Vissza a tartalomjegyzékhez
Letöltés PDF-formátumban (~7MByte!)
 
HORUS
 
Markusovszky Lajos emlékek

Fehér János dr., Vértes László dr.

Orvosi Hetilap 2001, 142 (16), 845-850
 
1. ábra: Markusovszky Lajos fényképe az 1880-as évekbõl

„A kórodák látogatását nem ajánlhatjuk eléggé; biztosak lehetnek, hogy bármit tegyenek mást, a kórodákban töltött idõ mindig a legbecsesebb és leghasznosabb fog lenni. Csak betegágy mellett készülhetnek betegágyhoz: a betegség maga fogja õket oktatni, s nem csak a betegséget magyarázó tanár. A betegség a valódi tárgy; ez az, mit látniok kell, s mit látás nélkül meg nem ismerhetnek; itt tanulják meg az észlelést és szerelést s a róla való felelõsséget, melyeket utóbb magukra vállaniok kellend. Kisérjék a beteget elejérõl végig figyelemmel, részvéttel, aggodalom és reménnyel, baja minden változatain át, és szivük s tudományuk soha nem veszthetõ kinccsel fog gazdagodni… Egyesitsék az elméletet gyakorlattal, mint az életben van, és látogassák, ha orvosokká készülnek, mihelyt lehet a kórodákat: tegyenek a beteg körül mindent, mit orvosnak értenie, tudnia kell.” 

Markusovszky Lajos: „Az orvos-gyógyszerész tanuló ifjusághoz.” 

Orvosi Hetilap, 1857.
 
Markusovszky Lajos (1. ábra) Liptó megyében, Csorbán született, 1815. április 25-én. A leghívebb magyar, Kossuth Lajos honvédorvosa volt. 1857-ben alapította az Orvosi Hetilapot, 33 éven át fõszerkesztõjeként tevékenykedett. Hitvese, Kiss Zsófia Zsuzsanna édesapjának, Kiss Gyulának Vas megyében, Keményegerszegen volt kúriája. Sok kedves-szép idõt töltött ott Markusovszky Lajos, 1892 egész nyarát, kora õszét is. Ezután Abbáziába utazott szeretett feleségével. Megbetegedett, ágyához a legkedvesebb barát, Korányi Frigyes sietett. Segíteni már nem tudott, 1893. április 21-én bekövetkezett a tragikus vég.

Markusovszky Lajos emlékállítóinak hosszú a sora, hadd emeljünk ki néhány jeles személyiséget: Alföldy Zoltán, Bencze József, Füsti Molnár Sándor, Gortvay György, Gömör Béla, Hidvégi Jenõ, István Lajos, Jantsits Gabriella, Kapronczay Károly, Korányi Frigyes, Marek József, Regöly-Mérei Gyula, Széll Kálmán, Szinnyei József, az Orvosi Hetilap részérõl Trencséni Tibor, Vámossy Zoltán, a szépírók közül Németh László. E sorok írói is emlékeztek az egyetemes orvostörténelem hatalmas egyéniségére.

Nem találtunk összefoglaló közleményt, amely áttekintené a „tárgyi” emlékállításokat. E helyen kísérletet teszünk, annak reményében, hogy csatlakozókat találunk és teljessé tehetjük anyagunkat.

„… választott emberei a természetnek, nem minden korban, s elvétve hol itt, hol ott születnek; tanitványuk lehetni az élet legnagyobb nyereményeihez és élvezeteihez tartozik. Ha keresztyén orvos hajdan az arabs Cordovába vagy Salernóba vándorolhatott, hogy ott az eleven forrásnál merithesse tudományát, miért ne várdorolhatna most – ha ti. megengedhetik – Berlinbe vagy Párisba, s ne tanulná a vegyészetet Liebigtõl vagy Freseniustól s a physiologiát Bischoftól, mint jelenleg a hallgatódzást Skodától, vagy a kórboncztant Rokitanszkytól?”

Markusovszky Lajos: „Némely észrevételek az új szigorlati rend tervezte alkalmával.”
Orvosi Hetilap, 1858.

Tárgyi emlékek a Magyar Köztársaság területén

1. Markusovszky Lajos Alapítvány

A Markusovszky Lajos Alapítványt e sorok íróinak egyike, Fehér János és Csomós Géza hozta létre 1990-ben. Az Alapítvány adja ki az Orvosi Hetilapot. Ugyancsak egyikünk (Fehér János) kezdeményezésére és tervezete alapján készítette el Pató Róza szobrász- és éremmûvész a Markusovszky Lajos Emlékérmet, amelyet minden évben a Markusovszky Lajos Emlékünnepélyen az arra érdemes személyiség kap meg. Az Emlékérem képét a 2. ábrán mutatjuk be. 1990-ben és azelõtt kiadott Markusovszky Lajos Emlékérem Borsos Miklós szobrászmûvész alkotása.
 
2. ábra: Pató Róza Markusovszky Lajos Emlékérmének fényképe

„Az orvos feladatai között egyaránt kötelezõ azon pont, hogy a lehetõség szerint legjobban sajátunkká tegyük mindazon ismereteket és ügyességet, melyek általában az orvosi gyakorlat szabatos ûzésére megkivántatnak. Mindegyikünknek, ki gyógyitani akar, a tudomány mai állásának megfelelõen tudnia kell a gyógyitandó kórt felismerni, felállitani a javaslatokat, ügyesen alkalmazni a gyógyeszközöket, s végre, mi nem kevésbé lényeges, meghatározni saját ismereteinek és orvosi képességének terjedelmét és azon pontot, midõn más irányban képezett orvos tudományára szüksége van.” 

Markusovszky Lajos: „Az orvosi képeztetés kettõs irányának szükségességérõl.” 

Orvosi Hetilap, 1863. 

2. További emlékérmek

Az orvosi numizmatika alapvetõ kézikönyvét Huszár és Varannai (1) állította össze. Öt emlékérmet sorolnak fel, amelyeket Hetés György, Kusztos Gábor, Majthényi Károly (két alkotást), Valkó László készített. Váradi (4) éremgyûjteményében is 5 emlékérem szerepel, a mûvészek: Hetés György, Majthényi Károly, Solymári Valkó László, Kusztos Gábor, Madarassy Walter.

„Elfogulatlan mûvelt férfiak csak elismeréssel lehetnek azon nõk iránt, akik tudományos törekvéseket mutatnak, s ezen téren sikert aratnak.”

Markusovszky Lajos: „Az orvosi gyakorlat nõnek való-e?”
Orvosi Hetilap, 1869., 1870.

3. Budapest

VIII. kerület, Józsefváros, Rezsõ tér 16.

Markusovszky Lajos Kollégium, a Semmelweis Egyetem hallgatóinak kollégiuma (3. ábra).
 
3. ábra: Budapest, a Markusovszky Lajos Kollégium névtáblája 
4. ábra: Budapest, a Markusovszky tér névtáblája 

IX. kerület, Ferencváros

Markusovszky tér (4. ábra), Markusovszky Lajos emlékszobor (5/a, 5/b ábra) – a közterület elnevezésére és a szobor leleplezésére 1965. október 1-jén került sor. A tér korábbi neve: Úttörõ tér. A szobor alkotója Andreas Papachristos. A 175 cm magas kõtalapzaton helyezték el a 60 cm magas mészkõ mellszobrot. A tér kialakításáig a szobrot ideiglenesen a Budapest VIII. kerület, Józsefváros, Üllõi út 28. számú ház elé helyezték. Az emlékszobor postamensének szövege: MARKUSOVSZKY LAJOS / 1815–1893 / „AZ EGYESÜLÉSI SZELLEM KORUNK / LEGTERMÉKENYEBB ESZMÉJE, A SAJ- /TÓ TERMÉSZETES ESZKÖZE. EGYE- / SÜLJÜNK, HOGY TEHESSÜNK”
 
5/a. ábra: Budapest, a Markusovszky Lajos Emlékszobor távlati képe 
5/b. ábra:  Budapest, a Markusovszky Lajos Emlékszobor részlete  

XIII. kerület, Angyalföld, Szabolcs utca 33–35.

Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, a kertben szoborparkot hoztak létre. Markusovszky Lajos mellszobrát 1986. március 25-én helyezték el (6. ábra). 150 cm magas kõtalapzaton, 60 cm-es bronz mellszobor, alkotója Szabó György. A postamensen szöveg: MARKUSOVSZKY / LAJOS / 1815–1893
 
6. ábra: Budapest, Markusovszky Lajos szobor 
a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának 
parkjában 

„… a benne foglalt tan érdemének õszinte elismerése által lapunk becsét emelni szándékozunk… csak az eszme köti le figyelmünket, csak az életmentõ tett, a melegen érzõ és tanja igazságáról és üdvérõl a legbensõbben áthatott ember áll elõttünk.”

Markusovszky Lajos: „Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers von J. Ph. Semmelweis”, könyvismertetés.
Orvosi Hetilap, 1861.
 

4. Vas megye, Vasegerszeg

Összeállításunk elején Keményegerszeget említettünk. Érdemes a T. Olvasó szíves tájékoztatása érdekében összefoglalást közölnünk a község dokumentumából (3).

1221-ben kelt az elsõ okirat, két Egerszeget említ: Ivánegerszeg, Keményegerszeg. Keletkezésük a honfoglalás idejére nyúlik vissza. Az 1867-es kiegyezést szentesítõ koronázáson Vas megye küldötte Kiss Gyula, a keményegerszegi földbirtokos volt. Leányát vette feleségül Markusovszky Lajos. Ivánegerszeg és Keményegerszeg 1938-ban egyesült, nevük azóta Vasegerszeg. Eredetileg nagyobb, jelenleg 4,5 hektáros park található, régi faállománnyal.

Vasegerszeg településen Markusovszky Lajosról elnevezett utca van (7. ábra).
 
7. ábra: Markusovszky utca névtábla Vasegerszegen 

A Kiss-Család kúriája. 1820 körül épült, mûemlék jellegû, 1 emeletes klasszicista stílusú. 1945 után elhanyagolták, majd különbözõ tömegszervezeti és mezõgazdasági irodai célokra használták, azután ismét nem törõdtek az épülettel, helyreállítása, felújítása (sajnos, sok átalakítással) 1986-ra fejezõdött be. Elõbb vállalati pihenõház, üdülõ lett, jelenleg panzió, esztétikus képeslevelezõlapot bocsátottak ki. Bemutatjuk az épület fõhomlokzatát (8. ábra), a fõbejáratát (8/b ábra) és a hátsó homlokzatát (8/c ábra). A fõbejárattal szemben állva, bal oldalán míves emléktáblát helyeztek el (8/d ábra): a felsõ félben Markusovszky Lajos balra tekintõ profilja, alatta a szöveg: ITT ÉLT HITVESÉVEL 1850–1893 IG / MARKUSOVSZKY LAJOS / A SZABADSÁGHARC TÁBORI FÕSEBÉSZE / NÉPEGÉSZSÉGÜGYÜNK MEGSZERVEZÕJE / AZ ORVOSI HETILAP MEGALAPÍTÓJA.
 
8/a. ábra: Vasegerszeg, 
Markusovszky kúria, fõhomlokzat
8/c. ábra:  Vasegerszeg, Markusovszky kúria,
a hátsó homlokzat
8/b. ábra: Vasegerszeg, Markusovszky kúria,
a fõhomlokzat bejárati része
8/d. ábra: Vasegerszeg, Markusovszky kúria,
emléktábla a fõhomlokzaton

Családi síremlék. A kúria közelében gondozott fasor mentén találjuk a családi síremléket. Középen Markusovszky Lajos síremléke, körülötte a családtagoké, közöttük a feleségé, Kiss Zsófiáé. Markusovszky Lajos emlékmûvén (9/a, 9/b ábra) tábla: DR. MARKUSOVSZKY LAJOS / 1815–1893 /ÉS / HITVESE. / A SZABADSÁGHARC FÕORVOSA / A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY / ORVOSKÉPZÉS UTTÖRÕJE. / ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET / 1959.
 
9/a. ábra: Vasegerszeg, a síremlék látképe
9/b. ábra: Vasegerszeg, a síremlék táblája

Széll (2) említi, hogy Bencze József kezdeményezésére helyeztek el emléktáblát a kúria falára és hozták rendbe a síremléket, amelyet Vas megye egészségügyi intézményei évente megkoszorúznak. A restaurált síremléket 1955. április 3-án avatták fel.
 

Vas megye, Szombathely

A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár 1985-ben a „Vasi Életrajzi Bibliográfiák” sorozat XVII. köteteként „Markusovszky Lajos” címmel értékes könyvet jelentetett meg Fülöp Katalin könyvtáros gondos feldolgozásában, 93 oldalon. Szakmailag István Lajos professzor végezte az ellenõrzést.

Markusovszky Lajosról képeslevelezõlapot bocsátott ki a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár az 1848–49-es forradalom- és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás alkalmával. Tudomásunk szerint ez az egyetlen ilyen kiadvány elõdünkrõl.

Vas megye Szombathelyen mûködõ Megyei Kórházát 1955. január 1-jén nevezték el Markusovszky Lajosról. (Szabadjon megjegyeznünk, hogy 2000 õszén látogattunk a helyszínre és megdöbbenve, szomorúan tapasztaltuk: nem található a kórházon a névadó nevét feltüntetõ tábla.)

Szombathelyen éppen a kórház utcája a Markusovszky utca (10. ábra). A kórház telephelye a 3. szám alatt van.
 
10. ábra: Szombathely, Markusovszky utca névtábla

Markusovszky Lajos szobra. Elõbb a Megyei Kórház rózsakertjében helyezték el, majd pedig a Markusovszky utca sarkán, 1955. április 2-án leplezték le, Majthényi Károly szobrászmûvész alkotása. A rózsakert helyén mûszaki terület lett, ezért került a szobor közterületre. Kitûnõ fejszobor (11. ábra) látható a magas postamensen, annak felsõ harmadában betûrátét: MARKUSOVSZKY / LAJOS

Keressük fel a Megyei Kórház fõigazgatói szobáját – ott találjuk Radnóti Kovács Árpád festõmûvész olajfestményét Markusovszky Lajosról, 1958. április 19-én leplezték le. Az orvostudóst kissé jobbranézõen ábrázolja a mûvész (12. ábra).
 
11. ábra:  Szombathely, Markusovszky Lajos szobrának részlete 
12. ábra: Szombathely, Markusovszky Lajos olajfestmény 

Tárgyi emlékek a Szlovák Köztársaságban

Csorba

Liptó megye települése, hangulatos, kedves falu, régi házakkal, völgyben, körben hegyvonulatokkal. A Vág és a Poprád folyó vízválasztója, Árpád-kori település. Nevét egykori birtokosáról, a székely Csorba comesrõl kapta. A község csaknem 300 km-re van Budapesttõl. A közelben található helység Hibbe, római katolikus templomának családi sírboltjában az 1954-ben, Esztergom ostromakor megsérült, majd meghalt Balassi Bálintot, magyar nyelvû költészetünk egyik elõfutárát helyezték el.

Csorba fõutcájának névadója Markusovszky Lajos: UI. Dr. Markusovského (13. ábra).
 
13. ábra: Csorba, Markusovszky utca névtábla 
14. ábra: Csorba, Markusovszky Lajos emléktáblája 

A ház, amelyen az emléktábla van, az elõbb említett utca és az Ulica Milosa Jánosku keresztezõdésében áll, az utóbbi utca 1. számú háza. Az emléktábla (14. ábra) szövege:
 
fenn a bal oldalon: TU SA NARODIL
fenn a jobb oldalon: ITT SZÜLETETT
középen: DR. LUDOVIT MARKUSOVSZKY LAJOS (1815–1893)
bal oldalon: VELKY DEJATEL / MADARSKEJ LEKÁRSKEJ VEDY / A VEREJNÉHO ZDRAVOTNICTVA / CESKOSLOVENSKÁ A MADARSKÁ / LEKÁRSKA SPOLOCNOST
jobb oldalra: A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY / ÉS EGÉSZSÉGÜGY / KIMAGASLÓ EGYÉNISÉGE / A CSEHSZLOVÁK ÉS MAGYAR / ORVOSI TÁRSASÁG
lent középen: 1965

Tárgyi emlékek a Horvát Köztársaságban

Abbázia – Markusovszky Lajos halálának szomorú színhelye. A Bellevue Szállodában lakott, annak közelében a park egyik padjának támláján helyeztek el emléktáblácskát. Tervünk a hely felkeresése és a remélhetõleg meglévõ emlék fényképezése.

IRODALOM:

  1. Huszár L., Varannai Gy.: Medicina in nummis. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest, 1977.
  2. Széll K.: Megemlékezés Bencze József dr.-ról. Orv. Hetil., 1975, 116, 2365.
  3. Vasegerszeg mútja. Vasegerszeg, 2000.
  4. Váradi István Éremgyûjteménye. Budapest, 2000, 29. old.
Vissza az elejére