Vissza a tartalomjegyzékhez

Dr. Veress Gábor és Dr. Berényi István: A balatonfüredi Állami Szívkórház mûködése, helye és feladatai a kardiológiai rehabilitációban és az aktív kardiológiai ellátásban


 

Állami Szívkórház, Balatonfüred


ÖSSZEFOGLALÁS

A balatonfüredi Állami Szívkórház mint az ország legnagyobb kardiológiai rehabilitációs intézete aktívan részt vesz a szívizom infarctust elszenvedett, szívmûtött és krónikus szívbetegek rehabilitációjában. Az intézetben a betegek rizikó sztratifikációja mellett széles körben alkalmazzuk a komprehenzív rehabilitációs program keretében a secunder prevenciós eljárásokat, mint az individuális tréning programok, diéta, testsúlycsökkentés, dohányzásról való leszoktatás, gyógyszeres és psychotherápiás kezelések. Az intézeti rehabilitáció elõnye, hogy az akut eseményt követõen korán elkezdhetõ és súlyosabb idõsebb betegeknek is egy kontrollált átmeneti periodust nyújt a korai szakaszból a rehabilitáció otthoni, fenntartó, stabil fázisába.

Az intézet személyi és tárgyi feltételeinek megfelelõen részt vesz a területi aktív kardiológiai ellátásban (intenzív osztály-akut kardiológiai esetek ellátása, definitív pacemaker és ICD therápia, klinikai szívelektrofiziológia – katheterelektródán keresztül végzett radiofrekvenciás abláció, noninvazív és invazív diagnosztika, echocardiographia, spiroergometria, izotópos kardiológiai vizsgálatok, bal szívfél-katheterezéssel végzett coronarographia).

Kulcsszavak: kardiológiai rehabilitáció, rizikó sztratifikáció, pacemaker terápia, coronarographia


SUMMARY

The State Hospital for Cardiology in Balatonfüred is the largest cardiac rehabilitation centrum in Hungary. Our cardiac rehabilitation procedures are comprehensive programs involving medical evaluation, risk stratification, prescribed exercise, cardiac risk factor modification, education and counseling.

These programs help to limit the physiologic and psychological effects of cardiac disease, reduce the rate of reinfarction, control cardiac symptoms, stabilize the arteriosclerotic process and improve the quality of life of cardiac patients.

Our institute is actively participating in active cardiology services as well. Urgent cardiologic situations are treated in our intensive coronary station. Nearly 200 pacemaker and ICD are implanted yearly. Recently we have started diagnostic coronary-angiography and catheterelectrode radiofrequency ablation for the treatment of patients suffering from drug-resistant supraventricular arrhythmias.

Keywords: cardiac rehabilitation, risk stratification, pacemaker therapy, coronarography


Jelenleg, 2001-ben az Állami Szívkórház 429 ággyal mûködik: 393 ágy országos feladatként a kardiológiai rehabilitációt, míg a 36 ágyas kardiológiai belosztály a területi aktív kardiológiai betegellátást szolgálja. A 393 ágy – a struktúra szerint – 6 osztályra tagozódik. Jelenleg 29 orvos, 22 felsõfokú diplomás, 7 gyógytornász, 4 dietetikus, 1 pszichológus, 103 ápolónõ és 59 asszisztens dolgozik az intézetben.

Az intézet 13 szakambulanciával (belgyógyászat, kardiológia, kardiológiai rehabilitáció, pacemaker, echokardiográfia, hasi ultrahang, EKG, terheléses EKG- és spiroergometria, Holter, angiológia, fizikó- és mozgásterápia, izotópdiagnosztika, fogászat, általános röntgen, kémiai laboratórium) vesz részt a területi járóbeteg-szakellátásban.

A balatonfüredi Állami Szívkórház szakmai profilja menet közben alakult ki. Eleinte mint szanatórium csak utókezelési célt szolgált a szív- és keringési betegek számára. Késõbb, mivel hazánkban is – mint a világon mindenütt – a szív- és keringési betegek száma növekvõ tendenciát mutatott és egyre több, élete derekán megbetegedett ember került rokkant állományba, szükséges volt, hogy az országban egy korszerû kardiológiai rehabilitációs központ létesüljön, amely tudományos felkészültséggel, megfelelõ berendezéssel és eszközökkel biztosítja a szívbetegek számára a szorosan vett kórházi kezelés után az átmenetet a rendes élet- és munkakörülményekhez való visszatéréshez.

A balatonfüredi Állami Szívkórház az évek során e cél érdekében korszerû kardiológiai rehabilitációs központtá alakult, és biztosítja az egész országból ide kerülõ szív- és keringési betegségben szenvedõ emberek számára – természeti adottságai, a korszerû felszerelés és a szakszerû rehabilitációs munka révén – a maximális lehetõséget arra, hogy minél többen térhessenek vissza az alkotó életbe.

Kardiológiai rehabilitáció

Az intézet korszerû gyógymódja a többirányú, komplex vizsgálatok alapján indított komprehenzív rehabilitáció. A kardiális rehabilitációt úgy definiáljuk mint “azoknak a szükséges intervencióknak az összességét, melyek biztosítják a lehetséges legjobb fizikális, psychológiai és szociális állapot elérését krónikus szívbetegségben szenvedõ vagy akut szívbetegségben szenvedõ betegeknél, hogy ezzel megõrizzék vagy visszaállítsák a társadalomban korábban betöltött pozíciójukat” (1). A komprehenzív kardiális rehabilitáció számos részletes módszertani ajánlása ismert, mi az európai, tengerentúli- és hazai ajánlásokat követjük (2, 3, 7, 19, 20, 21, 44). A multidiszciplilinaritás a sarokköve ezeknek a programoknak, melyekben a fizikai tréning, a dohányzásról való leszokás, a diétás módosítások, a psychoszociális támogatás és a stresszkezelés kombinációját alkalmazva, a végsõ cél az életmód hosszú távú kardioprotektív irányú változása (16). Metaanalízisek és követéses vizsgálatok mutatják, hogy a kardiális rehabilitáció a szív eredetû mortalitás kockázatát akár 25 %-kal is csökkenteni képes (9, 10, 14, 15).

Az intézet személyi és tárgyi feltételei, a korszerû kardiológiai és belgyógyászati diagnosztikát, rizikó sztratifikációt és a rehabilitációs eljárások alkalmazását ún. modulok keretében biztosítják.

Rehabilitációs team:

A kardiológiai multifaktoriális rehabilitáció fõ elemei:

1. Orvosi állapotfelmérés – rizikó sztratifikáció

(EKG-terheléses EKG, spiroergometria, echocardiographia, labor, izotóp szívvizsgálatok, Holter-vizsgálat, EF, coronarographia)

2. Therapia

Intézetünkben a szívbetegség pontos diagnózisának felállítása és a rizikó sztratifikáció mellett nagyon nagy hangsúlyt helyezünk a szekunder prevencióban a gyógyszeres kezelésre. Így alkalmazzuk a posztinfarktusos periódusban a tartós ß-blokkoló és aszpirin kezelést, melyek szignifikánsan csökkentik a mortalitást és a re-infarktusok gyakoriságát. A szívinfarktus után alkalmazott hosszú távú antikoaguláns kezelés ugyancsak csökkenti a stroke és a re-infarktus kockázatát. A posztinfarktusos betegek bizonyos eseteiben alkalmazzuk az ACE-gátlókat, melyek gátolják a kamrai remodelling kialakulását. Nagy hangsúlyt helyezünk a diéta mellett a gyógyszeres koleszterin- és LDL koleszterin szint csökkentésre, melyek alkalmazása csökkenti a coronaria betegség progresszióját. A nitrátokat elsõsorban antianginás hatásuk miatt adjuk.
 

Exercise (Tréning) Modul I.

Cél: fizikai terhelhetõség javítása

vezeti: a gyógytornász
helye: tornaterem, uszoda, kórházpark, kiserdõ
formák: fizikai tréning (torna, uszás, séta, relaxáció), sport és játékok
tartam: naponta (20-30 perc), (3-4 hét)
fél, egy év múlva ismétlés
elõny: szociális és emocionális elõnyök (közös munka, sport)

A fizikai tréninget általában a multidimenzionális rehabilitációs programok részeként végezzük. Myocardialis infarctust elszenvedett betegek, coronaria artéria bypass-graft mûtött és intervencionális kardiológiai ellátásban részesült betegek (PTCA, stent-implantáció)a kórházi kibocsátás után 2-6 héttel kezdik a fizikai tréninget submaximális szinten. A betegeket közben arra bátorítjuk, hogy szabadidejükben növeljék a fizikai aktivitásukat, sétával, biciklizéssel, kocogással. Miután a betegek teljesítették a programot, a hosszútávú fizikai tréninget szívbeteg klubbokban, szívalapítványok keretében és más önkéntes szervezetek segítségével folytatják. Otthonukban a kardiológus vagy a beteg háziorvosa bátorítja a szívbetegeket az aktív életstílus fenntartására. A rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti a coronaria atherosclerosis progresszióját, ennek eléréséhez legalább heti 2000 kcal teljesítmény szint szükséges (4, 8, 13, 17, 18).

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a fizikai tréning hozzájárul a kardiorespiratórikus állóképesség javulásához, ami abban nyilvánul meg, hogy hasonló teljesítmény alacsonyabb pulzusszám és vérnyomás mellett elérhetõ. A tréning javítja a perifériás adaptációt a HDL/LDL arányt és hatással van az anginaküszöbre is. Kedvezõ hatású a fibrinolízisre, a szénhidrát metabolizmusra, a vér viszkozitásra, a testsúlycsökkentésre.

Kardiális rehabilitációs programok esetében a fizikai tréning alatt elsõsorban aerob állóképességi tréninget értünk, fõleg biciklizést, sétát, futást és úszást. Viszont sok betegnek kell visszatérnie olyan munkakörbe, ami statikus igénybevételt is jelent, ezért egyre több program része a rezisztencia tréning is, az állóképességû tréning mellett. Ez esetben a fõ cél a dinamikus izomerõ növelése, amely a csúcsteljesítmény és a submaximális állóképesség javulásához vezethet (12).

A fizikai tréning anorexiás hatása és a fokozott kalória felhasználás csökkenti a túlsúlyt. A fizikai tréning diétás megszorítások nélkül is elégséges lehet a túlsúly csökkentésére. Az alacsony zsírtartalmú diéta és a fizikai tréning kombinációja gyakran alkalmazott eljárás a komprehenzív programokban. Ez a kombináció csökkenti a coronaria aterosclerosis progresszióját (13). E kombinált programok hatásosabbak a hyperlipidaemia kezelésében, mint a standard lipidszegény diéta (6).

A szisztematikus lipidszint csökkentés és a komprehenzív rehabilitáció keretében végzett fizikai tréning háromszor eredményesebb a farmakológiai kezelésnél (1).

Tapasztalataink szerint a fizikai tréningnek nõkben is kedvezõ hatásai vannak a rizikófaktorok eliminálásában és a funkcionális kapacitás javításában. Az eltérõ pszichoszociális tényezõk fontos és különbözõ szerepet játszanak a férfiak és a nõk rehabilitációjában (5, 11).

A coronaria betegek többsége idõs. Számos vizsgálat rámutatott, hogy az idõseket gyakran kizárják a tréningprogramokból, annak ellenére, hogy a rekondícionálás számos elõnnyel jár. Intézeti rehabilitációra kerülõ betegeink jelentõs számban idõs korúak, akik könnyített tornaprogramokban és relaxációban részesülnek.

Intézetünk saját uszodával is rendelkezik, és több tornatermünkben lehetõség nyílik az orvosi elõírásnak megfelelõ gyógytorna alkalmazására.

A betegek szakképzett gyógytornászok felügyelete mellett úszással vagy vízben történõ tornával is növelhetik teljesítõ képességüket. A jól felszerelt tornatermekben külön a szívbetegek számára kidolgozott módszerek és rendszer szerint folyik a gyógytorna, és lehetõség nyílik a fizikoterápia minden formájának alkalmazására is; speciális hidroterápia, víz alatti masszázs, gyógymasszázs és elektroterápia is rendelkezésre áll.
 

Információs Modul II.

Cél: a beteg oktatása

Oktató, vezetõ: belgyógyász-kardiológus szakorvos

Helye: kórház elõadótermei (3 helyen) + vizitek

Részvétel: 40-50 beteg/foglalkozás

Mikor: heti egy alkalommal (50 perc)

Témák:

Az intézeti rehabilitáció végén állapotfelmérés kapcsán igyekszünk tanácsot adni a posztinfarktusos betegeknek a fizikai terhelhetõségrõl és a munkavégzõ képességrõl. Ugyancsak szervezett elõadások keretében életviteli tanácsokat is adunk a szabadidõ eltöltésével, a szexuális aktivitással és az étkezéssel kapcsolatban.

Depresszióra hajlamos betegeinket pszichológiai foglalkozásokra küldjük, melynek formája lehet egyéni elbeszélgetés vagy csoportos pszichológiai foglalkozás.
 

Psycho-edukációs-preventív Modul III.

Cél:

Vezeti: psychológus

Program:

Helye: kórházi társalgók, speciális helyiségek

Csoport: 6-8 fõ

Idõ: heti 1x 2 óra, fél-egy év múlva kontroll

A szekunder prevenciós eljárásokban nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a betegek hagyják abba a dohányzást. A betegek oktatása a helyes táplálkozásra, dietetikusok által szervezett elõadásokon és ételbemutatokon történik. A helytelen táplálkozási szokások megváltoztatásának és a diétás tanácsadásnak is szerepe van a szekunder prevencióban. Korábbi tanulmányok igazolták, hogy az alacsony zsír- és kalória, szénhidrát tartalmú, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó diéta csökkenti szívinfarktus után az összmortalitást. Intézetünkben olyan diétát alkalmazunk, hogy a koleszterin-bevitel ne haladja meg a 200-300 mg-ot, és a só fogyasztás is napi 5 g-nál kevesebb legyen.

A jelenlegi beutalási rend szerint szívizom infarktust elszenvedett betegek az akut eseményt követõen fél- és egy év múlva is intézeti rehabilitációban részesülhetnek. Megfelelõ indikációk alapján a krónikus szívbetegek intézeti beutalása és kezelése is térítésmentesen történik.
 

Aktív kardiológiai ellátás

Az intézetben már a 60-as években mûködik az intenzív örzõ (ITO), mely a 70-80-as években már korszerû mûszerekkel, központi monitorrendszerrel látja el nem csak az intézeti akut kardiológiai eseteket, hanem az hivatalosan is integrálódik a területi kardiológiai ellátásba. A 7 ágyas coronaria örzõ szervesen kapcsolódik a 36 ágyas aktiv kardiológiai osztályhoz. A központi kémiai laboratórium, majd a korszerû izotóp laboratórium mellett kialakul a kardiopulmonális laboratórium, ami ergometria és spiroergometriás rendszereivel teszi lehetõvé a szív és tüdõ teherbíró képességének és funkcionális kapacitásának megítélését. A 80-as években indulnak be a noninvazív kardiológiai vizsgálatok (echocardiographia, Holter-monitorozás, Doppler-vizsgálat, kamrai UP-meghatározás, hasi UH-vizsgálatok, stb.) (22). A noninvazív kardiológiai vizsgálatok teljes arzenáljának alkalmazása után honosodnak meg a 80-as 90-es években az invazív kardiológiai eljárások.

1981-ben megépül egy korszerû invazív beavatkozásokat is biztosító klinikai szívelektrofiziológiai laboratórium a komplikált és veszélyes ritmuszavarok tanulmányozására és a megfelelõ antiarrhythmiás kezelés (gyógyszeres vagy PM-therápia) elbírálására. Veszprém- és Fejér-megye kórházai kérésére történnek a szívelektrofiziológiai vizsgálatok; sick sinus syndroma (23, 24) ingerületvezetési zavarok (25-29) supraventricularis (30-32) és kamrai tachyarrhythmiák (33), bifascicularis block (34) és syncope eseteiben (35, 36). Logikus az e területen kivánkozó fejlõdés, melynek értelmében 1991-ben beindul a definitív pacemaker therápia Balatonfüreden (37-40). Évrõl-évre emelkedik a pacemaker beültetések száma és ez örvendetesen a kétüregû, fiziológiás és rate adaptiv pacemakerek beültetésének számszerû növekedését is jelenti (1. ábra). A 2.ábra a 2000. évben beültetett pacemakerek indikációit a 3. ábra a beültetett generátorok alkalmazott üzemmódját mutatja.
 

1. ábra. PM üzemmódok alkalmazása a balatonfüredi Állami Szívkórházban

2. ábra. Pacemaker implantatio, Balatonfüred 2000

3. ábra. Pacemaker implantatio, Balatonfüred 2000

4. ábra. Coronarographia, Állami Szívkórház, Balatonfüred. Indikációk megoszlása

A 2000. évre a pacemaker implantációk száma összességében a 10 év alatt meghaladja az 1000-et. 1999-tõl napjainkig 16 automata internal cardiovertert implantáltunk, melyek súlyos kamrai rhythmuszavarban szenvedõ betegeken a hirtelen halál kivédését szolgálják. Egyidejûleg beindul a gyógyszerrezisztens rhythmuszavarokban szenvedõ betegek kezelésében a katheterelektródán keresztül végzett radiofrekvenciás abláció (41, 42, 43).

Meghatározó jelentõségû innováció az intézet életében, hogy 2000-ben elindul a balszív-katheterezéssel történõ coronarographia. A diagnosztikus célú coronarographiákat Veszprém-megye kórházai kérésére végezzük a megfelelõ indikációk alapján (4. ábra). Intézetünkben végzett elsõ 137 coronarographia kapcsán az 5. ábra a coronariabetegség súlyosságát, a 6. ábra az alkalmazott therápiát mutatja (41).
 

5. ábra. Betegeink megoszlása a talált coronaria betegség súlyossága szerint

6. ábra. Coronarographia, Állami Szívkórház, Balatonfüred. Elsõ 137 betegünk esetében alkalmazott terápia

7. ábra. 2000-ben felvett betegek

8. ábra. 2000-ben felvett szívbetegek rehabilitációja

Betegforgalom

Betegforgalmi adataink szerint évi 8-9000 beteget kezelünk intézetünkben. 2000-ben 8.787 beteget láttunk el. Ezen betegek 80 %-a intézeti rehabilitációban, 6 %-a ambuláns rehabilitációban és 14 %-a aktív kardiológiai ellátásban részesült (7. ábra). A kardiológiai rehabilitációra kerülõ betegeink beutalási indikációk szerinti megoszlását a 8. ábra mutatja. Betegeink nemek szerinti százalékos aránya a 9. ábrán, a betegek korcsoportonkénti bontása a 10. ábrán látható. A 11. ábrán havi bontásban demonstráljuk a korai rehabilitációban részesülõ szívinfarctust elszenvedett és szívmûtött betegek számát.
 

9. ábra. 2000-ben felvett betegek nem szerinti megoszlása

10. ábra. 2000-ben felvett betegek korcsoport szerinti bontásban

11. ábra. 2000-ben korai rehabilitációra felvett AMI és mûtött betegek

12. ábra. A számítógépek száma és típusmegoszlása (nem tartalmazza a cél-számítógépeket)

 

Oktatás, képzés

Az intézetben évtizedek óta folyik nyári medikus-oktatás és posztgraduális orvosképzés. 1996-ban az intézet elnyeri az Oktatókórház címet. Szerteágazó szívgyógyászati, klinikai tudományos oktató tevékenységéért 1997-ben az intézet neve hivatalosan Állami Kórházról Állami Szívkórházra változik.

Az intézet tevékenységét segíti a Balatonfüredi Szívkórház Alapítvány. Öt éve mûködik a Szívpénztár (önkéntes egészségbiztosítási pénztár), ami kedvezõ fizetési konstrukcióval segíti a betegek kórházunkba való kerülését. Az informatikai hálózat 2000-re jószerével az egész intézetre kiterjed (12. ábra). Az intézettel kapcsolatos információk megtalálhatók a kórház honlapján (http://www.bfkor.hu), ezenkívül nemzetközi információk az European Society of Cardiology WEB oldalain (http://www.escardio.org), valamint a The Heart címû újságban (http://www.theheart.org) olvashatók az interneten.

Az intézetben jól átgondolt gazdasági tevékenység folyik, szoros pénzügyi controlling mellett. Így, 2000-ben az intézetnek likviditási problémái nincsenek, a költségvetési bevételek megoszlását a 13. ábra, a költségvetési kiadásokat a 14. ábra mutatja.
 

13. ábra. Költségvetési bevételek megoszlása 2000-ben

14. ábra. Költségvetési kiadások megoszlása 2000-ben

Pillantás a jövõbe

A kardiológiai rehabilitáció célja, hogy a szívbeteg az akut kardiális eseményt követõen, vagy krónikus szívbetegségben is a legjobb fizikai, lelki, szociális állapotba kerüljön. Ebben az aktív folyamatban kíván a jövõben is szerepet és feladatokat vállalni a balatonfüredi Állami Szívkórház, mint az ország vezetõ kardiológiai rehabilitációs intézete. A szekunder prevenciós eljárások széles skáláját alkalmazva elõnyösen befolyásoljuk a szívbetegség hátterében álló betegségeket, hangsúlyozva azt a fontos tényt, hogy a betegnek is aktívan részt kell vállalnia saját egészségéért, jólétéért és életminõségéért folytatott tevékenységben, hogy megtartsa, vagy visszaszerezze helyét a társadalomban.

Az intézet alkalmas arra, hogy az akut szívinfarktust elszenvedett és mûtött szívbetegek rehabilitációját elvégezze, és az érvényes jelenlegi beutalási rend megfelelõ indikációi alapján, a krónikus szívbetegek gyógykezelésére is lehetõséget nyújt.

Az intézetben felhalmozódott tudás és mûszeres diagnosztika, lehetõvé teszi, hogy a szív- és keringési betegségben szenvedõ betegeken felmérjük a munka teherbíróképességet, illetve növeljük azt olyan mértékben, ami mind a betegeknek, mind a társadalomnak egyaránt hasznos.

A noninvazív kardiológiai vizsgálatok mellett fokozatosan bevezetett és alkalmazott intracardialis invazív vizsgálatok és gyógymódok lehetõvé teszik, hogy a területi szívbeteg-ellátásban egyre szélesebb körben vegyünk részt, illetve azt a jövõben a szívbetegek rehabilitációjával párhuzamosan és színvonalasan továbbfejlesszük.

IRODALOM

  1. Ades PA, Savage PD, Poehlman ET, Brochu M, Fragnoli-Munn K, Carhart RL Jr: Lipid lowering in the cardiac rehabilitation setting. J Cardiopulm Rehab 1999; 19: 209-215.
  2. Berényi I, Veress G, Szeles É, Csendes É, Hoffmann A: Kardiológiai rehabilitáció a szekunder prevenció eszköze. Orvosképzés, 1998; 3: 154-158.
  3. Berényi I, Gara I, Hoffmann A, Kende M, Kéthelyi J, Sándori K, Szász K, Tahy Á, Veress G: A kardiológiai rehabilitáció szakmai- és szervezeti irányelvei (feltétel- és követelményrendszer). Módszertani levél. Kardiológiai és Rehabilitációs Kollégium. Orvosi Hetilap 1997; 138: 2065-2072.
  4. Berényi I, Simon A, Csuhaj J, Molnár J, Kuglerné Kovács I: A mozgáskezelés prognosztikus jelentõsége szívizominfarktus után. Rehabilitáció 1996; VI: 13-16.
  5. Con AH, Linden W, Thompson JM, Ignaszewski A: The psychology of men and women recovering from coronary artery bypass surgery. Cardiol Rev 1998; 6: 240-248.
  6. Csendes É, Veress G, Berényi I, Szeles É, Hoffmann A: A diéta szerepe a cardiovascularis rehabilitációban. Orvosképzés 1998; 3: 139-144.
  7. Gohlke H, Gohlke-Bärwolf C: Cardiac rehabilitation. Eur Heart J 1998; 19: 1004-1010.
  8. Hamprecht R, Niebauer J, Marburger C. et al: Various intensities of leisure time activity in patients with CAD: effects of cardiorespiratory fitness and progression of coronary atherosclerotic lesions. JACC 1993; 22: 440-448.
  9. Hämälainen H, Luurila OJ, Kallio V, Arstila M, Hakkila J: Long-term reduction in sudden deaths after a multifactiorial intervention programme in patients with myocardial infarction: 10-years result of a controlled investigation. Eur Heart J 1989; 10: 55-62.
  10. Hedbäck B, Perk J, Wodlin P: Long-term reduction of cardiac mortality after myocardial infarction: 10-years results of a comprehensive rehabilitation programme. Eur Heart J 1993; 14: 831-835.
  11. Hoffmann A, Veress G, Berényi I, Csendes É, Szeles É: Pszichológiai kérdések a szívbetegek rehabilitációjában. Orvosképzés 1998; 3: 159-161.
  12. McCartney N: Role of resistance training in heart disease. Med Sci Sports Exerc 1998; 30 (10 Suppl): S396-S402.
  13. Niebauer J, Hambrecht R, Velich T, et al: Attenuated progression of coronary artery disease after 6 years of multifactorial risk intervention. Circulation 1997; 96: 2534-2541.
  14. O’Connor GT, Buring JE, Yusuf S et al: An overview of randomized trials of rehabilitation with exercise after myocardial infarction. Circulation 1989; 80: 234-244.
  15. Oldridge NB, Guyatt GH, Fischer MS, Rimm AA: Cardiac rehabilitation after myocardial infarction: combined experience of randomized clinical trials. JAMA 1988; 260: 945-950.
  16. Perk J, Veress G: Cardiac rehabilitation: applying exercise physiology in clinical practice Eur J Appl Physiol 2000; 83: 457-462.
  17. Schuler G, Hamprecht R: Regression and non-progression of coronary artery disease with exercise. J Cardiovasc Risk 1996; 3: 176-182.
  18. Szeles É, Berényi I, Veress G, Csendes É, Hoffmann A: A mozgástherápia jelentõsége a kardiológiai rehabilitációban. Orvosképzés 1998; 3: 145-153.
  19. Tavazzi L et al for the Task Force of the Working Group on Cardiac Rehabilitation of the European Society of Cardiology: Long-term comprehensive care of cardiac patients. Eur Heart J 1992; 13 (Suppl C): 1-45.
  20. Veress G, Szeles É, Simon A, Berényi I: Keringési elégtelenségben szenvedõ idõs betegek rehabilitációja és mozgástherápiája. Granum 2000; 1: 5-7.
  21. Veress G, Hoffmann A, Berényi I, Csendes É, Szeles É: A kardiológiai rehabilitáció irányelvei. Orvosképzés 1998; 3: 131-138.
  22. Veress G: A savanyúvízi fürdõzéstõl a szívkórházig. A Balatonfüredi Állami Kórház (Állami Szívkórház) története. Orvosi Hetilap 2000; 142 (11), 571-574.
  23. Veress G, Böszörményi E, Molnár J: Sinus bradycardiához társuló akceleralt AV-junctionális és idioventriculáris rhythmus. Cardiol Hung 1985; 14: 149-152.
  24. Veress G, Faluközy J, Böszörményi E: Sinus bradycardiát utánzó infra-His blockolt pitvari extrasystolia. Magyar Belolv Arch 1988; 41: 187-190.
  25. Veress G: Pitvar-kamrai ingerületvezetési zavarok elektrofiziológiája és diagnosztikája. Magyar Belorv Arch 1994; 47: 77-84.
  26. Veress G: Korai, blockolt AV-junctionális ütések által okozott pseudo intra-His block (concealed conduction). Cardiol Hung 1994; 23: 41-42.
  27. Veress G, Böszörményi E, Faluközy J, Buzási Gy: A másodfokú AV-block típusai, lokalizációja és klinikai jelentõsége. Cardiol Hung 1986; 15: 233-238.
  28. Veress G: Hypokalémiához társuló Mobitz I. típusú másodfokú AV-block infra His-szinten. Cardiol Hung 1993; 22: 63-64.
  29. Veress G: Alacsony Wenckebach pontot szimuláló bigemin elrendezõdésû blockolt pitvari extrasystolia. Orvosi Hetilap 1994; 135: 22-24.
  30. Veress G: Intermittáló szárblokkal járó AV reciprok tachycardia rejtett Wolff-Parkinson-White syndrómában. Orvosi Hetilap 1994; 135: 1131-1136.
  31. Veress G, Róna Gy, Böszörményi E, Strommer M: Pitvarlebegés részleges AV-vezetéssel vagy totalis AV-block pitvarlebegéssel? Cardiol Hung 1989; 18: 289-291.
  32. Veress G, Böszörményi E: 2:1 sino-atrialis blockot utánzó infra-His blockolt pitvari extrasystolek LGL-syndrómában. Orvosi Hetilap 1989; 130: 31-33.
  33. Veress G, Böszörményi E, Róna Gy: Krónikus paroxysmalis kamrai tachycardia elektrofiziológiai vizsgálata. Cardiol Hung 1986; 15: 71-75.
  34. Veress G: Syncope és bifascicularis block kapcsolata idõs betegekben. Magyar Belorvosi Arch 1981; 34: 129-135.
  35. Veress G, Böszörményi E, Ludwig G, Molnár J: Syncopeval társult incomplet trifascicularis block elektrofiziológiai vizsgálata. Orvosi Hetilap 1983; 124: 2315-2317.
  36. Veress G, Böszörményi E, Szigeti Gy, Strommer M: Aszisztóliával járó infra-His block. Magyar Belorv Arch 1984; 37: 1-6.
  37. Veress G, Bujáky Cs: A hatékony és költségkímélõ definitív PM-terápia korszerû indikációi. Cardiol Hung 1999; 28: 19-24.
  38. Veress G, Masszi J, Faluközy J: Korai tapasztalataink definitív pacemaker therápiával. Magyar Belorv Arch Suppl. 1995; 48: 78.
  39. Veress G, Masszi J, Faluközy J, Strommer M: Single pass pitvar-kamrai elektróda implantációjának technikája VDD pacemaker terápiában. Magyar Belorv Arch 1996; 49: 24.
  40. Veress G, Masszi J, Faluközy J: Egyelektródás VDD pacemaker therápia hatékonységa a pitvar-kamrai szinkrónia megtartásában. Cardiol Hung 1998; 27: 74.
  41. Veress G, Masszi J, Berényi I, Faluközy J: Egy invasiv kardiológiai állomás kezdeti eredményei. Cardiol Hung 1999.
  42. Veress G: Definitív pacemaker terápia a 20. század végén. Orvosképzés 1999; 74: 161-165.
  43. Veress G, Berényi I: Idõs szívbetegek ritmuszavarainak nonfarmakológiai kezelése. Orvosképzés 2000; 1-2: 67-72.
  44. Wenger N, Froelicher E, Smith LK et al: Clinical practice guideline: Cardiac rehabilitation. US Department of Health and Human Services, Rockville. AHCPR publication 1995; No. 96-0672.
Vissza az elejére