionnaire, and the basis was the fact, that the SIDS has been strongly associated with prone infant sleeping position. The sleep practices are often estabilished as a result of initian advice given to mothers by a nurse or doctors in the maternity hospital. 84 Hungarian maternity unit and hospital participated in this study. The Hungarian results are presented in this paper. 

Key words: Sudden Infant Death Syndrome, neonatal mortality, infant mortality, risk factors 

A csecsemõkori hirtelen halál (Sudden Infant Death Syndrome – SIDS) a gyermekgyógyászati érdeklõdés homlokterébe került. Az újszülött- és csecsemõhalálozás csökkenése kapcsán ugyanis a SIDS egyre nagyobb hányadot jelent ezekben a statisztikai anyagokban.

Hazánkban is megkezdõdött a SIDS jelentõségének felmérése, sõt létrejöttek azok a hazai poliszomnográfiás centrumok, melyek az ismert SIDS rizikófaktorok szûrésével, a szülõk edukációjával foglalkoznak (5).

A fentiek miatt örömmel tettünk eleget a WHO Egészségügyi Minisztériumon keresztül érkezett felkérésének, hogy kérdõíves módszerrel vizsgáljuk meg a hazai szülészeti és patológiás újszülöttosztályok gyakorlatát és edukációs szokásait a SIDS rizikófaktorok vonatkozásában. A WHO-felmérés adatai természetesen több országot érintenek, de a magyarországi helyzetet érdemes a hazai szakmai fórumon külön is ismertetni. A kelet-európai adatok összefoglalása azóta már publikálásra került (7).

Vizsgálati anyag és módszer

A WHO által összeállított angol nyelvû kérdõívet 100 hazai: fõvárosi, városi, vidéki szülészeti osztály egészséges, ill. ahol volt ilyen, patológiás újszülöttosztályra küldtük ki, magyar nyelvû kísérõlevéllel. Száz intézetbõl felkérésünkre 84 küldte vissza a kitöltött kérdõívet. Így a továbbiakban a szögletes zárójelbe tett számokat a 84 kitöltött kérdõívhez viszonyíthatjuk. Számos kérdésre nem érkezett vissza válasz a 84 intézet mindegyikébõl. Ez abból is adódik, hogy bizonyos intézetekben nincs patológiás és egészséges újszülöttosztály. Más helyen valószínûleg nem tudták értelmezni az angol nyelvû kérdéseket valamennyi esetben, és ezért nem válaszoltak mindenre. Ebbõl adódóan a szögletes zárójelben [ ] lévõ számok összege eltér(het) a 84-tõl.

A pontos és gyors válaszokért ezen a helyen is köszönetet mondunk az intézeteknek.

A feldolgozott adatok az 1999-es állapotot regisztrálják. Törekedtünk arra, hogy lehetõleg különbözõ tulajdonosú (minisztériumi, fõvárosi, városi, vidéki önkormányzati) és különbözõ betegforgalmú (> 1500–< 500 szülés évente) intézetekbõl nyerjünk adatokat. Így 12 intézet adatai szerepelnek 1500 szülés felett, 20 helyen 1000 és 1500 szülés/év fordult elõ, 40 intézetben 500–1000 közötti az éves szülésszám, 12 szülészeten 500 alatti ez az adat.

Eredmények

A szülészeti osztályok hazaadási szokásai nem mutattak nagy változatosságot. Mindössze 8 osztályon töltenek el 5 napnál több idõt  a csecsemõk, 48 óránál kevesebbet viszont sehol. Azt gondoljuk, hogy az ideális – edukációs szempontból is – a 2–5 nap közötti hazaadási idõpont [76].

A kérdõív érdemi része az újszülöttek alvás közbeni fektetési szokásaival foglalkozik. A patológiás újszülöttrészlegeken az újszülöttek mindig [12], rendszerint [32], néha [6] és soha nem [1] fekszenek a hátukon.

Fordítva feltéve a kérdést, a fenti részlegeken hasukon fekszenek a csecsemõk: mindig [1], rendszerint [4], néha [22], soha [18] osztályon.

A patológiás újszülöttrészlegen fekvõ újszülöttek oldalfekvésben fekszenek alvás közben: mindig [1], rendszerint [10], néha [31], soha [11] intézetben.

Hazaadáskor a patológiás újszülöttosztályokon az alvási pozíció: háton [34], hason [2], oldalán [7], ill. nincs szokásos pozíciós helyzet [7] osztályon.

A normál újszülöttosztályokon alváskor hátán fekszenek az újszülöttek: mindig [6], rendszerint [29], néha [9], soha [4].

Fordítva feltéve a kérdést, alváskor hason fekszik az újszülött a normál újszülöttosztályok közül: mindig [1], rendszerint [5], néha [28], sohasem [19] esetben.

Oldalsó alvási helyzetben fekszenek: mindig [3], rendszerint [15], néha [32], soha [10].

Hazaadáskor a szülõk számára a legjobb otthoni alvási helyzetként az intézetek a háton fekvést ajánlják [39], hason fekvést [2], oldalt fekvést [13] intézetben; a többiekben nem adnak erre vonatkozó utasítást.

Az intézetekben a szülõk számára adott írásos dokumentáció szól: az alvási helyzetrõl [10], a szoptatásról [29], a dohányzásról [13], a védõoltásokról [17], a gyógyszer- és alkoholfogyasztásról [10]. Semmiféle ilyen dokumentáció a szülõk részére nem készül [18] intézetben.

Maguknak az intézeteknek van írásos elõírásuk: az alvási pozícióról [10], a védõoltásról [17], a gyógyszer- és alkoholfogyasztásról [10] intézetben.

A szülészeteken az újszülöttek az anyával közös szobában alszanak [36], külön alszanak [48] intézetben. Egyetlen helyen sem fekszenek azonban egy ágyban az anyával.

Az újszülöttek ágyai a fejvégnél felemeltek [13] intézetben, a többinél ilyen fektetést nem jeleztek.

Öltözetüket illetõen 5 vagy többrétegû a ruházata az újszülötteknek [1], 3 vagy 4 rétegû [14] intézetben, a többiek 2 vagy ennél kevesebb rétegben öltöztetik fel õket.

Pelenkázási szokásokat illetõen: 1 intézet a fejüket (de nem az arcukat) is pelenkázza, 21 intézetben a hátuktól lefelé, 40-ben a karuktól lefelé pelenkáznak, a többiek nem pelenkáznak. Az intézetek közül 10 vastag, 51 vékony pelenkát használ, a többi semmifélét.

A pólyázást illetõen: nem használ ilyet [64] intézet, használ, de a fej szabadon marad [20] osztályon.

Az újszülötteket betakarják lepedõvel [9], takaróval [28], paplannal [5] intézetben. A többiek semmiféle takarót nem használnak.

Az ágyakon lepedõ van [25], takaró [11], mûanyag- vagy gumitakaró [29], báránybõr [5], matrac [20] osztályon.

A matrac kemény [19], puha [4] részlegen, a többi a kettõ közötti keménységet jelölte meg.

Az újszülöttek kapnak a fejük alá párnát [3], e nélkül alszanak [83] intézetben.

A cumihasználat rendszeres [3] intézetben, néhány esetben használnak [24], sohasem használnak a többi intézményben.

Alvás közben az ágyban rendszerint játék is van [2], csak néha van játék [18] esetben. A többi intézményben sohasem fordul elõ, hogy játék legyen a csecsemõágyban.

Megbeszélés

A csecsemõkori hirtelen halál (SIDS) kóroka ma még egyértelmûen nem határozható meg. Ugyanakkor néhány statisztikai adat felhívja a figyelmet arra, hogy biológiai és környezeti rizikófaktorok az elõfordulás gyakoriságában lényegesek (1. táblázat) (8).

Jelen közleményünk a biológiai rizikófaktorokat nem érinti. A WHO kérdõíve a környezeti kockázati tényezõkre irányult. Ezek kiiktatása, helyes irányba terelése a szülõk edukációjának fontos feladata, melyben az orvos, védõnõ, média szerepe döntõ jelentõségû lehet. Az edukáció fontos helye és ideje a szülést követõen az újszülöttosztály. Nyilvánvalóan elsõdlegesen az édesanya azokat a szokásokat folytatja, amiket az intézet keretei között látott, ill., amit ott verbális vagy írott információk révén kapott az egészségügyi személyzettõl.

A kérdõív ezeket a SIDS szempontjából neuralgikus pontokat kutatja: az alvási pozíciót, a dohányzás, a szoptatás kérdését, az öltöztetési szokásokat, az alkohol- és drogfogyasztást, ill. az alvás körülményeit (együttalvás, közös ágyban alvás, matrac, ágynemû stb.).

A hazai viszonyokról szólva az egészséges újszülöttek hazaadásának 2–5 nap közötti idõpontja az edukáció szempontjából jó; ezt követi szinte valamennyi hazai osztály.

Az újszülöttek fektetését illetõen a helyzet összetettebb. A SIDS szempontjából az ideális a háton fektetés. Azokban az országokban (például Norvégia), ahol az alvás alatti pozíciót így változtatták meg, a SIDS halálozása a felére csökkent (1-2). A probléma mechanizmusa nem pontosan ismert. Hason fekvõ csecsemõk alvása mélyebb, ébreszthetõségük csökkent, a légúti obstrukció veszélye nõ (7). A számokból kitûnik, hogy az intézetekben a hason fektetés még néhány helyen gyakorlat és a háton fektetés nem kizárólagos. A háton fektetést hazaadáskor az intézetek nem egész fele javasolja, sokan nem adnak semmiféle instrukciót.

Az intézetben adott írásos dokumentáció is csak 10 osztályon foglalkozik az alvási pozícióval.

Jobb a helyzet [29] a szoptatással kapcsolatban. A szoptatott csecsemõk SIDS gyakorisága alacsonyabb. Ezt részben az anyai ellenanyagokkal, részben az anyatej alacsonyabb nátriumtartalmával magyarázzák (4).

Az írásos anyagok alacsony számban foglalkoznak a dohányzással [13], ill. a drog- és alkoholfogyasztással [10]. A dohányzás, az alkohol hatása az intrauterin retardációra jól ismert, de a passzív „dohányzó” újszülöttek között is magasabb a SIDS elõfordulási aránya.

A szülészeteken alkalmazott rooming in térnyerése óta az újszülöttek az anyával közös szobában alszanak [36] egyre magasabb számban. Ez a SIDS szempontból elõnyösnek tekinthetõ.

A túlmelegedés, túlöltöztetés szerepe a SIDS-ben statisztikailag ugyancsak kimutatott, mert adott esetben (láz, meleg idõjárás kapcsán) a csecsemõ hõleadása gátolt. Így nem helyes a 3, 4, 5 rétegû ruházat [1, ill. 14], a két vagy ennél kevesebb réteg az újszülöttosztályon elégséges (3).

A pólyázás [20] ugyancsak elõnytelen a SIDS aspektusából éppúgy, mint az újszülött, csecsemõ betakarása meleg takaróval [28], paplannal [5].

A magas pelenkázás különösen a légutak elzáródása miatt veszélyes lehet [22].

Az újszülött a feje alá a fentiek miatt nem igényel párnát, ami intézeteink többségében így is van [83]. Ugyanakkor fontos a kemény matrac, mert a puhába [4] a csecsemõ belesüllyedhet.

Az ágyba az aspiráció veszélye miatt nem való játék [2], és ami ugyancsak fontos, a cumi használatának kerülése. Ez utóbbi két feltétel intézeteink túlnyomó többségében teljesül.

A hazai 10‰ körüli csecsemõhalálozás egyre nagyobb hányadát az élet elsõ 3–6 hónapjában bekövetkezõ tragikus SIDS teszi ki (8).

A SIDS gyakoriságának csökkenéséhez alapvetõ jelentõségû a környezeti rizikófaktorok kiiktatása. Ebben a szülõi edukációnak lehet jelentõsége, mely összehangolt team-munkát igényel a szülész, a neonatológus, a gyermekgyógyász és a védõnõ részérõl. Ebben a munkában – bár kelet-európai vonatkozásban nem foglalunk el kedvezõtlen helyet (7) – még sokat léphetünk elõre. Több helyen kellene írásos dokumentum az otthoni ápolásra-szoptatásra vonatkozóan. Ezen belül külön ki kellene emelnünk a háton fektetés szükségességét.

IRODALOM:

  1. Andersen, M., Arnestadt, M., Rogum, T. O.: Crib death in the eastern regions of Norway 1984–1992. Tidsskr. Nor. Laegeforen, 1995, 21, 34–37
  2. Andersen, F., Forsdahl, A.: Change in infants’ sleeping position and incidence of crib death in Norway. Tidsskr. Nor. Laegeforen, 1995, 28, 3515–3517.
  3. Campbell, M. J.: SIDS and environmental temperature. Med. J. Aus., 1989, 151, 365–367.
  4. Gilbert, R. E., Wigfield, R. E., Fleming, P. J. és mtsai: Bottle feeding and SIDS. BMJ, 1995, 310, 88–90.
  5. Hirsch A., Sáringer A., Czinner A.: A csecsemõkori hirtelen halál szempontjából veszélyeztetett csecsemõk szûrése poliszomnográfiával. Orv. Hetil., 1999, 140, 67–72.
  6. Klonoff-Cohen, H. S., Edelstein, S., Lefkowitz, E. S. és mtsai: The effect of passive smoking and tobacco exposure. JAMA, 1995, 10, 818–819.
  7. Nelson, A. S., Serra, A., Cowan, S. és mtsai: Maternity advice survey: sleeping position in Eastern Europe. Arch. Dis. Child., 2000, 83, 304–306.
  8. Sáringer A., Hirsch A., Czinner A.: A csecsemõkori hirtelen halál kockázati tényezõi és megelõzése. Gyermekgyógyászat, 1997, 2, 442–445.
(Czinner Antal dr., Budapest, Üllõi út 86. 1089)

Vissza az elejére

1. táblázat: A SIDS rizikófaktorai
Biológiai rizikófaktorok 
Környezeti rizikófaktorok 
  • Kor 
  • SIDS-ben exitált testvér 
  • Koraszülöttség 
  • Alacsony születési súly 
  • Csecsemõkori apnoe 
  • ALTE szindróma 
  • Perinatalis hypoxia 
  • Ikerszülés 
  • Gastrooesophagealis reflux 
  • Rassz/etnikum 
  • fertõzés, lázzal járó betegség
  • hason fekve altatás 
  • anyai dohányzás a terhesség vagy szoptatás alatt 
  • passzív dohányzás 
  • õszi-téli évszak 
  • napszak 
  • túlöltöztetés 
  • rossz szociális körülmények 
  • fiatal anya 
  • az anya alacsony iskolázottsága 
  • sokadik gyermek 
  • a levegõ szennyezettsége 
  • anyai kábítószer-fogyasztás terhesség-, szoptatás alatt, puha matrac vagy ágynemû, közös ágyban alvás a szülõvel